06. Tudnivalók a stációs kálváriákról dióhéjban
6.1. A kálvária fogalma röviden
A kálváriák összetett szabadtéri szakrális építmények.
Rendelkeznek táji, építészeti, vallás- és kultúrtörténeti, művészettörténeti,
néprajzi és turisztikai jelentőséggel, emellett egyedi tájértékként betöltött
jelentőségük vitathatatlan.
néprajzi és turisztikai jelentőséggel, emellett egyedi tájértékként betöltött
jelentőségük vitathatatlan.
Elsősorban a keresztény vallásgyakorlás, a nagypénteki áhítat színterei, a mai
napig élő elmélkedő és búcsújáró helyek.
napig élő elmélkedő és búcsújáró helyek.
Tükrözik a korábbi korok vallásos érzületét, gyakran a tájalkotó elemekkel
összekapcsolódva. /Dollmayer P./
összekapcsolódva. /Dollmayer P./
- eredetileg a keresztre-feszítés helye
- Jézus által megtett út nagypénteken
A keresztút az előtti való ájtatosság.
A kálváriák vizsgálata a sokrétű megközelítés örömével és számos lehetőségével
jár együtt – ezért érdemes a felfedező út kockázatát vállalni.
jár együtt – ezért érdemes a felfedező út kockázatát vállalni.
6.2. A kálváriák rövid története
A kálváriajelenetek a képző- és iparművészet szinte minden területén
1471-ben egy Bethlen nevű pap nyomtatott ki először 14 stációs keresztutat.
Christian Cruy Theatrum terrae sanctae című művében (1590) a két utolsó kivételével 12 stációt sorol fel. A 14 állomásból álló keresztút felállításának jogát 1729. november 10-én a ferences rend kapta meg. Ezt követően XII. Kelemen pápa 1731. április 3- án véglegesítette és hagyta jóvá a 14 stációs via crucis állomásának neveit. Engedélyezte, hogy ne csak a templomokban,hanem más templomokban, valamint a szabadban is építhető legyen Krisztus szenvedéseinek útja. Ez az időpont a kálváriaépítések történetének meghatározó időpontja.
https://btk.ppke.hu/phd/tortenelemtudomany/medgyesy_schmikli_norbert/disszertacio.pdf
A XVII. és a XVIII. században jezsuita, pálos és világi papi kezdeményezésre több helyen állítottak fel Magyarországon keresztutakat, melyeknek stációszáma eltér egymástól. Szabadtéri keresztutak a ferencesek előtt: jezsuiták /Győr, Kőszeg, Gyöngyös/, pálosok /Soppronbánfalva, Máriavölgy, Pápa, Márianosztra/, domonkosok /rózsafüzés stációs keresztutak/, szerviták/Fraknó, Lorettom/ Szilágyi István szerint.
2005. A magyar kálváriák és a ferencesek kapcsolata. In: A ferences lelkiség hatása az újkori Közép-Európa történetére és kultúrájára. Művelődéstörténeti Műhely, Rendtörténeti konferenciák, szerk. Őze Sándor és Medgyesy-Schmikli Norbert, 2. kötet, Piliscsaba–Budapest: 838–846. p.
Csíksomlyón, minden bizonnyal ennek hatására mutatták be, a hivatalos, pápai jóváhagyás után nyolc esztendővel Potyó Bonaventura Via crucisát.
megtalálhatók. Mint szoborcsoport, már a 15. sz.-ban is előfordultak.
Középkori kálváriákra utaló adatokat találunk a következő helyeken:
Pécs /1270?/, Bakonybél, Badacsony. De ezek nem maradtak meg.
A ma láthatók a 17. sz. közepétől keletkeztek. Legnagyobb részük a Nyugat-
Dunántúlon található: Nagyszombat, Sopronbánfalva, Páli, Kismarton,
Dunántúlon található: Nagyszombat, Sopronbánfalva, Páli, Kismarton,
Pozsony-Máriavölgy, Besztercebánya, Pápa, Veszprém,
Léva, ill., Vác és Pest-Epreskert.
/A sopronbánfalvai kálvária azért is különleges, mert a megmaradt két
szoborstáción fellelhetők Krisztus szenvedéseinek eszközei /Arma Christi,
köztük Krisztus arca is/.
A 19. sz.-ban nagyobb számban a német telepes-falvakban jöttek létre.
/A sopronbánfalvai kálvária azért is különleges, mert a megmaradt két
szoborstáción fellelhetők Krisztus szenvedéseinek eszközei /Arma Christi,
köztük Krisztus arca is/.
A 19. sz.-ban nagyobb számban a német telepes-falvakban jöttek létre.
Általában a település határában természetes, vagy mesterséges emelkedőn.
A település felé tájolva láthatók.
A település felé tájolva láthatók.
A kálváriák útvonala gyakran szándékosan nehezített.
Szélsőséges példája a csíksomlyói un. Jézus hágója, vagy a pesthidegkúti
kálvária. Máskor számos lépcső jelenti a fáradságot. Jézus hágóját a fotón
felülről láthatod.
kálvária. Máskor számos lépcső jelenti a fáradságot. Jézus hágóját a fotón
felülről láthatod.
A magyarországi kálváriák gyűjteménye itt megtekinthető. A fotók nagy része is
innen származik:
innen származik:
A kálváriák sokféleségében kétféle jelenség olvad össze
- egy sajátos ikonográfiai program és az előbbit tartalmazó, de attól független
- egy sajátos ikonográfiai program és az előbbit tartalmazó, de attól független
- építészeti és képzőművészeti forma, az események ritmikus kerete.
A szent könyvekből lemásolt helyek /„átültetett, új Jeruzsálem"/ és a lelki
zarándoklatok Jézus életéhez kapcsolódtak.
zarándoklatok Jézus életéhez kapcsolódtak.
Emellett a középkorban a nép bibliája elsősorban a művészet volt. A kezdetben
épületekhez tartozó ciklusok kiköltöztek a szabadtérbe. Az eltérő tájak és az
eltérő mentalitású népek más-más megközelítést alkalmaztak.
épületekhez tartozó ciklusok kiköltöztek a szabadtérbe. Az eltérő tájak és az
eltérő mentalitású népek más-más megközelítést alkalmaztak.
A 16. sz. eseményeit követően, elsősorban az ellenreformáció idején indult
virágzásnak a kálváriák létesítése. Magyarországon az első adatok a 17. sz.
virágzásnak a kálváriák létesítése. Magyarországon az első adatok a 17. sz.
második feléről, a mai Felvidékről származnak /hazánkban Páliról,
Sopronbánfalváról/.
Sopronbánfalváról/.
A 17-18.sz.második felétől a szerzetesek szorgalmazták a kálváriák építését.
Egyesek szerint főleg ferencesek, mások szerint a jezsuiták, pálosok és néhol a
bencések,valamint a ciszteri rendbeliek. A reformációt követően az ellen
reformáció, majd elsősorban a katolikus újjáéledés, rekatolizáció idején születtek a külső
stációs kálváriák Golgotával együtt. II. József alatt ezen épületek létrehozása is
háttérbe szorult.
A XIX. század második felében megújult vallási élet elsősorban a városok életében
éreztette hatását. A barokk kálváriák korszerűsítése és az új stációk létrehozása
már eklektikus mind formájukban, mind szerkezetükben. Nemsokára a kisebb
városokban is feltűntek a polgárosodás jelei, melyek azonban már a hanyatlást is
magukkal hozták.
A kálváriák történetével foglalkozó szakirodalom szerint a XVIII. század
közepétől különbségek figyelhetők meg az Alpoktól északra és délre található
országok kálváriáinak jellegzetességeiben.
Délre inkább a látványos művészi elemek
kidomborítására törekedtek az alkotók, elősegítve ezzel az érzelmi azonosulást,
míg az Alpoktól északra továbbra is a teoretikus elemek domináltak és a lelki
zarándoklat jelleg domborodott ki.
zarándoklat jelleg domborodott ki.
Pusztavám
6.3. A kálváriák ikonográfiája
A kálváriák egységes ikonográfiái programmal rendelkeznek:
1. Jézus az Olajfák hegyén
2. Pilátus előtt;
3. Megostorozás;
4. Töviskoronázás;
5. Kereszthordozás;
6. Keresztre feszítés:
7. Szent Sír.
Az ötstációs kálváriáknál az előbbiekben itt feltüntetett 2. és 7. állomás, míg a
hatstációsoknál a 2. állomás maradt el.
hatstációsoknál a 2. állomás maradt el.
A három kereszt tövében gyakran állították a Szűzanya, János evangélista és
Mária Magdolna szobrát, de előfordul a Piéta is (Barnag. Vöröstó).
Ritkán a három szent személy előtt áll a Piéta szobor: Nemesnádudvar.
Öt stációnál kevesebb sehol sem fordul elő.
Sopronbánfalván öt kőből faragott stáció állt a város felett /létrejötte 1667/.
Bakonygyiróton 5 stáció található a temetőben.
Veronika szerepe itt megfigyelhető.
Bakonygyiróton 5 stáció található a temetőben.
Veronika szerepe itt megfigyelhető.
Bakonygyirót II. stáció
Magyarpolány: Az öt stációs, késő barokk stílusú kálvária 1884-ben épült.
Nem mindennapi látványt nyújtanak a stációk közel életnagyságú festett faszobrai,
Nem mindennapi látványt nyújtanak a stációk közel életnagyságú festett faszobrai,
melyek a Fájdalmas Rózsafüzér öt titkát ábrázolják.
Hét stációt tartalmazó kálváriák hazánkban:
A jezsuiták által felállított győri „csonka kálvária”:
1. Krisztus a getszemáni kertben vérrel verítékezik
2. Júdás árulása
3. Krisztus Annás főpap előtt
4. Megostoroztatás
5. Tövissel megkoronázás
6. Jézus Pilátus előtt
7. Jézus elesik a kereszt súlya alatt,
Győrben /szintén „csonka kálváriának” nevezik/
a 7. stáció szoboralakjai:
A földre bukó Krisztus,
Veronika térdelve nyújtja kendőjét,
Cyrenei Simon vállára veszi a keresztet,
egy római katona.
Az esztergomi szenttamási 7 stációs keresztút
sorrendje:
1. Olajfák-hegyi jelenet
2. Júdás elárulja mesterét
3. Jézus megostorozása
4. Az un. „búsuló Krisztus”
5. Jézus viszi a keresztet
6. Jézust keresztre szegezik
7. Barlangban ülő megostorozott Jézus
Eger: Az egri várban lévő 7 stációs kálvária felépítése hasonló, domborműves
alkotásokkal díszített.
alkotásokkal díszített.
A nagykátai hét stációs keresztutat "csonka kálváriának" nevezik. Szintén Jézus
szenvedéstörténetét mutatja.
szenvedéstörténetét mutatja.
Péren a 7 stációt nemrégen újították fel. Veronika kendőt nyújt Krisztusnak kép
negyedik a sorban.
negyedik a sorban.
Petőfiszálláson a temetőben a 7 stációban nem szerepel Veronika kendője, mivel
ezt a II. világháborúban meghaltak emlékére készítették. Lébény 8 stációs kálváriája 1897-ben épült. A nyolc kis kápolna fülkéit Tirolban
készült domborművek díszítik. Veronikát nem ábrázolták benne.
A korai kálváriák – főleg német nyelvterületeken – 7 stációból álltak, ami a hívek
hét térdre borulását jelentette. Más vélemények szerint: hét stációra osztották a
keresztutat, a római hét-stációs templom mintájára.
hét térdre borulását jelentette. Más vélemények szerint: hét stációra osztották a
keresztutat, a római hét-stációs templom mintájára.
Ugyancsak 7-7 állomásból áll a Mária fájdalma és hét öröme stációsor
/Via Matris/.
/Via Matris/.
Ez a gondolat Németalföldön, Alsó-Rajna vidékhez kötődik /ahonnan annyi más,
a témához kapcsolódó hatás is eredt. Mária a 15. századtól egyre fontosabb
a témához kapcsolódó hatás is eredt. Mária a 15. századtól egyre fontosabb
szerepet kapott a passióban. Krisztus passiójának mintájára kialakult Mária
passiója is.
passiója is.
A hét fájdalom kultuszának nyomai már a 14. sz. végétől megfigyelhetők. Az első
ilyen jellegű vallásos társulat 1492-ben Bruggé-ben alakult meg.
Innen terjedt el a Németalföldre. Ünnepe fájdalmas pénteken van /virágvasárnap
előtti péntek/. Mások pl. szerviták még szeptember 15-én, azaz a Szent Kereszt
felmagasztalását követő napon is ünnepeltek. Mária hét fájdalmának
hangsúlyozása a reformációt követő századokban felerősödött.
előtti péntek/. Mások pl. szerviták még szeptember 15-én, azaz a Szent Kereszt
felmagasztalását követő napon is ünnepeltek. Mária hét fájdalmának
hangsúlyozása a reformációt követő századokban felerősödött.
A „titkokat” Szűz Mária fájdalmas olvasója is népszerűsítette, amit a pápák
búcsúval is megajándékoztak.
Egyik legjelentősebb idekapcsolódó kálvária, a bécsi kálvária. Ez a kétszer hét
stáció ikonográfiai felfogását is szentesítette.
stáció ikonográfiai felfogását is szentesítette.
Mária hét fájdalma és hét öröme stációsor: Barnag.
Mária hét fájdalma: Mária életének 7 eseménye,a középkori Mária-tisztelet
témája:
témája:
- Jézus körülmetélése,
- menekülés Egyiptomba,
- a 12 éves Jézus keresése,
- a kereszthordozó Jézussal,
- megfeszítés,
- levétel a keresztről /Pieta/,
- sírba tétel.
Ilyen keresztút található Pápán, Szécsényfelfaluban,
Budapest- Máriaremetén,
Budapest Kútvölgyi kápolnánál a zarándokudvarban.
A Szűzanya hét fájdalma stációkat Bakos Gyulaszobrász Regöczi István atya
kérésére készítette.
kérésére készítette.
Mária hét öröme:
- az angyali üdvözlet,
- vizitáció /látogatás Erzsébetnél/,
- Krisztus születése,
- a Háromkirályok imádása,
- találkozás Simeonnal,
- a 12 éves Jézus megtalálása,
- Mária megkoronázása.
Mátraházán Szűz Mária hét örömét mutatják be.
Mátraházán Szűz Mária hét örömét mutatják be.
A szervita rend által terjesztett Mária tisztelettel összefüggő hetes rendszer
hatott hazánkban is.
hatott hazánkban is.
A másik témakör a rózsafüzér ájtatossággal kapcsolatos. Ez 3x5 részre tagolódik.
Így régebben a stációk 15 állomásból álltak. A legelső ilyen jellegű stációt
Bologna mellett, Madonna di San Luca búcsújáróhelyen állították. Hazai
előfordulásuk: Fraknó, Lorettom, Léka, Kékkő, Szombathely, Pécs /?/,Pápa,
Magyarpolány, Vác, Ráckeve /?/.
Szilágyi István: 1990 Paraliturgia – ikonográfia – építészet. A rózsafüzér stációs kálváriákról. Vasi Szemle 1990. 44, 518–537. p.
Bologna mellett, Madonna di San Luca búcsújáróhelyen állították. Hazai
előfordulásuk: Fraknó, Lorettom, Léka, Kékkő, Szombathely, Pécs /?/,Pápa,
Magyarpolány, Vác, Ráckeve /?/.
Szilágyi István: 1990 Paraliturgia – ikonográfia – építészet. A rózsafüzér stációs kálváriákról. Vasi Szemle 1990. 44, 518–537. p.
A rózsafüzér titkai:
- Az örvendetes titkok
…akit te, Szent Szűz, Szentlélektől fogantál,
…akit te, Szent Szűz, Erzsébetet látogatván hordoztál,
…akit te, Szent Szűz, a világra szültél,
…akit te, Szent Szűz, a templomban bemutattál,
…akit te, Szent Szűz, a templomban megtaláltál,
- A fájdalmas titkok
…aki érettünk vérrel verejtékezett,
…akit érettünk megostoroztak,
…akit érettünk tövissel koronáztak,
…aki érettünk a nehéz keresztet hordozta,
…akit érettünk keresztre feszítettek,
- A dicsőséges titkok
…aki a halálból feltámadt,
…aki a mennybe felment,
…aki nekünk a Szentlelket elküldte,
…aki téged, Szent Szűz, a mennybe fölvett,
- ....aki téged, Szent Szűz megkoronázott
A rózsafüzér titkait tartalmazzák a Vác hétkápolnai, a fallóskúti
és a tápiószecsői kálváriák, az un. rózsafüzéres kálváriák.
és a tápiószecsői kálváriák, az un. rózsafüzéres kálváriák.
Fallóskúton a világosság szentolvasója stációsor is megépült. Egyértelmű, hogy
ezeknél Veronika nem szerepel.
Az 1600-as években alakult ki a keresztút végleges formája a 14 stációval. A betlehemi papság külön imakönyvet adott ki a keresztúti ájtatosságról 1518-ban, 14 stációt tartva szem előtt.
ezeknél Veronika nem szerepel.
Az 1600-as években alakult ki a keresztút végleges formája a 14 stációval. A betlehemi papság külön imakönyvet adott ki a keresztúti ájtatosságról 1518-ban, 14 stációt tartva szem előtt.
A barokk kor a keresztutak /kálváriák/ építésének virágkora volt.
Világszerte elterjedt a 14 stációs keresztút, melyet különösen Porto Maurizio-
Szent Lénárd ferences népmisszionárius tevékenysége segített. Ő maga 576
keresztutat állított fel élete során.
Szent Lénárd ferences népmisszionárius tevékenysége segített. Ő maga 576
keresztutat állított fel élete során.
A keresztútnak az idők folyamán kiformálódott 14 állomása:
1.Jézust halálra ítélik
2.Jézus vállára veszi a keresztet
3.Jézus először esik el a kereszttel
4.Jézus anyjával találkozik a keresztúton
5.Cirenei Simon segít Jézusnak vinni a keresztet
6. Veronika megtörli kendőjével Jézus arcát
7. Jézus másodszor esik el a kereszttel
8. Jézus beszél a síró asszonyokhoz (vagy Jézus vigasztalja
a síró asszonyokat)
9. Jézus harmadszor esik el a kereszttel
10. Jézust megfosztják ruhájától
11. Jézust a keresztre szegezik
12. Jézus meghal a kereszten
13. Jézust leveszik a keresztről (és anyja ölébe helyezik)
14. Jézust eltemetik
Ehhez kapcsolódik újabban a 15. stáció: Jézus feltámadása.
A 15. állomás jelentősége: Jézus feltámadása, a remény bemutatása.
Például Nagybárkányban, 2011-ben a családok áldozat-vállalásával keresztutat
építettek templomuk köré és fölé, mely helyi elgondolás szerint Magyarország
trianoni sorsát és várt újjászületését ország térképünkben megjelenítő,
tizenötödik stációban ábrázolja. Hasonló található Benczurfalván is.
építettek templomuk köré és fölé, mely helyi elgondolás szerint Magyarország
trianoni sorsát és várt újjászületését ország térképünkben megjelenítő,
tizenötödik stációban ábrázolja. Hasonló található Benczurfalván is.
Benczurfalva, 15. stáció
állította a Golgota Alapítvány.
Megtalálható még a 15. állomás: pl. Szank, Budapest Rezső téri templom,
Diósberény, Lőrinci, Magyaregregy, Kisoroszi /a kápolna falában/, Budajenő /a
kápolnában/, Albertirsa /a golgotai kereszt lábánál/, Edelény /sziklába vájva/,
Diósberény, Lőrinci, Magyaregregy, Kisoroszi /a kápolna falában/, Budajenő /a
kápolnában/, Albertirsa /a golgotai kereszt lábánál/, Edelény /sziklába vájva/,
Hercegkút, Héhalom, Hőgyész, Bocska, Kecskemét Botanikus kert: ez volt ez első 15.
stációs keresztút, Kisdorog, Kismányok, Kökény, Mágocs, Magyarlak,
Pilisvörösvár, Sitke, Vác-Kertváros, Diósberény, Egervölgy, Varsány,
Vonyarcvashegy, Váchartyán.
stációs keresztút, Kisdorog, Kismányok, Kökény, Mágocs, Magyarlak,
Pilisvörösvár, Sitke, Vác-Kertváros, Diósberény, Egervölgy, Varsány,
Vonyarcvashegy, Váchartyán.
A kálvária szenvedéstörténet mellett újabban alakult ki az örömút.
Ez egy katolikus ájtatosság, melyet általában a húsvét és pünkösd közötti
időszakban gyakorolnak. Már régebben is fájlalták, hogy a húsvéti idő ötven
időszakban gyakorolnak. Már régebben is fájlalták, hogy a húsvéti idő ötven
napjára nincs olyan ájtatosság, mely húsvét örömét élné át és hirdetné a világnak.
A 2000.évi nagy jubileum római központi bizottsága közzétette a zarándokok
hivatalos imakönyvét. Ebben találjuk a keresztút (via crucis) mintájára
A 2000.évi nagy jubileum római központi bizottsága közzétette a zarándokok
hivatalos imakönyvét. Ebben találjuk a keresztút (via crucis) mintájára
született ájtatosságot, amely a fény útja (via lucis) nevet viseli.
Dunaszentmiklós, az Örömút avatása 2011-ben
Újabb örömút Boldog Brenner János vértanú emlékére Rábakethely és Zsida
között. Egyszerű faoszlopok számokkal ellátva.
között. Egyszerű faoszlopok számokkal ellátva.
A stációsor gyakran kezdődik kereszttel és Golgotával zárul.
Ezekkel nem foglalkozunk bővebben.
Ezekkel nem foglalkozunk bővebben.
A stációk elején előfordul - nem túl gyakran - hogy indítóstációt, indítókápolnát,
vagy szobrot helyeznek el.
vagy szobrot helyeznek el.
Ilyenek pl. a következőek:
- indítókereszt: Sárisáp
- indítókápolna, kezdőkápolna:
Zebegény, Karancsság /Nepomuki szent János/
Érsekvadkert: ún. búcsúztató kápolna
Závod: Szent Sír kápolna
Závod: Szent Sír kápolna
Érsekvadkert, búcsúztató kápolna
- indítóstáció:
Vaskút: Szent István és Szent Imre
Bakonyszentlászló: Szent László
Kakasd, Márkó, Városlőd: az utolsó vacsora
Pilisvörösvár: Jézus az olajfák hegyén, Mezőkövesd
Koppányszántó: Szentháromság
Tolna, Szűr, Nagykáta: Piéta
 |
| Kakasd, Az utolsó vacsora |
- indítószobor:
Magyarpolány: a Fájdalmas Szűzanya
Jászjákóhalma, Tápiószecső: a Szomorú Krisztus
Esztergom, Kálvária hegy: megkötözött Krisztus
a Felső-Bácskai temetők nagy részében Krisztus a getszemáni kertben az
angyallal /Kunbaja, Bácsalmás, Csátalja stb./
angyallal /Kunbaja, Bácsalmás, Csátalja stb./
 |
Csátalja, temető /saját fotó/ |
A
stációk befejezését a kálváriakápolna, a szent sír, vagy/esetleg
egy templom jelenti.
egy templom jelenti.
Titulusa
leggyakrabban Szent Kereszt feltalálása vagy felmagasztalása /szept.
14./, vagy Fájdalmas Szűz Mária /szept.
15./, ritkábban Mindenszentek ünnepe.
A kápolnákhoz
kapcsolódó búcsúk neve: Kálvária kápolna búcsúja, kálvária búcsú: Kemence,
Törökszentmiklós, Monok.
Ez utóbbi két
alkalom szent Kereszt felmagasztalása ünnephez kötődik.
 |
Süttő, Szent Kereszt felmagasztalása |
 |
Ráckeve, Fájdalmas Anya kápolna
|
Ezen kívül lehet
Mindenszentek /Mátramindszent/, szent Anna /Lőrinci/, Kisboldogasszony
/Kisoroszi, Szuha/; ritkán szent Vendel
/Csátalja/, Szentháromság /Vállaj/, Páduai szent Antal /Lébény/, szent Jakab apostol /Lengyeltóti/,
Feltámadt Krisztus /Liptód/, Szent Vér /Budapest, Kiscell/,
Szent Sír
kápolna /Máriagyüd/, Jézus öt szent Sebe /Márianosztra/,
Krisztus urunk feltámasztása /Kurd/, Feltámadt Krisztus kápolna /Döbrököz/.
Krisztus urunk feltámasztása /Kurd/, Feltámadt Krisztus kápolna /Döbrököz/.
A templomhoz
épített stációsor kápolna hiányában kapcsolódik a keresztút mondanivalójához, a
befejezést jelenti:
pl. Erdőtelek: szent Kereszt felmagasztalása templom.
A történelmi Magyarország Szent Sír kápolnáit az alábbi térképen láthatjuk. A dél-dunántúli Máriagyüdön épített kápolna hiányzik.
Forrás: Major Máté (szerk.): Építés. Építéstudomány- a MTA Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei, 18. kötet(1986)1986 /
1-2. szám.
Szilágyi István: Egy késői gótikus jelenség: Szentsír-kápolnák.216.o.
