A Vera effigies, Tours-i
szent Arc, sekrestyekép metszetek /a másolathoz
érintett un. érintésereklyék/ ikonográfiai alprogrammak
tekinthetők a 17. század elejétől kezdve.
F. Heaphy /1813-1873/ angol festőművész kutatómunkája alapján-akinek fő működési területe a római katakombák világa volt-az általa lerajzolt Veronika kendője ábrázolásból vezethetők le ld. 28. fejezet.
1506-ban II. Gyula pápa
eldöntötte, hogy új szent Péter bazilikát
épít a régi helyett. Húsz év után 1526-ban szentelte
fel VIII. Orbán pápa. Ebben a Veronika
kendőt tartó oszlop felirata magyarul a
következő: „VIII. Orbán pápa építette és díszítette ezt
a helyet az Úr 1525. jubileumi évében, a
Megváltó fenséges képének megőrzésére, amint
az Veronika kendőjén megmaradt.” Már
az építkezés alatt lecsökkent az
ereklye utáni érdeklődés.
1527-ben egyesek szerint eltűnt
a Veronika kendő Habsburg V. Károly
támadása idején. Mások szerint a 17. század elején
vitték el. Igy csak a másolatot tudták
felmutatni.
2005-ben Paul Badde, a
die Welt újságírója bebocsátást nyer a Veronika
kendő oszlopához. Döbbenettel látta, hogy
az arc sötét és a szemek le vannak hunyva.
Kutatásai alapján a VII. századtól a XVI. századig
/annak elejéig/ az ábrázolásokon Krisztus
szeme mindig nyitva volt. 1618. és 1633.
között változott meg ez a szokás. Ezzel
megegyezik Blandila Paschalis véleménye is.
Korábban minden nagy nevű festő mintha ugyanazt a
nyitott szemű arcot festette volna meg. Heinrich
Pfeiffer atya is másolatnak tartotta a
római képet. A Manopellóban tett látogatás után,
már tudta, hogy odakerült az eredeti ereklye.
A
szenvedés hangsúlyozása, a bűnbánat előtérbe kerülése ferences hatásra alakult
ki. A fájdalom mellett azonban mindig jelen van Krisztus
fönségessége. A megjelenítés alapjául már nem a Biblia szolgált,
hanem a Szent Ferenc (devotio moderna) tevékenysége nyomán kibontakozott
ferences misztika. Az 1300-as években született Johannes de Caulibus
Meditationes vitae Christi című műve, amely a ferencesek révén széles körben
ismertté vált és a passió ikonográfiájának témaváltozataiban, kegyképtípusaiban
valóságosan megelevenedett.
A párizsi Nemzeti Könyvtárban őrzött miniatúrán Krisztus már töviskoszorúval látható, ms NAF 28640, f. 91v., 1480 körül. Címe: szent Ferenc stigmatizációja.
https://veronicaroute.com/1480/09/08/1480-ca-7/
A kálváriák felállítása a 16. századtól kezdett nagy mértékben
elterjedni a szenvedés bemutatásával.
A Vera effigies tiszteletének
fellendülése 1848. körül történt.
Ebben az
évben az az áhítat, melyet a Mi Urunk nyilatkoztatott ki Szent Péterről
nevezett Mária nővérnek, elsősorban az Arany Nyílvessző Imát és a Szent Arc
litánia imádkozását, és a rózsafüzért foglalta magába,
valamint a Szent Arc Kereszt viselését.
https://rapportgallica.bnf.fr/recherche?query=(dc.identifier+all+%22bpt6k5700975h%22)+and+(gallica+all+%22sancta+Facies%22)&aig=2
1849 - től IX.
Piusz pápa nyilvános imákat rendelt Róma minden templomában. Ennek részeként
három napos kihelyezésre került Veronika kendőjének ereklyéje, ami nyilvános
tiszteletre lett kitéve a Szent Péter bazilikában. A kiállítás harmadik napján
csoda történt: a Mi Urunk kendőn lévő Arc nagyon világossá/különössé vált, és
lágy fényben ragyogott. A csoda láttán a Bazilika kanonokjai elrendelték a
harangok megszólaltatását. Még aznap este pontos másolatok készültek a
kegyképről, amelyeket hozzá érintettek Veronika kendőjének ereklyéjéhez.
Az úgynevezett
Tours-i Szent Arc, melyet Dupont, egy jámbor festő e városban készített,
különböző források nyomán: http://www.ppek.hu/konyvek/Rudolf_Hynek_Krisztus_kinhalala_a_modern_orv
osi_tudomany_vilaganal_1.pdf
Ekkoriban jött
létre a Jézus Szentséges Arca
Társulat. 1851-ben Toursban a
kendő szintén csodát
tett.
http://www.ferencesekzeg.hu/wp-content/uploads/2014/08/2017.03.pdf
Az ábrázolás alakulásának története /az ábrázolások időrendi sorrendjét figyelembe véve/
- a legelső ábrázolások
Longinus lándzsájával együtt láthatók: 1600.
A lándzsa lehet véres
és tiszta: ld. Varga Lajos segédpüspök tulajdonában
lévő képe ld. 10. fejezet.
Az alábbi fotón a szent Arc 1825-ből, valamint a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum gyűjteményében 1839-ből való.
Forrás: http://www.holyfacedevotion.com/images/Holyface-relic1825.JPG
és Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum, Smohay András szíves közlése.
- később a szent Arc két
sebbel /homlokon és az arcon/ jelenik meg, szeméből is
könnyek /vérverejték/ folyik. Általában
nem színes. Töviskoronás és körülötte
kendő látható /sima, rojtos
vagy szegett/, felül két szép csomóba kötve. Meglepően egységesek.
Székesfehérvár Egyházi Múzeum, Felsőtárkány,
Vác piarista templom
- Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum:
- P. Casolli: Veronika kendője 19. század: rézmetszet, vászon, viaszpecsét
Smohay András szíves közlése
- Gyöngyös Alsóvárosi Sarlós Boldogasszony templom: A plébánia sekrestyéjének folyosóján textilalapon, rézmetszet 19. sz eleje
Hegede László fotója
- Gyomaendrőd katolikus templom Czank Gábor atya tulajdona: selyemalapon fekte-fehér rézkarc, 19. század.
- Guido Reni (?) - Petrus Fontana: A megváltó Jézus Krisztus igaz arcmása
19. század közepe: rézmetszet, vászon, viaszpecsét
Smohay András szíves közlése
- Vác Székesegyház
plébániája, dr. Varga Lajos segédpüspök tulajdona: antikvitásban vásárolt
szent Arc ábrázolás Longinus lándzsájával: hímzett és színes
üveggyöngyökkel díszített kerettel. Rézmetszet. M: 58 X 66
cm.
Saját
fotó
A tours-i szent Arc textilképen
Varga Lajos segédpüspök ajándéka a Váci
Egyházmegyei Múzeumnak. Hitelesítve 1902-ből. Ajándéktárgy
az Ecclesia boltból.
Saját
fotó a Múzeum engedélyével
Egy
színes ábrázolás Gladbachból Németországból holland
szöveggel:
http://holyfacedevotion.blogspot.com/
Aláírása:
-
A szöveg
kimondja: "Verdadera Efigie del Vulto Santo de NS Jesu Christi
..." "Urunk Jézus Krisztus Szent Arca valódi ábrázolása, amelyet
Rómában tiszteletben tartanak a Szent Péter
legszentebb bazilikájában.
-
A Mi Urunk Jézus Krisztus hű képmása,
amelyet Rómában, a Szent Péter-bazilikában őriznek, és tisztelnek.”
- Hosszabb szöveg olvasható latinul: Eger szervita templom 1913, XIII.
Leó pápa ld. 11. fejezet.
Hitelesítése: általában a kép alatt jobb oldalon /ritkábban a hátlapján (is)/
-pápa viasz pecsét pápai címerrel, fekete-fehér pecséttel nyomtatott vagy cifra írott betűkkel latin nyelven.
Saját fotó
A Szent Péter-székesegyház főpapja vörösviasz pecsétjével lezárva és
mellékelve egy 13 x 11 hüvelyk méretű fekete faváz.
A ráírt gratis
szó jelzi az áldást, de
nem jelenti azt, hogy magát
a metszetet nem lehet eladni.
Tömörkény
István, író tanúskodik arról,
hogy „huszonöt-harminc év előtt félosztrák-félolasz, mosolygós, nagyszakállú
krajnaiak hordozták az olajnyomású képeket népünk között." Ehhez
hozzáfűzhetjük, hogy innen a sűrűn fölbukkanó német, sőt olasz felírásuk, és
sajátos, messze tájakat idéző szakrális témakörük (Lorettó, Veronika római
kendője, Máriacell, Albendorf, passaui Mariahilf, stb.).
Hazai előfordulása:
Elhelyezése utal a sekrestyekép elnevezésére.
- Eger, szervita templom
/hitelesített XII. Leó pápa által/
- Eger
Érseki Palota érseki hálószobájában
- Pécsi
Egyházmegye: gratis szentkép
- Pécs
Havasboldogassony templom sekrestyében
/a felsőtárkányihoz hasonló/
Darnai Ágoston atya fotója
- Karcag
szent István király templom a szentély falán
- Budapest Néprajzi Múzeum Egyházi Gyűjtemény sekrestyekép Boldogról 18. sz. Varga Zsuzsa gyűjtése, 1968.
Fotó Seldmayr Krisztina
- Szeged dr. Barna
Gábor tulajdona, Gyöngyösről származik 1780-ból Longinus
lándzsájával. Forrás: Régi
és új peregrináció: Magyarok külföldön, külföldiek
Magyarországon. II: Szeged. 1993. 904. o.
- Vác
Piarista /szent Anna/ templom szentélye,
hitelesített /a Piarista Múzeum tulajdona/ Hitelesítve 1893-ban. 11.
fejezet
- Pannonhalmi
Főapátsági Múzeumban 3 db rézmetszet: Tanay Péter szíves közlése:
1. L. Razzani
19. század: kendő nélkül véres lándzsával
2. P. Proia
19.század második fele: színezett
3. Ismeretlen
művész 18-19. század: fekete fehér
- Pannonhalma
Főapátsági Gyűjtemény: Tibold Attila gyűjteménye . Szenvedő Jézus ábrázolások. Veronika kendője 18. és 19. század rézkarc és festett rézmetszet.
http://fototar.mi.btk.mta.hu/hu/altlist/9/%C3%A1ltal%C3%A1nos-lista-vir-dolorum-szobor,-1500-k%C3%B6r%C3%BCl,-r%C3%B3zsahegy-ru%C5%BEomberok,-szlov%C3%A1kia-,-szent-andr%C3%A1s-r%C3%B3mai-katolikus-templom,-14-sz-ban-%C3%A9p%C3%BClt,-1585-k%C3%B6r%C3%BCl-%C3%A1talak%C3%ADtott%C3%A1k?start=27200
- Pannonhalma Főapátsági Múzeum 6 darab Vera effigies textilkép és metszet, általában hitelesítve a 18.-19. századból, Tanai Péter fotói
Sorrendben:
1. Vera effigies... Szent Arc Veronika kendőjén.J.j.l.: P. Caselli inc.
Vékony fa keretben üveg alatt.
2. Veronika kendőjén megjelenő verejtékező Krisztus arc textilre nyomott képe, lándzsaheggyel, hitelesítő pecséttel. L.Razzani 19.sz
3. Veronika kendőjén megjelenő Krisztus-arcot ábrázoló festmény, vakrámán. Vászon, olaj.
Sorrendben:
1. Veronika kendőjén megjelenő verejtékező Krisztus arc hitelesítő pecsét viaszával. Textil, vörös pecsétviasz.
2. Veronika kendőjén megjelenő verejtékező Krisztus arc hitelesítő pecsét viaszával. Színezett rézmetszet. 19. sz. P. Proia.
3. Veronika kendőjén megjelenő verejtékező Krisztus arc hitelesítő pecsét viaszával. Textil, rézmetszet. J. Billy. 18. sz. második fele.
-
Sümeg Sarlós Boldogasszony Kegytemplom és
kolostor, Barsi Balázs atya tulajdona 1820. körüli dátummal.
- Győri Egyházmegyei Kincstár 1888. dátummal, XIII. Leó pápa
Perger Gyula felvétele
- Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum 4 db: 18. század Smohay András közlése
- Balaton szent Márton templom
sekrestyéjében
- Máriaradna kegytemplom, fogadalmi
tárgyak között
- Hont egy zarándokasszony hozta Rómából a Csitári kápolnába
Kurucsai
Pál fotója, Bácsbokod katolikus templom
További
képek a hitelesítésről és a római zarándokokról 1902. október
14-én, Kuta János bikityi esperessel:
Kurucsi Pál,
Bácsbokod fotói
- Villányi Szűz Mária szent Neve
templomban
- Villány melletti templomban
- Tarnaőrs szent Miklós templom eltűnt
/?/
- Tarnaszentmiklós szent Miklós
templom 1868.
- Igal szent Anna templom
sekrestyéjében /szóbeli közlés/
- Kács magángyűjtemény: összetekerve tárolták
egy Madonna képpel együtt kb. az 1880-as évektől.
Megviselt, gyűrött, az arc alsó része
alig kivehető, a hitelesítő pecsét levált.
Saját fotó
Magánszemélyeknél is megtalálható pl. Erdélyi Zsusanna néprajzkutató,
Kovács Lajos/ PIliscsaba helytörténeti kutató/
Győri Egyházmegye /ezen belül?/: A Veronika-kendő hitelesített, „serica albis
coloris impressam” ereklyekendő változatáról 1821. április 19-én állította ki az igazoló iratot Stephanus Missir.
Forrás: Gyöngyössy Orsolya –
Limbacher Gábor:
Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel
közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9.
(Veszprém, 2014)III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak. 391. o.
- Esztergomi Keresztény Múzeum:
Gy/491 - Antonio Puccinelli (Castelfranco di Sotto , 1822. március 19. – Firenze , 1897. július 22), 1878.
- Gersekarát szent Kereszt felmagasztalása templom: hitelesített, keretezett szent Arc
- Milejszeg Assisi szent Ferenc templom: hasonló ábrázolás kisebb méretben
Lutheránus Levéltár Ruhmann Gyűjteménye:
Czenthe Mihály fotója
- Joannes
Ruhmann gyűjteménye. Emléksorok, képek, bankjegyek, dobozban. 1816—1819,
1821. Görög, lat., m. ném., szlovák. EOL, AGE VI. 66.
A fejlődés alakulása
jól nyomon követhető a az alábbi három
ábrázoláson.
Jól látható,
hogy a kezdetben sima arc /Mandylion/ bekerült,
"beköltözött" a kendőbe /Veronika kendőjébe.
a./ Claude Mellan: Jézus
arca 1649. British Múzeum
Szudárium, vernicle vagy a St Veronica fátyol, metszet:
nyitott szemű Krisztus
Saját
fotó a Múzeum engedélyével
Székesfehérvárott
az Egyházmegyei múzeumban található Szilárdfy Zoltán anyaga, gyűjteménye. Ebben található 4 db Vera
effigies kép, de ezt a korszakot megelőző
alkotások is. A Veronika
kendőjét mutató négy kép 1840-ben, 1870-ben és kettő 1880-ban született.
Szilárdfy
Zoltán Gyűjtemény:
- Andreas Pfeffel /bécsi grafikus/: Veronika kendője
- Hans
Burgmair töviskoszorúval ábrázolva 1450 körül,
- Veronika
kendője: fametszet. 11. fejezet.
Volt, van /?/ egy 1780.
áprilisából Gyöngyösről származó kép is
Longinus lándzsájával együtt.
Ezek egy része
megtalálható az alábbi műben:
Szilárdfy Zoltán: Ikonográfia-Kultusztörténet. Képes
tanulmányok. Balassi Kiadó. Budapest. 2003.
- Osztrák antikvitásból fotózott szent Arc, de már eladták: Mária
Terézia udvarában volt. 1760-as dátummal és
hátoldalán ónémet tanúsító irattal, kerete nem az
eredeti. Nem igazán Tours-i szent Arc.
Ezen szent Arc jellemzői: általában fekete-fehér, szemét lecsukva a halál állapotát mutatja, véres-verítékes arc, mögötte hiányzik a kendő, fejéről a nimbusz és a töviskorona. Tulajdonképpen XIII. Ince és IX. Piusz pápától kezdve főleg XIII. Leó pápa idején volt terjedt zarándoktárgy.
Számos, összegyűjtött
külföldi fotó látható az alábbi linken :
