2019. február 2., szombat

13. A szent Mandylion ábrázolásának történeti fejlődése

13. A szent Mandylion ábrázolásának történeti fejlődése

A szent Mandyliont Jóannesz Klimakhosz  /Lépcsős János/ 6. században élt ortodox szerzetes A Mennyország létrája c. művében említi először.
http://epa.oszk.hu/02300/02357/00024/pdf/EPA02357_Credo_13_2007_1-2_096-176.pdf


Abgár király történetéről, a Keramidionról és a kamuldani   arcképről az 1. és a 10.  sz. fejezetben olvashatsz részletesebben. Számos szent Arc ábrázolás látható a 9/2. fejezetben, melyeket azonban itt nem tárgyalunk. 

A szent Mandylion ábrázolásokról, azok elemzéséről a következő három jelentősebb irodalmat tartottam fontosnak:


   1.   Mark Guscin doktori értekezése: The Tradition of the Image of Edessa. 2014.


   2.   Puskás Bernadett: A nem kézzel festett Krisztus ábrázolások és a Kárpáti Régió középkori ikonfestészete. 2005.

/puskas_nekezzel. 2005. pdf/

   3.   Erdő Vadim Béla: Az igazi képmás. c cikke: https://medit.lutheran.hu/files/4_Credo_13_2007_1-2.pdf



Nézetem szerint több helyen található homály és átfedés, valamint a jellegzetes, megkülönböztető vonások is keveredhetnek, de megpróbáltam „rendszert” vinni a munkámba.

Időben a legrégebbi Mandylion ábrázolás M. Guscin szerint /ld. a 9. fejezetet/:

-  Kappadokia: 11-13. századból: mintegy 6 lelőhely freskó formájában

-  Hagia Sophia Trebizondban és Isztanbulban

-  Mani:  13. és 14. századból

-  Mystra /bizánci város Görögországban:/ mind a 4 templomban 14.

    századból

-  Mount Athos: érdekesség 9. századból: Krisztus töviskoronával        

-  Dél-Nyugat Görögország: számos bizánci ábrázolás Kastoriában

-  az Ohridi Hagia Sophia középkori templomában, Makedóniában

-  Grúzia számos nagyon korai  Mandylion, Abgár  a
    kendővel, Abgár  levelei,  a halott Krisztus ábrázolása, ez utóbbi
    előfordulása ritka

Erdő Vadim Béla:  Az igaz képmás A „nem kézzel alkotott"  irodalom alapján igyekeztem elemezni az összegyűjtött anyagot.

A szent Mandylion  mindenkori témája a szemből ábrázolt, gyakran keresztes nimbuszban elhelyezkedő, nyak és váll nélküli Krisztus-arc; az arcot üres mező veszi körül, amely a kendőt szimbolizálja. A tekintet oldalra vagy előre irányul. „A kendő az arcvonásokat mechanikusan rögzítette, minek folytán a hajtincsek szabadon, síkszerűen szétterülnek, noha bármilyen más képen alá kellene hullaniuk."  E típusnak többféle változata lehetséges, ezért altípusokra bontható. 
- 1. Szpász „Nyerukotvornij" [Cnac „HepyKomeopHbiü"] /„Nem kézzel alkotott" ikon/ - Krisztus-arc keresztes nimbuszban üres háttérrel, kendőnek még nincs nyoma. Ez az altípus képviseli az „eredeti", archaikus ábrázolási módot, ezért ikonográfiái archetípusnak is nevezhető.  Mindkét fotó az ajtó feletti tympanonon található, a 12. századból Vardziából, ill. Kappadókiából.



  • Orosz, bizánci ikon 1447-ből /Tretyakov Képtár/ és a Laoni Székesegyház /Spanyolország/ szent Arca


-Krisztus-arc négyszögletű kendőn. A kendő két felső sarka lehet íves, behajlított, szegélye általában kibontott és rojtos. Maga a vászon sima, ránctalan. Ez a változat szintén korai, ugyanúgy archetípusnak tekinthető, mint a kendő nélküli Krisztus-arc. A 12-13. századból több példány maradt fenn belőle Keleten és Nyugaton egyaránt.

  • Santa Faz kolostor:  Alicante /Spanyolország/


 -Krisztus-arc kendőn. A kendő ráncos, két felső sarka csomózott. Alsó széle meghajlik. A szemlélőben az az érzés támad, hogy az arc a kendő előtt van. Ellenkezik azzal az ősi hagyománnyal, hogy a Krisztus-arcot hordozó kendőt egy fatáblára feszítve őrizték. Ez az altípus a 13. század második felétől kezd terjedni, az orosz ikonokon csak a 14. századtól jelenik meg. 

  • Athoszi ikon a 16. századból:

  • A legrégebbi román fatemplom /Putna/ szent Arca /14. század/:



  • Orosz ikon csomózással: 19. század, magángyűjtemény

  • Szerb freskó  a 14. századból, Decani Monostor

              
 -Krisztus-arc kendőn. A felső végeket két angyal tartja, akiket általában kisebb méretűnek és gyakran nem teljes alakban ábrázolnak. Nevük Gábriel és Mihály. Ez a változat a 15. századtól kezd elterjedni.  A 16-17. századi orosz ikonfestészetben már nagyon gyakorivá vált. Ábrázolhatják 4 angyallal, vagy szeráfokkal /6 szárnyú előkelő angyalokkal/is.
  • Orosz /Simon Ushakov/ 17. század és szerb ikon a 18. századból:

 - Egy angyal tartja maga előtt a képmáskendőt. A variáns újdonsága abban áll, hogy az angyal és a kendő viszonylag arányos egymáshoz képest; az angyal teljes alakban látható, a kendő csak teste középső részét takarja. Az ábrázolás a 16. századtól vált népszerűvé.



  •   szent Arc ikon angyalokkal és szeráfokkal /nincs adat/: 



- Nem kézzel alkotott képmás történeti jelenetekkel.  A képmást felülről és alulról három-három kisméretű szegélykép övezi. Sorrendjük - balról jobbra, felülről lefelé haladva - a következő: 1. Krisztus beteget gyógyít; 2. Abgár király elküldi Ananiást Krisztushoz; 3. Ananiás megkísérli lefesteni Krisztus arcát; 4. Krisztus maga nyújtja a térdeplő Ananiásnak nem kézzel festett, csodálatos képmását; 5. Ananiás a király elé viszi a képmást; 6. Bálványok ledöntése Edesszában. Ez a változat a bizánci kultúrkörben legkésőbb a 10. században jöhetett létre. Erre az időre datálják a Sínai-hegyi Katalin-kolostor híres triptichonját is.  Az orosz ikonfestészetben a 16. századtól ismeretes. Számos  orosz ikonnál  a szegélyképek elérheti a tizenhatot vagy 
akár a huszonnyolcat is.
  •  Orosz ikon:  1824 Ivan Khrenov, Palekh 

  •  Orosz ikon, 1820-1860 között, magántulajdon


2. Szpász „Mokrájá brádá" /„Nedves szakállú" ikon, „Nedves hajú" ikon/. Ez a típus szorosabb értelemben a „nem kézzel alkotott" ikon variációjaként fogható fel.  Az elnevezést az orosz ikonfestők vezették be Krisztus szakállformája miatt: a szakáll vége hegyes, néha két ágban végződik, egyenes vagy kissé oldalra hajlított. Ez a nedvesnek tűnő szakáll más, régi Krisztus-ikonokra is jellemző volt: freskókon és mozaikokon is gyakran feltűnik. A keresztúton szenvedő Krisztus állapotát mutatja.
  • Orosz ikon:  Rubljov, 14. század


  • Orosz ikon a 14-15. sz. fordulójáról az Andrej Rubljov Múzeumban, korai orosz művészet, Moszkva.


-Szpász „Csrepije"/„Szvjátájá Kerámidá"/„Kerámidion". E változat érdekessége, hogy teljes egészében a „nem kézzel alkotott" típust követi, csak színvilágában tér el az eredetitől: az egész ikon barnás, téglaszín árnyalatokban jelenik meg, a legenda szerinti keletkezéstörténetnek megfelelően. A típus az edesszai legendára vezethető vissza.



Freskó a Decani Monostorból, Szerb ortodox templom 
Koszovó mellett


 A Mandylion és a Keramidion a 12. századból,  Vatikáni Könyvtár

- Piát Veroniki  (Veronika-kendő):  Töviskoszorús Krisztus-arc kendőn. Ritkán töviskoszorú nélküli változat is előfordul. Jellemző az elgyötört arc életszerű, naturalisztikus megjelenítése. A típus a szenvedő Krisztust ábrázolja. A bizánci és az orosz ikonfestészet eredetileg nem ismerte a Krisztus-arc töviskoszorús képmását, az csak a 16. század második felében jelent meg Oroszországban nyugati hatásként. 




- Felirat az ikonon: az akheiropoiéton ikonok legjellemzőbb felirata: „A mi Urunk Jézus Krisztus nem kézzel alkotott képmása." Előfordul azonban a „Szent Kendő" felirat is. Néha a két szöveget kombinálják. Másutt hiányzik a felirat, és megelégszenek az ábrázolt egyszerű megjelölésével (például az arc két oldalán: IC XC: Krisztus kezdő és végső betűjele görög nyelven).  A dicsfénybe írt betűk értelmezése: Én vagyok, aki vagyok.
A 16. század közepétől másfajta feliratok is feltűnnek, például az edesszai legendából Abgár szavai: „Krisztus Isten! Aki benned bízik, nem szégyenül meg soha." Előfordulhat még Abgár Krisztushoz írt levelének vagy Krisztus válaszának is.
  • Orosz ikon, Yaroslavl, 13. század


- A torinói lepel: Ha az akheiropoiéton ikontípust az ideális Krisztus-képmásnak tekintjük, azt is figyelembe kell vennünk, hogy az ikonfestészeti hagyományon kívül létezik Krisztusnak egy régtől ismert, nem kézzel alkotott képmása is, amelyet a torinói dómban őriznek.
Ezeken az ikonokon is megtaláljuk Jézus monogramját, IC XC az akronymot, melynek görög feloldása: ησος Χριστός (Jésous Christos=Jézus a Felkent); mert a fénykoronában (glória) található betűk jelentése: „ÉN VAGYOK, aki vagyok."
A lepel ábrázolása egy 1608-ból származó rézmetszeten:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Torin%C3%B3i_lepel#/media/File:Torin%C3%B3i_lepel_1608.jpg

Mandylion  töviskoszorús ábrázolással igen ritka. A második fotó már tulajdonképpen  Veronika kendője ikon.


 1. nincs forrás olasz alkotás:  https://www.gettyimages.com
 2.http://andronikosz.blogspot.com/2015/02/a-szent-mandylion-es-keramidion-nem.html  


1. Szentpétervár 1693, okladban /arany, vagy sárgaréz dicsfényben/
   F. Ukhtomsky alkotása /?/
2. orosz, fémikonba helyezve, Moszkva, Rubljov Múzeum , 1875.
https://rublev-museum.livejournal.com/109150.html

- Körmeneti zászlók: orosz ortodox, nagyböjti lobogó, Budapest,                                                      Nagyboldogasszony templom /lehunyt szemmel!/
                               orosz ortodox, ünnepi lobogó, Jeruzsálem
                               szíriai ortodox lobogó, Húsvét


  2 db saját fotó és 

- Különleges ikonok:  a. bizánci ikon  6. századból  gyöngyökkel
                               b. orosz ikon fémkeretes dicsfényben, 16. század




- Különleges ábrázolások: 
         - a Kreml szent Mihály katedrálisának  szent arca 1652-1666. 





   - A Russian Railway Tours változatos utjai közül a Transz-Szibériai Express két héten keresztül  robog kérésre már "templomkocsival". Felül homályosan  a Mandylion látható.




2019. január 21., hétfő

12. A fájdalmas Krisztus "korszak" utáni 18. századtól kezdődő ábrázolások


12. A fájdalmas Krisztus  "korszak" utáni 18. századtól kezdődő ábrázolások 

Kiegyensúlyozottá vált a fájdalmas és a dicsőséges ábrázolás.
    Az áhítat,  melyet a Mi Urunk nyilatkoztatott ki Szent Péterről nevezett Mária nővérnek, elsősorban az Arany Nyílvessző Ima és a Szent Arc litánia imádkozását  és a  rózsafüzért foglalta magába, valamint a  Szent Arc Kereszt viselését, amelybe a következő szavak vannak belevésve: ”Áldott legyen az Isten neve!”, és „Távozz Sátán” a hátlapon.
    1848 - Szent Péterről nevezett Mária nővér megosztotta  információit egy barátjával,  akit Leon Papin Dupontnak hívtak, és akit később a "Szent Arc apostolának" neveztek.

    
    1849 - IX. Piusz pápa nyilvános imákat rendelt Róma minden templomában. Ennek részeként három napos kihelyezésre került Veronika kendőjének ereklyéje, ami nyilvános tiszteletre lett kitéve a Szent Péter bazilikában. A kiállítás harmadik napján csoda történt: a Mi Urunk kendőn lévő Arc nagyon világossá/különössé vált, és lágy fényben ragyogott. A csoda láttán a Bazilika kanonokjai elrendelték a harangok megszólaltatását. Még aznap este pontos másolatok készültek a kegyképről, amelyeket hozzá érintettek Veronika kendőjének ereklyéjéhez.
    1849-1876 - Leon Papin Dupont is kapott egy ilyen Vatikánban készült Szent Arc  ereklyét. Nem sokkal ezután csodás gyógyulások történtek.
   1885-1897 - Jól ismert tény, hogy Lisieux-i (kis) Szent Teréz és a családja regisztrált tagja volt az Szent Arcot Engesztelő Főkonfraternitásnak (laikus vallási társulat: Tours, Franciaország). Kis Szent Teréz nagyon tisztelte Jézus Szent Arcát, ezért is olvasható gyakran a szerzetesi nevének elején a Gyermek Jézusról nevezett után a „Szent Arcról nevezett” név.
    1910. április 27. - X. Piusz pápa engedélyezte Jézus Szent Arca ünnepét először a Franciaországban található Cambrai egyházmegye számára.
    1945 - XII. Piusz pápa engedélyezte a Szent Arc  érmet.
    1958 - XII. Piusz pápa Húshagyó keddet Jézus Szent Arcának ünnepévé nyilvánította. Napjainkban a Jézus Szent Arca iránti tisztelet háttérbe szorul.

    Elemeztem a VI. stáció kendőjén látható Krisztus arcot a 7.1. fejezet adatai alapján.  Sajnos, nem sikerült mérvadó jellegzetességeket találni.  Mindenestre 88 db stációból  18 ábrázolásban a dicsőséges, méltóságteljes, míg 10 db ábrázolásban  fájdalmas, gyötrődő  Arcot láthatunk. /Sajnos, a maradék képeken nem vehető ki tisztán  a tekintet /. 


Palotabozsok, VI. stáció Jézus képe

http://csendhegyek.blogspot.com/2012/11/palotabozsok-kalvaria.html


        Festmények: - Kieselbach galéria által eladott festmény: itáliai, 17. század



       

      Külföldi és hazai zarándokhelyek VI. stációja 

      1.Külföldi zarándokhelyek
        - Róma, Vatikán: a római Colosseumban  élő keresztút
        - Jeruzsálem: Via dolorosa 




Saját fotó
      
      - Lourdes:  1. A barlanghoz vezető keresztút. A 10. stáció elkészítését a
                       magyarok támogatták 1912-ben.



A VI. stáció

                 2. Maria de Faykod márvány alkotásai /2008/: 
                                                      



       M. Faykod hazai keresztútja: Budapest, Kútvölgyi kápolna:



Saját fotó

       - Fatima: Magyar keresztút Marek László 1964. Kondor Lajos verbita atya támogatásával készült. 
       https://www.magyarkurir.hu/hirek/magyar-kalvaria-fatimaban
   
        

Saját fotó

      - Mariazell: Mindszenty keresztút  1974. A 10. állomás magyar  eredetű.
       - Chestohowa:
       A bástyákon kívül vezet a 14 állomás. Gránit talapzaton bronzból készült          másfélszeres embernagyságú. 1900-1913 között tervezte Stefan Szyller. 




       - Medjugorje Krizsevác keresztút:



Saját fotó

    - Compostella: élő keresztutak tartanak, neve Semana Santa
        - Szlovák /magyar, német/ kálvária, Selmecbánya 1850-es évek.






     
    Részletesen ld. Szilágyi István: Selmecbányai kálvária és ábrázolásai.                Budapest. 2006. 

 -  Lengyel  kálvária, Kalwaria Zebrzydowska: a jeruzsálemi keresztút mintájára több dombon található




       - Máriaradna:  több keresztút is van eléggé rossz állapotban







       A VI. stáció a hódmezővásárhelyi hívek ajándéka.

      2. Hazai zarándokhelyek:

       - Máriagyüd



Saját fotó

       - Máriabesnyő


    
      - Csatka



Saját fotó

       - Bodajk




   -  Mátraverebély-Szentkút




             http://csendhegyek.blogspot.com


      Kortárs festők kereszútjai:
      - Aba-Novák Vilmos: 1933. Freskói Jászszentandráson a szentélyben és a diadalíven helyezkednek el, s többek között a Szent Kereszt legendáját, paradicsomi jelenetet, Jézust tanítványai körében, a Keresztutat, Krisztus levételét a keresztről és az Utolsó ítéletet ábrázolják. Veronika kendő ábrázolás nincs, de ehhez hasonló lenne. 
  

Saját fotó
 Forrás:  *Dr. Faragó Ferenc: Aba-Novák Vilmos  *Hamza Múzeum  *Jász Galéria Közalapítvány. Kultusz Kiadó.  MTVA.) 

      - Szántó  Piroska: Keresztút Esztergomi Keresztény Múzeum, 1977.
                    Bajóti templom keresztút



                     https://www.keresztenymuzeum.hu/collections.php
                              mode=work&wid=503&page=0&vt=

      - Törley Mária: Mátyásföld, szent József templom, 2006.




      - Angyal Júlia
      Budapest Szent Imre kórház kápolna  – kereszút a kápolna oldalfalában, 2005.

Saját fotó

-    -  Prokopp Péter keresztútja:  Makó kálváriatemető, Jánoshalma /színes

     fotómásolatok/, csepeli szent József otthon, kápolna, 1983/?/




    -   Petrás Mária kerámiái: Karancsság, Szár, Csikóstöttös, Sitke



Csikóstöttös és Sitke: http://csendhegyek.blogspot.com

     - Udvardy Erzsébet lírai festményei: Vaskút, Sümegcsehi, Budapest Onkológiai   Intézet  Irgalmas Jézus kápolna



Vaskút és Sümegcsehi: http://csendhegyek.blogspot.com

     - Simon András: Bakonygyepes,  Vonyarcvashegy,   Lillafüred ?,

     Pilisjászfalu




     

- Józsa Judit: Pilisvörösvár, szabadságligeti Szent Család templom                terrakotta alkotások patinázás felületi kezeléssel

   

Saját fotó

    -  Feszty Masa keresztútjai: Tatabánya-Felsőgalla, Domaháza,  Vértesacsa
       /fotómásolat/ 1976-79.
Saját fotó

    -  Mattioni Eszter: keresztút, Győr székesegyház, 1958 körül
                          
   Saját fotó

     - Lebo Ferenc: Győr városi keresztút, 2019. 


Saját fotó 

     - Plugor Sándor erdélyi művész: Keresztút  fehér háttérű tusrajz,2015.



- Szinte Gábor keresztúti képei Budapesten,  Rezső téri templomban, 2004.



     
      - Hervay Mária: tűzzománc, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szentkirály            utca  28. sz. alatti kápolnája, 2000.



Dénes Ildikó fotója

      - Somogyi Győző: szőlőhegyi kápolna Badacsonyőrs: a magyar vidékekre               szépséges népviseletekben:1996. 
      Somogyi Győző,keresztút, Veronika kendője:http://www.somogyigyozo.hu/
         Fotó: Somogyi Márk:  https://www.somogyimark.hu/hu/
     
      Kő Pál keresztútja Jászszentandráson 1955, diplomamunka


saját fotó

     - Búza Barna:  keresztútjai: Budapest: Gazdagréti templom, Sümeg:
       Sarlós Boldogasszony templom, Székesfehérvár: Bazilika




 Gazdagréti szent Angyalok templom
Dénes Ildikó fotója


    - Csíkszentmihályi Róbert keresztút:  Ábrahámhegy /bronz/, Szentendre ferences templom  


Szentendre, saját fotó

Kondor Béla: Veronika kendője finoman színezett 1966.
        A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Gyűjteményében.





      Forrás: Rubovszky Éva: A látható kincs. MKB 2005. 


-  Váli Dezső Koldus-keresztút: először jelekkel, majd koldusokkal népesíti be a stációkat, 2003.


       - Jerzy Duda Gracz: Chehostowa, Jasna Gora belső keresztút: szimbolikus,           szatirikus  képek


         
     - O. Kokoschka: Veronika kendője  expressionista alkotás 1911-ből, Szépművészeti Múzeum