2019. szeptember 17., kedd

15. A görög katolikusok szent Arc ábrázolásai

 15. A görög katolikusok szent Arc ábrázolásai

Próbálok megvalósítani 
egy csoportosítást a rendkivül szép és gazdag anyag területén, amely
nem tudományos céllal készült. Ezek a művek 
időtlen, igazi realitást tárnak fel, a templomokon kivül és belül szigorúan  meghatározott helyen.
A holtak feltámadásáról avagy az új élet voltáról  spirituális életünkben cél
a megbocsátás, az én halálával teret nyitva a világ többi része számára.
Itt mondok köszönetet a művészettörténészeknek, a levéltárosoknak  és a 
parókusoknak,  akik nélkül nem lenne ilyen kiterjedt a gyűjtemény. 


-      Templomon kívül:
1.   a külső kereszt tetején
-      Balkány Urunk színeváltozása templom: a kereszt tetején nem             Mandylion, hanem Veronika kendője látható



                             http://miserend.hu/templom/3719

-      Nyíregyháza  kertvárosi szent Kereszt felmagasztalása templom: a keresztet Makláry Zsolt festette 1996 körül
-       Szatmárnémeti  adomány  
-       Kazincbarcika szent János apostol templom: Makláry János
















Kazincbarcika, Nyíregyháza, Szatmárnémeti
/források ld.  13. fejezet 2. része/


- Záhony Keresztelő János születése templom külső kereszt /Janka  Gábor/
 és  a szentélyben lévő kereszt tetején is. 



2.    bejárat felett

-Kenézlő  Urunk mennybemenetele templom: főbejárat felett 2 angyal tartja Veronika kendőjét


                   http://miserend.hu/templom/3936  /Sajnos, alig látszik/


-      Templomon belül
Fő- és mellékbejáratok felett

-       Sajószentpéter szent Péter apostol templom karzat mellvédjén 2             angyallal


  
                  https://www.youtube.com/watch?v=pH6QMllz0jk   

-      Esztergom szent Mihály görög katolikus templom:  Gólya Ágnes 2006     körül.



Saját fotó

           -  Nyíracsád Istenszülő oltalma templom   két helyen:
          főbejárat /Mandylion/és mellékbejárat felett /Veronika kendője/.

          



-      Karácsfalva /Kárpátalja/ Sztojka Gábor görög katolikus lyceum.  


-       Diadalíven:
-   Biri szent Mihály és Gábor főangyalok templom: diadalív felett, a mennyezeten, a novgorodi Mandylion-ikon után (Moszkva, Tretyakov képtár), falkép, Szilágyi János, 1977.



-      Bekecs Istenszülő oltalma  diadalív középtengelyében, falkép, Makláry     Zsolt, 1996. körül

         


-      Mátészalka Istenszülő oltalma  diadalíven: a  kereszt előtt Veronika kendője 



-      Anarcs  Máriapócsi Könnyező Istenszülő  templom  Monostory Viktória 2019.


     
- Tornyospálca Istenszülő oltalma  templom  képeit Mihai Pascariu festette a 20. század végén





 - Ura Szentháromság templom a fa diadalíven /1902/:
  

    


  forrása

-      Ikonosztázon   viszonylag ritka
-      Máriapócs, ikonosztázon, királyi ajtó felett, fa, tempera, Kisléghi Nagy Ádám, 2010.



-      Emőd szent Péter és Pál templom: ikonosztáz középtengelyében, oromzati kereszt alatt, fa, olaj, Kárpáti László, 2000 után.



-      Encs,  ikonosztáz középtengelyében, fa, olaj, Kárpáti László, 1990-es évek   


                             



-      Abod,  ikonosztáz déli diakónusi ajtaja felett, fa, olaj, Boda József, 1850-es évek





-      Péterfalva /Kárpátalja/ szent Illés próféta templom: fakeretben a királyi ajtó felett kendővel





-      Rakaca 1877-ben még megvolt, Mándok már nincsen ott.  Ma a Szentendrei Szabadtéri Múzeumban:





Oldalsó falon

-      Nyírgyulaj, szent Miklós templom falkép, Mihai Pascariu, 1990-es évek 

Szentélyben
-      Pátyod Istenszülő születése templom:   szentélyben az apszisban, falkép, secco, Puskás László, 1990. körül  és a szentélyben ismeretlen festő /az alatta lévő felirat a Jézus imát tartalmazza/



 Szemán András atya fotói

-      Fábiánháza a legszentebb Istenszülő születése:  szentélyben a boltozaton, oltár felett, falkép, Puskás László, 1990. körül.


  Kicsák György atya fotója 

Kupolában:
- Sárospatak-Kispatak, tizenkét apostol templom:  
Ablakokkal megnyitott tornyocska a kupolák  tetején, a lanternában Makláry Zsolt, 1990-es évek


-  Ózd  Istenszülő oltalma templom: középtengelyben, kupolában, freskó, Grigore Popescu 2000. körül





-   Gerény /Felvidék/: görög katolikus templom, rotunda,14. század



      
Forrás: Horváth Zoltán György-Gondos Béla: Ani, az ősi örmény főváros és magyar vonatkozásai. Romanika, 2003.  4. fejezet fotó

Önálló ikon
-      Budapest szent Flórián templom, Makláry   János 1975.




Saját fotó


- Gyöngyös szent  Kereszt felmagasztalása kápolna
                  1. Veronika kendője ikon a csókoló állványon van ünnepein
                     /Hegede László 2019/
                  2.  A falra téve Veronika tartja a Mandyliont /N.Hoszion                                Geletion 1995/.


  Saját fotó


      -   Nyíregyháza Görögkatolikus Egyházművészeti Gyűjtemény
          Eredete Hajasd /Kárpátalja/ 17. sz. 2. fele, tulajdonos Néprajzi Múzeum.
          Puskás Bernadett egy másik hasonló alkotásról ír (Krisztus szenvedése)
          A görög katolikus egyház művészete a történelmi Magyarországon:                    hagyomány és megújulás című könyvében /2008/.

                  

-      Fülöp Krisztus király templom:   körmeneti kereszten, Pikó László, 1990. körül




Csingi Zoltán atya fotója 

-      Nyíregyháza kertvárosi szent Kereszt felmagasztalása templom: fémkereszt tetején




Miseruha ritka:  papszentelésen Budapest, Rózsák tere 2019. augusztus 21.




Zászló 
- Tiszavasvári  szent Miklós püspök templom: körmeneti zászlón   fehér alapon




Kehely:
-      Makó: 18. század eleji, jelzés nélküli aranyozott ezüst  kelyhe





Halotti lepelen  és asztali kendőn nem található szent Arc ábrázolás eddigi gyűjtésem alapján.

2019. április 8., hétfő

14. A Veronika kendő és a Mandylion előfordulásának vallások/ill. nemzetiségek szerinti elemzése


14. A Veronika kendő és a Mandylion előfordulásának vallások/ill. nemzetiségek szerinti elemzése

A terjedelmes  anyag talán lehetővé teszi, hogy a szent Arc ábrázolását megvizsgáljuk aszerint, hogy mely vallásokra  jellemzőek.  Nem akarok különbséget tenni a Trianon előtti Magyarország és a jelenlegi állapot között. Az emiatti esetleges hibákat kérem nézzék el. 


A kopt ortodox egyházban és örmény apostoli egyházban egyik ábrázolás sem  fordul elő.  Oka:  ők nem fogadták el a kalkedoni zsinatot /451/, tehát monofiziták. Csak a krisztusi természetet ismerik el, úgy tartják,  az isteni természet mintegy felszívta az emberit. Függetlenek, önállóak /autokefál/, az ókeleti egyházak közé tartoznak. 
Érdekességként említhető meg egy örmény Biblia, amelyet XIV. Lajosnak Oskan Erewantsi püspök küldött a 15.  században. Jelenlegi helye:   Párizs, Bibliotheque Nationale de France.





Érdemes megjegyezni, hogy az ortodox vallásúak a szent Arcot nem nevezik Mandylionnak, hanem Christosnak, Krisztus arcmásának. 


1. A németek mély vallásossága és a hagyományaikhoz való ragaszkodása közismert.      

A Magyarországon élő németek /Vértes, Budai hegyek, Bakony, Tolna-Baranya vármegyék területén, ill. Bácskában és Bánátban települtek le/ ma is tisztelik, őrzik, ápolják hagyományaikat. Nagy százalékuk római katolikus vallású. A XVIII. sz.-ban magukkal hozták vallási  szokásaikat is. Jelentős szerepük volt a szentek kultuszának kialakulásában, a barokk templomépítésben, az útmenti keresztek és képoszlopok (bildstock) állításában, a kálváriák építésében és a temetkezési szokásokban. Templomaikban és keresztjeiknél  előszeretettel ábrázolták  Krisztus kínszenvedéseinek eszközeit /Arma Christit/, gyakran vele együtt Veronika kendőjét.


További irodalom:

Márkusné Vörös Hajnalka: Kálváriák a Veszprém megyei német falvakban címmel írt tanulmányt. /2006/.

Általában az Arma Christi-vel  együtt  fordul elő. Erre sok német példa akad  pl. Frankfurt, Zürich stb.

Hazai előfordulások:  

-      - Vértesacsa: keresztút és a templom mennyezeti freskója

                               



Saját fotó

-     -  Eger: ciszterci templom
       http://www.egrilokalpatriotak.hu/EgriSetak/ele_setak1_web.pdf

-     -  Vác: ferences templomát németajkúak emeltették 

-      - Kiskőrös: Német Kisebbségi Önkormányzat is működik

        Szent József templom, Kiskőrös: Hétfájdalmú Szűz Anya mellékoltár:

        Mária és felül Veronika kendőjét tarja két angyal,  18. sz. vége.

    





- Berkenye, szent Kereszt felmagasztalása templom:  Egy 18. századi osztrák festő munkája. A kép kerete copf stílusú. /A fotó fényereje növelve van/.




Saját fotó
  
- Pilisszentiván, Babarc,  Szob, Kiskunfélegyháza: az 1950-es évek, ill. az 1960-as évek elején levették, vagy lefestették a Veronika kendője ábrázolásokat. 




   
Pilisszsentiván, Marlok Tamás   fotója
/bal oldalon a Jézus szíve szobor alatt/

Példák a Trianon előtti Magyarországról:
-      -   Szentkereszt (szlovákul Krizovany, németül Kreuzdorf) szász soltészek által telepített község.   Sáros vármegye:  a katolikus templom predellán véres Veronika kendője: 1510-es évek.
-      -  Segesvár /Schassburger/ Szászsebeshez hasonlóan a külső térben mosolygó Veronika kendője szobor
-     -   Fürstenfeld /magyarul Folostom/ Ausztria dél-keleti  részén
-      - Burgenland:  Boldogasszony, Kálváriahegy, 1759.  Utolsó vacsora a kezdő kép, majd két angyal következik.  Veronika kendője ábrázolás is található benne:  így 7 stáció a  „Siebenfälle”, hét esés stációival rokonítható, amely helyesebben térdreborulást jelent. További kálváriák   Fraknó, Eisenstadt /Kismarton/.

- Hazai kálváriák: - magyar és német felirat: Diósberény, Barnag, Gara
                          - csak német felirat: Lovászhetény, Majs.


 Horváth Anikó fotója, Városlőd 

2. A  szlovákok 
A hazánkban élő szlovákok a Dél-Alföldön  főleg evangélikus vallásúak,  Észak-Magyarországon pedig a római katolikus vallást gyakorolják.
A mai Magyarország legnagyobb szlovákok lakta települése Pilisszentkereszt (Mlynky), ahol a lakosság 42%-a tartja magát a szlovák kisebbséghez tartozónak, de a falu lakosainak 54,6%-a beszéli a szlovák  nyelvet. Hivatalosan  Békéscsabát (Békéšská Čaba) tartották a legnagyobb, szlovákok lakta helységnek, de mára a szlovákság száma mintegy 5,9%-ra esett vissza. Jelentős még a szlovákság a Békés megyei Kardoson, Örménykúton, Tótkomlóson,  a Pest megyei Piliscséven, a Nógrád megyei Erdőkürtön, Felső- és Alsópetényen,  a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Répáshután, Bükkszentkereszten, Bükkszentlászlón, Harsányban és az Alföldön Sárisápon.
Szlovákia déli részén  gyakoriak  a szakrális kisemlékek.

Búcsújáróhelyek: Sasvár,  Máriavölgy pálos kegyhelyek, Bácsfa Csallóköz,  Vodica /Mária könnye/ Baja, Herencsény /Palócok Vigyázó NAgy Keresztje/
Veronika kendője előfordulások: 
- Kassai dóm, nyugati homlokzat





- Kassa: szent Erzsébet dóm, a Mettercia oltár képe, 1516.





- Lőcse szent Jakab templom, szent Miklós mellékoltár: Veronika kendője





- Zseliz, Gerény, Palást, Garamszentbenedek, Lelesz ld. 4. és 10. fejezet 
- Pozsonyi klarissza nővérek ajándéka Liszt Ferencnek:  Szent Arc kép 

Három jelentősebb kálvária a sok közül:
-      -  Udvardi kálvária

-      Selmecbánya: pl. egy szentkép a kálvária ábrázolásával /19-20. század fordulója/. A lap hátulján szlovák nyelvű imádság.
-      Ipolyság: a támogatók nevei magyarul vannak írva



Saját fotó

  
-      Késmárk: szent Kereszt Bazilika gótikus oltára:





 Egyéb szlovákiai példák:

-     -  Mandylion: Abgár király legendájával  négy jelenettel a 16. századból. Szlovák Nemzeti Galéria, Pozsony /Bratislava/.



-     
 -        -- Prikra keleti szertartású templom: belsejében a XVIII. század első felének ikonosztása,  a 17. századból származó ikonok, mint például a St.Michael, St. Mandylion, St. Nicolas.
    http://www.slovakiatravels.com/en/84-chiese-di-legno.html?layout=blog&limit=5
-      - Nova Polianka templom, Svidnikben   ikonosztáz  közepén.
http://www.slovakiatravels.com/en/84-chiese-di-legno.html?layout=blog&limit=5


3. A lengyelek:
A XX. század elején lengyel kivándorlók jöttek az országba, kb. negyven ezren Budapesten telepedtek le, Kőbányán a kőfejtőkben dolgoztak. 
Többen érkeztek a II. világháború idején is Magyarországra.
Hazánkban Derenk falu megmaradt a trianoni határon belül, de sajnos romos állapotban. Napjainkban a magyarországi lengyelek fontos emlékhelye, mivel a 18. században a Szepességben  betelepülő lengyel favágók és szénégetők /gorálok/ élesztették újjá az egyszer már kihalt települést.  Kápolnát és keresztet állítottak.
Számos lengyel emlékhely található  Magyarországon ld. https://hu.wikipedia.org/wiki/Kateg%C3%B3ria:Lengyel_eml%C3%A9kek,_eml%C3%A9khelyek

Budapesten, Kőbányán  Mindenkor Segítő Szűz Mária nevű lengyel templom áll: tervezte Árkay Aladár 1925.
https://commons.wikimedia.org/wiki/Category: Polish_church_in_K%C5%91b%C3%A1nya
Számos  fekete Madonna került hazánkba a barátság és a hála jeléül:
Karol Malczyk lengyel menekült festő falképe (1944) Kiskőrös, Kiskunhalas
Bp.  Sziklatemplom:  (Lengyelek ajándékozták a pálosok hazatelepülésének 60. évfordulóján, 1994. május 15-én), 20. sz.-i kegyképmásolat, Hunya, Paks.

Hasonlóképpen a magyarok kápolnájának  /Krakkó Isteni irgalmasság Bazilika/ teológiai-művészeti koncepcióját Puskás László görög katolikus pap - festőművész dolgozta ki és készítette el feleségével, Nadiával együtt 2003-2004 között

- Kiskunhalas, Alsóvárosi szent Péter és Pál apostolok templom: szentély feletti mennyezeti freskó. A gazdag ornamentális keretezésű freskókat Karol Malczyk és Pawlik Milanda menekült lengyel festőházaspár készítette 1944-ben.




- Krakkó Fájdalmas Szűz ferences templom: az oltár felett. Krakkó patrónusa a Fájdalmas Szűzanya.





 - Oravka:  Keresztelő  Szent Jánosnak  szentelt római katolikus  templomát 1651-ben építették, ez a környék legértékesebb fatemploma. Falfestményei  1711-ből  valók.  A  20. század  elején nevét Kisárvára magyarosították.
Újabb alkotás: 

- Robert Rumin alkotása XXI. század: Kamionka Wielka,
Lengyelország déli részén található. 

Temetőben Veronika  zászlók ld. 
http://mtdaportal.extra.hu/books/kozma_miklos_egy_csapattiszt_naploja.pdf
Nagyhéten  a keresztre gyakran Jézus arcát mutató fehér kendőt helyeznek
/ Fejes János kanonok szíves közlése/, a  hazai szajoli hívekhez hasonlóan. 
Híres keresztutak:  Cheshostowa /Jasna Gora: Fényes hegy/, Kalwaria Zebrzydowska /Karel Woytila anyukája halálakor 9 évesen itt kérte meg Máriát, hogy legyen az édesanyja/.


4. A horvátok 
A római katolikus  horvátok gyakran a magyarokkal együtt járnak a nevezetes búcsújáróhelyekre:
Vodica /Mária könnye/,  Hercegszántó, Baja, Csávoly, Katymár, Almási szűz Mária kegyhely  /Drávaszög, Horvátország/ és Máriakálnok /Szigetköz/.





Hazai kálváriák:
- csak horvát felirat: Szentpéterfa
- három nyelvű felirat: magyar, német és horvát: Szederkény
- fakereszteken kerámia stációképek: Horvátnádalja /Körmend/
- a horvátkimlei  /szent Mihály arkangyal/ templom környékén fából készült stációk    


Egyéb horvátországi példák:
-      Bol  falu    Horvátországban, Split-Dalmácia megyében, Brac  szigetén
    Kármelhegyi Boldogasszony templom: 
Bejárat felett Veronika kendőjét tartó angyalszobor látható, mely valószínűleg a korábbi templomból származik.

-      Vukovoj, Horvátország St. Wolfgang kápolnában Veronika kendője    Editorial Stock fényképésze által 



https://hu.depositphotos.com/217401766/stock-photo-veil-veronica-altarpiece-main-altar.html

5. A szlovének: római katolikus vallásúak
A magyarországi szlovének (közismertebb nevükön vendek, vagy rábavidéki szlovének) jelenleg hat községben (Felsoszölnök, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu és Szentgotthárdonélnek. A Rábavidéken elő szlovének száma háromezer fő körül van. A Rábamentén  kívül Szombathelyen,  Mosonmagyaróváron, Budapesten, Somogy megyében, Taranyban is élnek, így becsült számuk összesen 5000 fő lehet.
Muravidéki szlovének  már a Murán túl, Szlovéniában laknak. 
Az egyik legjellegzetesebb képe a szlovén tájaknak a zöld dombtetőn magányosan álló templom. Azt mondják, ilyen látványban sehol másutt nem lehet részünk.
A szakonyfalui új keresztut feliratai két nyelven készültek. 






-       -  A híres martjanci kolostor freskóján:

-      -  Lendván, a Múzeumban is őriznek egy szent Veronika ábrázolást: 
https://issuu.com/gmlendava/docs/lyndva13_sacral_web

- Pleterje, Karthausi gótikus kolostorban:


. Ruszinok:   a ruszinok /rutének/ vallása  görög katolikus. A falvak lakossága Észak- Magyarországon él, a legtöbb  esetben a szlovák  lakossággal keveredik.
A mai Magyarországon ruszinok főleg Borsod-Abaúj-Zemplém megyében élnek, leginkább Komlóskán és Mucsonyban, de megtalálhatjuk őket Budapesten és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is.  A 2011-es népszámláláskor 3323 ruszin élt Magyarországon.
Legfontosabb búcsújáróhelyük Sajópálfala

-      Emőd görög katolikus templom:  Kárpáti László festőművész és Zombor Tibor asztalos mester munkáját dicséri. 




-      Abod: a jobb aldali diakónusi ajtó felett
        https://www.nyirgorkat.hu/?q=parokia&id=2
-      Mándok:ma a Szentendrei Szabadtéri Múzeumban
   http://byzantinohungarica.hu/sites/default/files/Gomororszag_2011_TSz.pdf 
-  Encs görög katolikus templom  ikonosztáza: készítője Kárpáti László. Középen felül található. 
  
 
A videón belül: 

7. A románok
A 18. századtól biztosan megnövekedett a román lakosság létszáma,  több hullámban.
·         Önkéntes költözés: a jobb életfeltételek és a földesúri ígéretek hatására önkéntes vándormozgalom indult meg a sűrűbben lakott területekről az Alföld irányába.
·         Szervezett betelepítés: a magyar és német földesurak telepítettek be románokat, ahol vegyes lakosság volt, például a Nyírségben,  vagy a hajdani Bihar-megyei Darvas, Mezőpeterd, Zsáka Sarkadkeresztúr,
    a Békés megyei Békés, Csorvás, Lőkösháza. Ezekben a románok teljesen elmagyarosodtak, ugyanúgy mint Hódmezővásárhely, MAkó és Szentes esetében. Kisebb számban azonban alakultak tisztán román lakosságú települések: Bedő, Vekerd,Méhkerék,Kétegyháza, Pusztaottlaka. A legnagyobb önfenntartó képességgel a magyarcsanádi románság rendelkezett.
A magyarországi románság túlnyomó többsége a 20 egyházközséggel rendelkező ortodox egyházhoz tartozik. Az ortodox egyházközségeknél mind a liturgia, mind a belső adminisztráció nyelve román. A magyarországi románok között ezen kívül jelentős a görögkatolikusok és a baptisták száma. A magyar nyelvhasználat a 19. század végén terjedt el a görögkatolikus és egyes baptista imaházakban, elsősorban a bihari részeken.
A Magyarországi Románok Egyházmegyéje kánonjogilag a román ortodox egyház patriarchátushoz tartozik.
A magyarországi ortodox templomoknak van egy sajátos, a határon túliakétól eltérő vonása: többnyire a 18. század barokk stílus szabályai szerint épültek, külső kivitelezésükben nem hasonlítanak a sajátosan ortodox (félgömb formás, hagymakupolás, vagy csavart tornyos, vagy külső freskós) stílusra.

A régebben épült  hazai román ortodox templomokban nincs  Mandylion ábrázolás:  Martyn Emília  szíves közlése.

Újabb ortodox templomok:  

- Budapest, Holló utcai 8. sz. alatti kápolna: egymás felett két Mandylion néz le ránk: egy faragott /Szász Dániel, Magyarlápos 2007-2008/ és egy festett /román művész, 2011./

  

Saját fotó


- Kőrösszegapáti  ikonosztáz felett, középen a boltíven  /1997-2002 neobizánci    felújítás/




- Méhkerék mennyezeti kép:  bizánci és középkori román hatás  1987-90.
  /Christian Samoila és  Christina Samoila ?/




Nagy Márta: Ortodox falképek Magyarországon Budapest.1994. 

Bukovinában és Moldáviában számos templom és kolostor található, 
melyeknek külső fala is  festményekkel borított. A Mandylion legfőbb helyének a bejáratok feletti részt tekinthetjük, akár kivül, akár a templomon belül. A női rész, a naosz összekötő rész felett is ábrázolják.  Igy a legfontosabbra emlékezteti a híveket, s az ikonosztázhoz vezet.  Már itt is megjelennek újabban a faragott oltárok. Gyakran a Mandylion helyett a kamuliai leplet  /Kappadókia/ festik meg /amely arca hasonló a Mandylionhoz/.
Balta Alba:  Bazilika, Isten szent Anyjának temploma: 






8. A szerbek: A magyarországi szerbek nyelvének és kultúrájának, azonosságtudatuk megőrzésében fontos szerepe van a szerb ortodox egyháznak.  Az egyháznak Magyarországon 43 temploma van az egyházi szervezet élén a szentendrei püspökség áll. A hitéletet 14 lelkész szolgálja, és a szerb iskolákban rendszeres hitoktatás folyik. A magyarországi szerbek egyik legragosabb intézménye a Budai Szerb Ortodox Püspökség páratlan egyházművészeti gyűjteménye és könyvtára  Szentendrén, amely egyben a szerb ortodox egyház tudományos központja is. Számos, kiemelkedő jelentőségű műemlék templomépület is található hazánkban /Ráckeve,Szentendre, Grábóc, Eger, Székesfehérvár stb/.

Az alakító-formáló szándék a templomok létrehozásában eredeztethető a mély gyökerekből táplálkozó, balkáni, későbizánci építési kultúrából. 
    Sajnos, ezek a templomok igen nehezen látogathatóak. Legtöbbször tilos a fotózás. 
-      Dunaújváros:  szent Miklós ereklyéinek átvitele templom: antimenzion 1883-ből: fekete-fehér színű lenvásznon közepén a halott Krisztussal, ószláv írással.  Körülötte Jézus keresztútjának  egyes állomásai, 12 képben ábrázolva. A központi kép körül a négy evangélista, és jobb oldalon Veronika kendője  „állomás”  látható. Az őspéldányt 1773-ban Zahajrija Orfelin metszette, tehát ez annak a késői másolata. Valószínűleg az ő invenciója volt, hogy a keretre rátette a szenvedéstörténetet is: Terdik Szilveszter szíves közlése. Ugyanilyen látható  a Szerb Egyházmegyei Múzeumban Szentendrén.

 Saját fotó /részlet/

   - Pomáz: szent György templom, az ikonosztáz tetején, 1770.

                                         

Saját fotó


- Grábóc, szent Mihály templom: az oldalsó falon, ajtó feletti barokk alkotás. Egy angyal tartja Veronika kendőjét /1786, felújítva 1983-87./





    - Lórév  szent Miklós ereklyéinek átvitele templom:  Puskás László            2012,    oldalsó bejárat felett Mandylion kék  alapon  





- Fruska Góra /Újvidék, Tarcal-hegység/ szerb templom és kolostor:
  1.  szentélyben kendőn  Mandylion
  2. kereszt felső szárán Mandylion
  


9. Albánok: 
Autokefál /önálló/ egyház lett 1922-ben. Azóta 150  templomot építettek, 160-et felújítottak, és 50 kolostort  renováltak. 
Szent György albán ortodox székesegyház, Dél-Boston, Amerikai Egyesült Államok:


Már a 14. századtól a templom legszentebb zónájába, az ikonosztáz felett látható

10. A görögök:  két nagyobb hullámban érkeztek Magyarországra. 
A görögök a kalócai béke /1699/ után nagyobb számban kerültek Magyarországra, eredetileg mint török alattvalók, mert nálunk kedvező adófizetési feltételek mellett kereskedhettek. 
A második világháború után véres polgárháború tört ki Görögországban. 1946-ban visszaállították a királyságot, és a hatalomra jutott katonai diktatúra terrorja miatt sok antifasiszta kényszerült otthonát elhagyni. Kb.7000 embert fogadtunk be. Ekkor jött létre Görögfalva, későbbi nevén Beloiannisz nevű falu.
Kezdetben az egyház főhatósága a moszkvai patriarchatus volt. A XX. században  történt kísérlet a konstantinápolyi patriarchátus hivatalos bejegyzésére Magyarországon, de erre tényleges lehetőség csak az 1989-es rendszerváltás után adódott. Egyházközségek: Beloiannisz, Budapest, Kecskemét, Szentes, Karcag.
Templomaik bemutatását ld: https://www.patriarchatus.hu/?oldal=templomok

- Szentes: szent Miklós  görög ortodox templom felújítását 2018-ban fejezték be.  Krisztus képmása az ikonosztáz közepén, a fő helyen látható.  Készítette: Stefan Tenecki 1786-ban. Barokk faragott keretben kendő, s abban Mandylion. 




Nagy Márta:  Ortodox ikonok Magyarországon. Magánkiadás.  1944. 

 - Budapest: szent Hierotheosz és szent István kápolna, a freskó Korényi János festő-restaurátor felajánlása. A szentély tetején a Pantokrátor felett 2 angyal
tarja a kendőt, s abban a Mandyliont. 



11. Az orosz ortodox vallásúak számos értéket képviselnek a képzőművészet terén ebben a témában.
- Miskolc: fekete-fehér színű antimenzion Miskolci Orosz Ortodox Múzeumból: Szlavónia 1762. Legfelül középen látható a Mandylion.


Saját fotó a Miskolci Ortodox Múzeumból /részlet/

-  Szeged: szent György Nagyvértanú orosz ortodox templom
                  Nagycsütörtöki teljes díszben /2019/ 2 db Mandylionnal 


Saját fotó