Keresés ebben a blogban

2021. március 3., szerda

28. fejezet A Veronika kendő és a Szent Mandylion interdiszciplináris elemzése I. - II. Felhasznált irodalom

 

28. fejezet   A Veronika kendő és  a  Szent Mandylion  interdiszciplináris  elemzése  I. -II.

Felhasznált  irodalom 

 A vizsgált  archetípus egyetemes őskép, amely egyedi jelképekben /szimbólumokban/ nyilvánul meg. Olyan mitologikus alapmotívum, amelyben az emberiség kollektív tudatalattija rögződik, és ez az alapja a művészetek számos alkotásának, egyáltalán a kezdeteinek. Jézus Krisztus arca „dicsőségének kisugárzása és lényegének képmása". 
https://slideplayer.hu/slide/11283630/

Az ábrázolás előzményei a Pantokrátor /a Mindenség  ura, a  Tanító Krisztus/,  a Maiestas Domini /Isten dicsősége/ freskókon  és mozaikokon jelentek  meg  a  római katakombákban, majd a 11- 12. században. 





Tartalom:

I.   1.  A Veronika kendő /A  római  Veronika/



    II.  2.  A  szent  Mandylion /Egyesszai Mandylion/
    
          3.  Következtetések összefoglalása, összehasonlítás  történeti          kritikával,  térképpel,   táblázattal,  ábrázolásokkal 

         4. Felhasznált  irodalom 

Szétválasszam   3  részre? 
  irodalmakat  külön fejezetbe

1.     Veronika kendőjének  legendája

Elnevezései: Veronika kendője, Sudarium (Latin for sweat-cloth), gyakran  csak a  Veronika, Olaszországban  Volto  Santo vagy  Szent  Arc, Acheiropoieton /nem kézzel  festett  ikon/, szent  Palládium,   Vera  effigies, angoloknál Vernicle /, a  mi Veronicánk, a Veronika. Vera icon jelentése  győzelmet hozó, valódi  képmás. 



A minket érdeklő probléma a latin kereszténységre vonatkozik ebben a  fejezetben, és a Szent Veronika névhez társított szent képpel kapcsolatos. Mint már régen megállapították, Szent Veronika csak egy szent képpel összefüggésben létezik.

A  történet  nem szerepel  az  Evangéliumokban,  csak az  apokrif  irodalmakban.

Nikodémusz evangéliumában /5. sz. vagy  előtte/  csak Berenice /később Veronica/  gyógyítása  olvasható.

http://aranylaci.freeweb.hu/jezus/nikodemus-evangelium.htm

 

Cura sanitatis Tiberii  /Tiberius  meggyógyítása: 5-6. sz. között/:

Tiberius  császár szolgáját,  Volusianust  küldte  el  Judeába a csodás Veronika kendőjéért,  melyre  Jézus  arca volt nyomtatva.

https://en.wikipedia.org/wiki/Cura_sanitatis_Tiberii

 

Vindicta Salvatoris /vagy The Avenging of the Saviour/  a  8-9. sz  Franciaországban   2 latin  változata   íródott.





Veronikánál  volt egy  ruhadarab Jézus  arcával , melyet  nagy  becsben  tartott  /a megváltó  ruhadarabja/ 273. o. 

Volusianus /Tiberius  szolgája/ erőszakkal elkérte  tőle, elvitte, Veronika  követte. Tiberius  megnézte  a   ruhadarabot,  megtisztult  a leprától. Veronika jelen  volt a gyógyulásnál.  285 o.  Ebben a  műben  sem található ábrázolás.

https://books.google.hu/books?id=oskSn-KNjy0C&pg=PA146&lpg=PA146&dq=Vindicta+salvatoris+veil,+imprinted+with+the+face+of+Jesus+photo&source=bl&ots=zqKjX0bmBm&sig=ACfU3U3jnSP-029CLcbgeFAArj5-gymmvw&hl=en&sa=X&ved=2ahUKEwjP8rnyoavuAhXpkosKHS3MAEsQ6AEwEXoECAYQAg#v=onepage&q=Vindicta%20salvatoris%20veil%2C%20imprinted%20with%20the%20face%20of%20Jesus%20photo&f=false


Vespasianus  /élt 9-79,  uralkodott 69-79-ig/ legendája  nagyon hasonló Tiberiuséhoz. A  császár  egy  lovagot  küldött  el Jeruzsálembe  az  arcképért. Miután meggyógyult  leprából, ő is  elment  Judeába. Megbüntette  azokat,  akik Jézust  elítélték. Ábrázolás forrása: francia gótikus  kézirat, Estoire del saint Graal,  14. sz.  második fele.



 

Egy  harmadik   változat szerint /pl. egy német  költő versében kb. 1160./, Lukács  nem tudta  lefesteni az Urat.  Jézus a kendőbe  törölte  az  arcát. Majd ezt  Veronikának  adták.  Az  arc ekkor még nincs  összefüggésben  a kálváriával.


Veronika  első biztos  megjelenése, s  a  róla  való beszámoló csak 1199-re datálódik,  két zarándok  Gerald de  Barri /Giraldus Cambrensis/ és   Gervase of Tilbury  beszámolójához köthető.  1207-ben már fontos  volt a  körmeneteken.

II. Ince  pápa búcsúkat  ígért  azoknak, akik a  kép előtt  imádkoznak.  1300-ban, a  jubileumi évben VIII. Bonifác  pápa idején, már  Róma  szimbóluma /Mirabilia  Urbis/. Róma  csodájaként a régi szent  Péter  bazilikában  tartották  több, mint 200  évig. 

https://treskia.wordpress.com/veil-of-veronica/

Az elkövetkezendő 200 évben Veronika  visszatért a Régi  szent Péter  Bazilikába /14 - 16. sz. /, ahol megtekinthették a  zarándokok, köztük  Pedro Tafur, egy  spanyol  látogató  1436-ban.

https://treskia.wordpress.com/veil-of-veronica/


Veronikát a keresztúttal, a  csodálatos Arc  megjelenését  Roger d'Argenteuil   írta le a Bible in Frenchin-ben a   13. században, valamint a  Pseudo-Bonaventura Meditations  on the life of Christ /14. sz. eleje/ című  népszerű, imádságos  jellegű   munkájában. Ez  volt az a pont, amikor megváltozott Jézus  arcának ábrázolása: töviskoszorúval, a  fájdalom, a  vércseppek, a  verejték jeleivel a  Fájdalmak Férfiává  alakult  át ferences  hatásra a magasztos, homogén, fennkölt arc. 



A  ferencesek 1342-ben kaptak custodiánust Jeruzsálemben, amely  együtt járt népszerűségük növekedésével /Ezt  megelőzően már  1217-ben letelepültek/.

Lényeges, hogy a szenvedés hangsúlyozása, a bűnbánat előtérbe kerülése ferences hatásra alakult ki.   A megjelenítés alapjául már nem a Biblia szolgált, hanem  Szent Ferenc (Devotio Moderna) tevékenysége nyomán kibontakozott radikális  változás, a  ferences misztika. Ez témaváltozataiban, kegykép típusaiban valóságosan megelevenedett és elterjedt.  A fájdalom mellett azonban mindig jelen van Krisztus fönségessége, dicsősége. 

http://epa.oszk.hu/01600/01610/00022/pdf/vmm_23_2004_07_slackovits.pdf

A  Devotio  Moderna elveit  Geert  Groote /holland katolikus diakónus/ fektette  le  Deventerben 1374-ben. 


  


https://en.wikipedia.org/wiki/Devotio_Moderna 

A  VI.  stációt  Ewa Kuryluk /egy lengyel  történész /  jelzi  vizsgálatai alapján /?/ egy  1991-es   tanulmányában. A 15. század  végén már  biztosan jelen van. Az angol professzor, William Wey, mint zarándok  írta  le Jeruzsálemben  1458, majd 1462-ben. A  VI.  stációt sudar /vagy  sudarium/ névvel  rövidítették. Leírása: ez az a  hely, ahol Veronika  megérintette  kendőjével Jézus  arcát.

https://www.academia.edu/12112461/St_Veronica_Evolution_of

_a_Sacred_Legend

 

Az  előbbiek meglétét az  alábbi illusztrációkkal  támaszthatjuk  alá: 


1208-ban  III. Ince  pápa  körmenetben  vitte Veronikát, melynek  ábrázolása egy 1350-es  kódexben  látható. 




-  1245  után   Chronica  Maior III. Ince  pápa  imát  írt  a  csodatévő  képhez /Matthew Paris /

- Az 1300-as  jubileumi évben VIII. Bonifác  által ígért búcsúk elnyerésének  feltételei: szent Péter és Pál, valamint  Veronika  meglátogatása /pergamenre  írva Cortona, könyvtár/. A  Szent  Arc  talán legkorábbi  ábrázolása. 


https://veronicaroute.com/1300/02/22/1300-2/

- Metropilitan  Opera Múzeuma, Duomo, 

   Duccio Di Buoninsegna 1308. Még a  VI.  stáció  hiányzik.

Hans Memling  festményén a  diadalmas, fenséges  Krisztus látható  1460-ból.



- Egy  1480-90- ben készült  keresztúton    a VI.  stáció /középen található/ Veronikája  győzedelmes   arcot  mutat  fel /szent  János  templom, Torun, Lengyelország/.  

 

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/56/Torun_kosciol_sw_Jakuba%2C_Pasja_01.jpg


A  Gödöllői Premontrei Apátság  féltve  őrzött  kincse egy 15. századi ikon, a  San Silvestro  templomban  lévő  ikon másolata /?/. Kassáról került ide kalandos  úton.

Az ikon  elemzése   során kiderült  a  következő:   a pápa  Bakócz   Tamás püspöknek ajándékozta. Innen került Mátyás királyhoz.   További  útja  is olvasható latin  nyelven a  kép  hátoldalán. Pozsony,  Trencsén, Győr, Kassa  és  Gödöllő. Átfestett ikon, amely  a 19. században készülhetett.     




Saját  fotó 

A  hasonlóság  meglepő  a Bourg en Bresse városi Múzeum, Belgium: flamand iskola, Bruges, 15. sz.  királyi kolostor  gazdag gyűjteményében lévő  festményhez: 

https://www.wga.hu/frames-e.html?/html/m/master/flemalle/triptych/triptic3.html                                                                                        

; Az ikonográfiái újítások  per excellence helye a /flamand/  miniatúrafestészet.a  14.  sz. közepén.

A kulcsfontosságú bizánci ábrázolás került terítékre - az említett San Silvestro in Capite-beli kép, ill.a genovai San Bartolomeo degli Armeni Abgar képe, valamint a laoni Szent-  mert nyugati jelenlétükkel vizuálisan is befolyásolhatták a nyugati Veronika-ábrázolásokat.


A  szent  Arc Egyesszába  való kerülése: 

Mivel Abgar levele alapján  nem Jézus életében került hozzá  a  szent  Arc,

nagy  valószínűséggel szent  Júdás/ Tádé,  Thaddeusz  vitte Egyesszába  kb. 54-ben.

Az apostol  kb. 65-ig élt, és  egyházat  alapított  Egyesszában.

Bizonyíték lehet  erre  a Sinai  Triptichon, ahol egyik oldalon Tádé, a  másik oldalon  Abgár  király  látható. A  középen  hiányzó  Jézus  arcot  H. Belting  rekonstruálta /H. Belting  kép  és  kultusz. Balassi Kiadó, 2000. 125. sz.  kép./


Mivel  Abgár  király udvarában  sokan ellene  voltak  az  új vallásnak, sőt  harcok is  folytak, a  relikviát   befalazták. 
A  perzsa  támadások idején, 544-ben  bontották  ki /Ez összhangban azzal a  meg
állapítással, hogy 400 előtt  nem írtak róla /Eusebius  sem említi/. 

http://sacrificium-laudis.blogspot.com/2013/12/a-history-of-veronica-02-abgar-and.html

Doctrine of Addai /Thaddeus, kb. 400 /, már   említi  a  festményt  kiemelkedő minőségben. Hannan, Abbar király  festője  készítette.

Evagrius  Scholasticus  művében, az  Ecclesiastical History-ban  /593/ 
beszél róla, mint harc  alatti oltalmat  biztosító  védőképet, palládiumot. 

 

Egyesszából  Konstantinápolyba vitték  544-ben, vagy 574-ben.

Rómába ismeretlen körülmények között került, ahol VII. János  pápa alatt  /705-707/ említik  először. 

http://holyfaceofmanoppello.blogspot.com/2016/01/from-manoppello-to-rome-january-16-to.html

Más  forrás  szerint Szent  Germánusz /634-740/ pátriárka  küldte  ajándékba  a II. Gergely  pápának /715-731/.

https://www.oca.org/saints/lives/2021/05/12/101357-saint-germanus-patriarch-of-constantinople

Rómában II. István pápa 753-ban saját maga mezítláb,  vállán   viszi a  körmenetben a lombardok inváziója ellen. Ez  azonban  a Lateráni nem kézzel  festett  ikon  volt  a  Sancta  Sanctorumból. 

http://penelope.uchicago.edu/Thayer/E/Gazetteer/Places/Europe/Italy/_Texts/HODIHI/2d_edition/8/8*.html

A  harmadik  forrás  alapján a  IV. keresztes hadjárat  során került  el Konstantinápolyból 1204-ben /egyik másolata  Franciaországba/. 

A bizánci  ereklyék szétszóródtak, melyeket  II. Baldwintól  szereztek.  

https://en.wikipedia.org/wiki/Relics_of_Sainte-Chapelle  

A negyedik keresztes hadjárat katasztrófája (1204) után a Mandyliont többé nem említik Konstantinápolyban, holott sok ikonon ábrázolják, és a keramosz-szál, kermidionnal , a Krisztus-képet ábrázoló cseréppel együtt hozzátartozik a templomok festményeihez: a kupola dobján egymással átellenben vannak, a mandylion az oltár fölött. Innen kezdve  viszont felső sarkainál felerősített, redőkben aláhulló lepelként ábrázolják Krisztus képével /a nyugati Veronika-képhez hasonlóan/, ellentétben a biztos forrásokból ismert eredeti ábrázolásmóddal, amely táblára simán kifeszítve mutatta a Mandyliont. Ez a változás jele annak, hogy milyen mély cezúrát jelentett az 1204-es  katasztrófa.

Forrás: Werner  Bulst  SJ. A   torinói lepel és a mai  tudomány: 

https://www.scribd.com/document/430218087/Werner-Torlepel


A  későbbiek  során említést  tesznek róla  1504-ben /Hans  Burgkmair ekkor  volt  Rómában: https://www.jstor.org/stable/43188882?seq=1#metadata_info_tab_contents/

A  fent leírt  szövegben még  említés  történik: 2 zarándok 1199-ben   /?? inkább  1207, röviddel  azután / és egy  spanyol  zarándok  P. Tafur 1436-ban ír róla. 

Az  adatok  alapján 1526-27-ben  Róma bukásakor /Habsburg  V. Károly  idején/ vagy 1618-ban tűnt  el. Egyes  adatok  szerint  már 1600-ban nem  volt a  helyén.  A  római  relikvia története  megszakadt.

P.  Strozzi másolatok/4-7 db?/ készültek  1616-17-ben. Jellemzőjük: sötét  színű, szenvedő, hosszúkás, lehunyt szemű, halott   arc.  Ezt  követően a VI. Pál pápa  betiltotta a  másolatok készítését. 

A Genoában  és  San Silvestroban található ábrázolás  teljesen hasonlóak vitán  felül. A  probléma  csak az, hogy  a  vaticáni ábrázolás  ma  sötét, szinte  kivehetetlenek  az  arc egyes részei. Körbevágva, fején töviskorona, szenvedő ábrázolás, világosan elkülönül  a  római  relikviától. A  San Silvestro Jézus  arca  csak 1870-ig  volt ezen a  helyen, ezután átvitte a  pápa a Matilda kápolnába. 

Genoa   14. sz. vége /!/  az örmények szent  Bertalan templomában Az ikont V. János Palaeologus  császár /1341-1376/ ajándékozta Genoa dózséjének, Leonardo Montaldonak. Belső kerete  is  a  14. sz. végéról  való.

https://en.wikipedia.org/wiki/Image_of_Edessa#Holy_Face_of_Genoa

Roma, San Silvestro in Capite: legalább  1517 /de  ez  nincs  ott már/. Az ottani  híres  relikvia  Keresztelő szent  Jánostól  származik. 

A  harmadik  fotó  mutatja  a  mai  római Veronikát a vatikáni Matilda  kápolnából. pl. 2019-ből. Sötét, kivágott arc,  töviskorona nincs. 

                                                  

  

Genoa, Roma San Silvestro de  Capite, Roma Vatican,  Matilda kápolna ma

Sajnos, az arany keret miatt /oklad, riza/  miatt  elég kevés  látszik a  fej  többi  részéből. A  fenti  két ikon, mint archetípus  képezi az alapját  elsősorban az  ortodox  ábrázolásoknak. 

laoni Szent Arc  szerb gyökerek alapján készült  12 - 13. században, 1249-ben. Szerbiai ortodox  szerzetesek  adták Jacyues of Troyes-nak, aki később  IV. Urbán pápa lett. Ő nővérének, Sybille-nek adta ajándékként. 

https://hu.pinterest.com/pin/331859066264674121/

Laon Szent Arca az egyik érintkezési pont, egy másolat   a római Veronika és a Mandylion között. 
A tudósok szerint Konstantinápolyban készítették röviddel azelőtt, hogy az eredeti eltűnt a keresztesek által    Konstantinápoly elfoglalásakor (1204).
Felirata  „A Megváltó portréja a Mandilionra nyomtatva”.

https://veronicaroute.com/1249/11/12/1200-ca/


Valódi /?/ másolatok /P. Strozzi által készítve/ lelőhelyei képekkel illusztrálva:   

- Bécs   Hofburg  Palota: https://veronicaroute.com/1617/04/29/1617/

- Jaen Katedrális, Spanyolország: 

   https://veronicaroute.com/1650/01/30/xvii-111/

- Alicante  szent  Arc  monostor  és  kápolna,  Spanyolország:

  https://www.newworldencyclopedia.org/entry/Veil_of_Veronica

 

 

Bécs, Jaen, Alicante   

- Lengyelország  királynőjének,  ausztriai  Constance részére készült, 1616-ban. Ma Polish vasa  Collection-ban, Lowicz Katedrálisban látható. 

https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Vera_icon_of_Constance_of_Austria#/media/File:Bazylika_Katedralna_w_%C5%81owiczu_-_Muzeum_Diecezjalne_-_06.JPG

/kb. 1616. Grimaldi  ír  róla,  később került  Lengyelországba,  1930-ban/

- Bologna,  Falcinelli által közölt példány  

https://veronicaroute.com/1617/04/29/1617-3/

- Róma,  Gesú- templom 1621.

https://veronicaroute.com/1621/04/29/1621-23/

 



Lengyelország, Bologna, Róma 


Továbbiak: 

Pietro Strozzi, Veronica fátyla, 1617, Róma, Olaszország. S. Maria Assunta templom, Chiua Sclafani.

https://veronicaroute.com/1617/04/29/1617-2/

Venetico /Szícilia/  San Nicolo plébánia 1625- ből https://veronicaroute.com/1622/04/29/1618-22/ 

 Valamint  a toszkánai nagyhercegnek és Roberto Ubaldini montepulcianói püspöknek is készített  egy-egy  példányt. Ezek  sorsa  meglehetősen ismeretlen.


A  Strozzi másolatokhoz  hasonló ábrázolásokról számol  be  Giacomo Grimaldi 1618-ban.   Sőt Opusculum  de  Sacrosancto  Veronicae  Shroud  (Code  H3)  kézirat alapján /a Vatikáni Levéltár  titkos  dokumentuma/  a két keret vizsgálata  /1350 és 1618/ és az összetört üveg alapján hamisnak ítéli meg a szent Péter  Bazilikában lévő  ikont. Közli a  régi és az új /P. Strozzi/ által készített képmást /1618. és 1635/, valamint  az utóbbi  új keretét is  ld.:



https://diazilla.com/doc/390125/the-face-of-manoppello-and-the-veil-of-veronica--new-studies   és 

https://illuminadomine.files.wordpress.com/2016/11/the-same-opusculum-by-francesco-speroni-1635.jpg

Róma  bukása /1524-27. Habsburg V.  Károly/ , vagy  az új szent Péter  Bazilika építése /1507- 1608./ idején  tűnt  el. Borromei  szent Károly a  16. században kivette   Veronikát  a  szentek közül.

Mindenesetre  már 1600-ban  nincs  meg az igazi képmás.  

Forrás: Resch Andreas:  A világ igazi csodái. A torinói lepel - Manoppello fátyla - Guadalupe Tilma - Oviedo leple. Innsbruck: Resch, 2013 (R sorozat; 8), XII, 178 p., Számos. színes illus., ISBN 978-3-85382-093-3.

2. A  szent  Mandylion

Elnevezései:  Szent  Arc, a legszentebb Arc,  Akheiropoiétosz”, edesszai  képmás,  arab "asztalkendő",  Volto  Santo olaszul,.  Jézus Krisztus  arcának ősi  "reprodukciója ", melyet  régebben nem  vizsgáltak  meg  alaposabban. 

A forrásokból  egyértelműen kiderül, hogy  Abgár  király levelére  nem érkezett  kendő Egyesszába.  Júdás   Tádé,  Thadeusz ment  Abgárhoz, és  vitte a kendőt kb. 54-ben.

https://gatesofnineveh.wordpress.com/2011/08/04/the-letters-of-abgar-v/

 Szent Tádé a Szent  Arccal és  Abgár  királlyal, Argentina szent György katedrális, 19. sz. 

https://www.christianiconography.info/Wikimedia%20Commons/judeAbgarArgentina.html

Az igazi képmás,  
a Szent Mandylion  1506-ban, vagy 1618 és  1620 között jelent meg Manopellóban. Pontos  dátuma nem ismert. 

Számos legenda  ismert  arról, hogyan került  Rómából a  kapucinusok  kolostorába.  

Néhányan úgy vélik, hogy a Veronika kendőt ellopták és különböző tavernákban kallódott, senki nem számított arra, hogy az, a híres Veronika kendője.

Ezt megerősítik német történészek: Gustaw Draysen és Ludwig von Pastor, a Pápák története c. művükben. 

Badde Paul rámutat arra a tényre, hogy a Manoppelloi lepel jobb alsó sarkán kristály darabokat találtak, ez kézzelfogható bizonyítéka, a felbecsülhetetlen értékű ereklye ellopásának. Német tudósok: Pfeiffer, Resch, Thiermeyer és Blandina nővér többéves kutatásai alapul szolgáltak a Badde által vezetett, újságírói nyomozásnak.
Ennek eredményéül szenzációs felfedezésre jutottak. A manoppelloi templomban található Veronika kendője azonos az új Bazilika építésekor, 1608-ban, titokzatos körülmények között ellopott kendővel.

1645-ben Donato do Bomba kapucinus megszerkesztette a Manoppelloi Krisztus Arckép történetét. Ezt a kéziratot a Kapucinusok Aqvilai tartományának levéltárában őrzik. E kéziratból megtudjuk, hogy 1506-ban Manoppelloban lakott dr. Antonio Leonelli. Egy napon ismerőseivel a templom előtti téren állt, amikor egy ismeretlen zarándok megkérte a doktort, hogy menjen vele be a templomba, mivel valami nagyon fontosat szeretne neki átadni. A templomban egy kis csomagot nyújtott át a doktornak. Leonelli kinyitotta a csomagot és egy gyönyörű Úr Jézus képet talált benne. Amikor azonban szerette volna megköszönni és vendégül hívni házába a vendéget, az nyomtalanul eltűnt. Saját házában egy kis oltárt épített, ahová elhelyezte a csodálatos Jézus Arcképet. Családjával naponta imádkoztak előtte.
A doktor halála után a rokonok veszekedni kezdtek a vagyon elosztása miatt.
Egyik közülük, Pankazio Petrucci katona, betört a lakásba és ellopta a felbecsülhetetlen értékű képet. Néhány év múlva Pankazio börtönbe került Chietibe.
Mivel a bírság kifizetéséhez pénzre volt szüksége, utasította feleségét, hogy adja el a képet. A vevő: dr. Antonio De Frabritis, manoppelloi lakos, engedelmeskedett a belső sugallatnak és 1638-ban az ereklyét átadta a kapucinusoknak, hogy minden hívő hozzá férjen és kifejezhesse tiszteletét a manoppelloi templomban.

1750-ben a kapucinusok elhatározták, hogy minden év májusának harmadik vasárnapján Szent Arckép ünnepet tartanak.

Az egyetlen dokumentum a lepel Manoppellóba érkezéséről a Relatione Historica , amelyet Donato da Bomba kapucinus prédikátor atya írt 1642-1645 között. A jelentést 2016-ban tették közzé E.Colombo és M.Colombo.

https://veronicaroute.com/1508/04/30/1638-46/


https://www.amazon.co.uk/Relatione-historica-miracolosa-immagine-Christo/dp/8821194167

Donato da Bomba atya elmondja, hogy  ratifikálták az  adományozást 1646-ban. A pergamenről szóló jelentés, amelyet most kapucinusok őriztek L'Aquilában, 13 vén és jeles személy, valamint De Fabritiis és édesapja, Donato Da Bomba aláírásait viseli. Ebből az alkalomból a fátylat először nyilvános tiszteletnek teszik ki.

https://veronicaroute.com/1508/04/30/1638-46/

A  kutatások kimutatták, hogy a Manoppello-i kép ősmintaként tekinthető a Krisztus Arcot bemutató összes kép számára. A kutatások megindításához a professzort Blandin Paschalis Schlöner trappista szerzetesnő és ikonfestő feltárásai ihlették meg. A nővér, több éves, aprólékos kutatások eredményeként, nagyfelbontású digitális szkennelést is alkalmazva,  bebizonyította, hogy a Manoppello-i lepel arca tökéletesen fedi a Torinói leplen lévő arcot. ld.  1.  fejezet 

  

3.  Következtetések összefoglalása

Történeti kritikai kutatásaim alapján a  nevek keverednek, a  legendák  számosak /ugyanakkor  sok  hasonló  vonás  fedezhető  fel bennük/, az ismeretterjesztő leírások  sok  hibával  rendelkeznek. Csak az eredeti forrásokra  lehet/ne/ alapozni. Ezek egy  része  apokrif, más  részük  latinul  van írva. Felmerül a  kérdés, vajon a képi  ábrázolások megfelelnek-e a "valóságosnak". Mindenesetre a kódexek  iniciáléit, a kezdő-  és a  további  képeket  ritkán kérdőjeleztem meg. A  szent  Arc  ábrázolások sokrétűsége  még  tovább gyengíti  az eligazodást. 

Nem volt pozitív hatással a  római katolikus  és a bizánci egyház  rivalizálása, valamint a  végeláthatatlan politikai és  vallási  harcok. A régi egyházatyák eltérő eszményeit is visszatükrözi a Krisztusi arc felfogása. 

- Az  alábbi unikális  kép alatt   Jézus  szent  Arcához  kapcsolódó  ima  olvasható.
Felül Veronica, vagy  Berenice neve, mint  kiinduló  pont  szerepel. 
A  betűjelek megfelelnek a  valóságnak, s az időrendnek,  csak az F  betűjelű  rajznak nem ismerjük a  hátterét. A  képet  egy  francia  antikvitásban vásárolták, megjegyzések nélkül. Az ábrázolás magában foglalja, összekapcsolja   Veronika és  Abgar  király  történetét.


http://holyfacedevotion.blogspot.com/

A következő orosz ikon a 19. században készült. Faalapra  festve, tempera  és  arany, nagy méretű. 


https://www.liveauctioneers.com/item/54494932_large-mandylion-19th-century-russian-icon

A Veronika kendő/Mandylion  történetének áttekintése térkép segítségével.   Ugyanezen  térkép  található  A  titok  tanúi  c.  könyvben, ill.  számos  web-lapon. Az említett  könyvben a  torinói lepel és  az ovideoi  kendő útja is  követhető. Azaz  nincs  külön tárgyalva a  római  Veronika kendő és a szent  Mandylion. Természetesen alapos  kritikai elemzésnek  vetettem alá a  térkép adatait. 

Forrás: G.  Górny: A  titok  tanúi.  Kairosz  Kiadó,  Budapest. 2009. 

 


- A  Veronika kendő/, azaz  a Mandylion  időbeli útja  táblázatban:

- i.sz.  54: nagy  valószínűséggel szent  Júdás /Tádé,  Thaddeus/z/  vitte Egyesszába  kb. 54-ben /más  irodalom szerint 34-ben/.

http://sacrificium-laudis.blogspot.com/2013/12/a-history-of-veronica-02-abgar-and.html

https://www.academia.edu/9074269/Judas_Thaddeus_Addai_possible_connections_with_the_vicissitudes_of_the_Edessan_and_Constantinopolitan_Mandylion_and_any_research_perspectives

Az utóbbi  tanulmányokban  nemcsak a  források, hanem az  abban leírtak is  szerepelnek /!/.

- 544:  Egyessza város  falában  elrejtve 

A  perzsa  támadások idején, 544-ben  bontották  ki. /Ez összhangban azzal a  megállapítással, hogy 400 előtt  nem írtak róla /Eusebius  sem említi/. 

http://sacrificium-laudis.blogspot.com/2013/12/a-history-of-veronica-02-abgar-and.html

https://www.academia.edu/9074269/Judas_Thaddeus_Addai_possible_connections_with_the_vicissitudes_of_the_Edessan_and_Constantinopolitan_Mandylion_and_any_research_perspectives

- Más adatok szerint  550  előtt  nem  említi Prokopius  sem 

- 574 Justitianus  császár vitte  Konstantinápolyba, a  Buceleon palotába 

  http://sro.sussex.ac.uk/id/eprint/45102/1/%282014.05.23%29_Raynor   %2C_Rebecca_Elizabeth.pdf

Egy  12. századi szerző  írta:  Kappadókiából került  Konstantinápolyba:

30 George Kedrenos, Compendium historiarum, ed. by Immanuel Bekker, CSHB, 2 vols (Bonn: E. Weber, 1838-39), vol. I, p. 685.

- 705. I. Kallinikosz  pátriárka menekítette Rómába,

  amikor ide  száműzték a  pátriárkát:

https://www.biblicalcyclopedia.com/C/callinicus.html

Jesus Colina interjúja  a  könyv  szerzőjével, Saverio Gaetával,  Roma,  2010. 

https://www.ewtn.com/catholicism/library/mystery-of-veronicas-veil-1955


---944-ben  nem a Mandyliont  vitték  Konstantinápolyba /bár  sokan  ezt a  

nézetet  támogatják,  hanem a torinói leplet, ld: 


https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Surrender_of_the_Mandylion_to_the_Byzantines.jpg


- 1204:  IV. keresztes  hadjárat 

   A  szent  Arc /egyik másolata/ Franciaországba  került .... a francia  forradalom     alatt  eltűnt

- 1524, Róma elbukása:  V. Habsburg  Károly /lehetséges, hogy  már  ekkor             eltűnt a kendő/. Más  adatok szerint  előkerült:  ezt megerősítik                           német történészek: Gustaw Draysen és Ludwig von Pastor, a Pápák története c.     művében.

https://szeretetlang.blog.hu/2015/04/05/a_manoppelloi_csodas_krisztus_arc_otodik_resz

https://www.ewtn.com/catholicism/library/mystery-of-veronicas-veil-1955


1507- 1608. Új szent  Péter  Bazilika  építése:  egyes  adatok szerint  már ekkor  nem  volt  a  helyén

1600-ban már  biztos, hogy  nem  volt Rómában

-1618,  majd  1635 Grimaldi  írásai: fény  derült a  hamisításra

 1616 -1617  P. Strozzi  másolatok


Manopello kapucinus  kolostor: első  adat:

1506- 1507. /?/

Leírva: 1642-45, bemutatása: 1646.


 

Jeruzsálem

Egyessza

Konstantinápoly

          Róma

Manopello

 

 

i.sz. 33.

i.sz. 54.

/Judas  Thaddeusz  vagy előtte Ananias, a  festő/

574.  II. Justitianus  császár

labarumként a perzsák ellen

705. I. Kallinokosz konst-i pátriárka  menekítette

 VII. János  pápa  oltárt /cibóriumot?/ épített

 



 

 

i.sz.  34.-ben Róma /Tiberius/

544-ig  a  város  falában /525-ig/

 

III. Ince  pápa imádságok, búcsúk

 

 

 

 

 

 

VIII. Bonifác  pápa körmenet 1300.

 

 

 

Vespasianus

irodalmi utalások: 400, 593.

 

Új szent  Péter  Bazilika  építése:  1507- 1608.

/Róma  feldúlása:  1524-27. Habsburg V.  Károly/

 Grimaldi 1618.

P:  Strozzi  másolatok 1616-1617

 

 

 

 

 

 

 

 

1618-1620.

első  adat:

1506- 1507.. ?/

Leírva: 1642-45

 bemutatása:

1646.

 

 



 - Bizonyítékok az  ikonok, Szent  Arcok vizsgálatával,   képzőművészeti       elemzések

/Nem  foglalkozunk az archetípustól eltérő további   művészi ábrázolásokkal  /köztük az  Arma  Christi megörökítéseivel/  és a  Tours-i Szent Arccal  ld.   részletesen 19. fejezet, valamit  a Lateráni szent Arccal ld. részletesen  27. fejezet/. 


A  Szent  Arc  talán legkorábbi  ábrázolása VIII. Bonifác  idejéből, 1300.

1208-ban  III. Ince  pápa  körmenetben  vitte Veronikát /1350-ból/.
Figyeljük meg a  hasonlóságokat!   A  méltóság és a  fenséges  szépség  uralkodik rajtuk.  

 

Liber Regulae Sancti Spiritus in Saxia” manuscript 1350).   

https://veronicaroute.com/1300/02/22/1300-2/

https://www.mdpi.com/2571-9408/3/1/1/htm


A P. Strozzi  másolatok 1918-1620. között  készültek  Rómában  mindegyik nyitott  szemű, jellegzetes  arcú és  jellemző arcarányokkal  rendelkezőek. A  másolatokat  ld. ebben a  fejezetben 

/A Veronika kendő és  a  Szent Mandylion  interdiszciplináris  elemzése I.   fejezeten belül: valódi  másolatok lelőhelyei képekkel illusztrálva:   6 db  fotó, és   8  db lelőhely/.

Grimaldi 1618-ban még  nyitott szemű, dicsőséges,  de  és 1635-ben  már  zárt  szemű, szenvedést  mutató ikont  mutat  be. 


https://diazilla.com/doc/390125/the-face-of-manoppello-and-the-veil-of-veronica--new-studies   és 

https://illuminadomine.files.wordpress.com/2016/11/the-same-opusculum-by-francesco-speroni-1635.jpg

Saját  véleményem szerint az első  ábrán a lateráni szent  Arc, a második ábrán már "kitalált", szenvedő  arc lett  ábrázolva. 


Feltételezik, hogy utoljára V. Pál pápa tartotta kezében a valódi Veronika kendőt az ünnepélyes körmenet alatt, 1606 január 25-én.


Német tudósok Pfeiffer  Resch, Thiermeyer és Blandina nővér több  éves kutatásai alapul szolgáltak a Badde által vezetett nyomozásnak.
Ennek eredményéül szenzációs felfedezésre jutottak. A manoppellói templomban található Veronika kendője azonos az új Bazilika építésekor, 1608-ban, titokzatos körülmények között ellopott kendővel.

A Gregorian Egyetem professzora  Heinrich  Pfeiffer SJ: a kutatások kimutatták, hogy a Manoppello-i kép ősmintaként tekinthető a Krisztus Arcot bemutató összes kép számára.

https://szeretetlang.blog.hu/2015/04/05/a_manoppelloi_csodas_krisztus_arc_negyedik_resz

H. Pfeiffer, amikor meglátta a manopelloi kendőt, rögtön  tudta, hogy  Veronica  valódi  képmását  találta meg 1995. körül. Ez az elveszettnek hitt   római  Veronika. Ez az Arc lett a keleti és a nyugati keresztény  ábrázolások modellje. 

Ugo Carpi 1525-ben csak magát  a Veronika kendőt  ábrázolta, de  magát szent Veronikát  nem. Mochi kb. 100 évvel később már mutatja Veronikát is,  de  senki sem  tudja  felismerni a  kendőn Jézus  jellegzetes  vonásait. 

http://holyfaceofmanoppello.blogspot.com/2008/05/fr-heinrich-pfeiffer-sj-teaches-about.html

http://manoppello.eu/eng/index.php?go=historia

V. Pál 1608-ban lebontatta a Veronika kendőjét őrző kápolnát, és ezután már bizonyosnak tekinthető, hogy az ereklye elkerült a Vatikánból. Viszont 1616-ban már határozottan az a hír járta, hogy Szent Veronika kendője elveszett  a vatikáni kincstárból.

https://szeretetlang.blog.hu/2015/04/05/a_manoppelloi_csodas_krisztus_arc_otodik_resz

Ez a különös arckép, magában foglalja a hologram tulajdonságait ‒ amellett ‒, hogy nem fénykép, nem festmény és nem hologram.

Az alapos  összehasonlítási  vizsgálatok  logaritmikus transzformációval történnek. Az orr árnyékának, az áll formájának az intenzitását és a korrekcióját  végzik el, melyek nem voltak láthatók a  digitális  folyamat  előtt. A  képmások közti  hasonlóság  felveti a  történelmi kapcsolat kérdését. 

heritage-02-00023.pdf 

A  halotti leplen  Jézus nyakán felirat  található: húsvéti bárány

http://orokvaros.network.hu/blog/roma-kozossegi-oldala-hirei/a-torinoi-lepel-hologram-es-meglepo-felfedezesek

Egy  6. századi ábrázolást hasonlítottak össze a  lepel  arcképével:


 https://www.mysticsofthechurch.com/2010/03/authenticity-of-shroud-of-turin.html

  Sajnos, az alábbi képhez  nem fűztek magyarázatot. Ha jól megnézzük, nem is      fontos.  


Egy további magyar felfedezés  láthatunk bélyegen  1999-ből. 

A firenzei Santa Maria Novella templomban látható Masaccio festmény  Szentháromság freskóján /Firenze, Santa Maria Novella templom, 14. sz. vége, 15. sz. eleje/, a torinói halotti leplen kirajzolódott alak arca és  az atya, valamint  a  Strozzi kápolna Jézus  arca rendkívüli módon hasonlítanak egymásra.  Svindt Ferenc a két arcból egy képet készített, melyet  a Magyar Posta bélyegként is kiadott 1999 Húsvétjára.


F. Heaphy /1813-1873/  angol  festőművész elsősorban a   római katakombákat kutatta,  de  foglalkozott  az  általunk  vizsgált  ábrázolásokkal  is. 

A  festményeket  kb. 1860-ban készítette.

Legfelül  Veronika  kendője félig nyitott  szájjal  és   szemmel.  Már Grimaldi  után  készült,  tehát  másolat. Az ókeresztények ezt  az  ábrázolást, ill.  Veronika kendőjét tették  szemfedőül  a   fejükre a sírokba. Elég  megbízható  forrásnak tekinthető.  

Második festmény a  genoai Jézus  arc. Az  eredeti  barnás  árnyalatú, melyet eredeti  másolatnak  tekinthetünk.

A  harmadik  festmény a  szent  Péter Bazilikából származik. Ez  is  másolat, a  másolat  másolata. Már  a festő idejében  is nagyon  elmosódott lehetett. 

Egyes  kutatók nem  teljesen  fogadják el Haephy  eredményeit. Nem  hiszik, hogy  ezeket sikerült  meglátnia, megvizsgálnia. 




https://babel.hathitrust.org/cgi/pt?id=mdp.39015006950995&view=1up&seq=267&q1=Heaphy


Összehasonlításokat a legkorábbi ábrázolásokkal kezdem: 

A. Zarándokjelvények: 1. Németország, Hamburg Múzeum: 12. század és
2. Németország, és Detmold Múzeum: 13-14. század.



                            https://veronicaroute.com/1192/10/24/1192/ 

https://veronicaroute.com/1250/09/23/xiii-8/
https://veronicaroute.com/1300/01/18/xiii-xiv-4/


B.  Ábrázolások a  11-12. századból:
1. Mandylion, freskó, kb. 1050,  Sakli Kilise (rejtett  templom), Göreme, Törökország.

2. és 3. Mandylion és Keramion  /rongált/
Mandylion és Keramion, miniatűr, Cod. Ross. Gr. 251, f. 12v, 1100-1199, Konstantinápoly, Törökország. Ma Vatikáni Apostoli Könyvtár, Vatikán.


C. 1. A  sinai /10. sz./ kolostor  triptichonján látható  Abgár  története. A  király   arcát H. Belting rekonstruálta a  kép alapján. 

    2. Mirozs /Mirozhsky/ - monostor 1130-1140. Keramidion.

       Pskov /Oroszország  nyugati  részén/, Jézus  színeváltozása  katedrális.

       Mirozhsky kolostor, kb. 1140.


   



https://www.academia.edu/9074269/Judas_Thaddeus_Addai_possible_connections_with_the_vicissitudes_of_the_Edessan_and_Constantinopolitan_Mandylion_and_any_research_perspectives

https://www.shroud.com/pdfs/stlpolveraripaper.pdf

D. 1. Kaukázus,  Dormition templom Vardzia, Grúzia:  bejárat feletti freskó,12. század:  1184-1186.

      2. és 3. Prága és Kalocsa 1438.


 https://hu.depositphotos.com/44368389/stock-photo-vardzia-georgia-march-23-2014.html


E.     1. Manopello  /nem javított/    2.  Roma, 1208.                                                                    

                                                            3.     Roma,  1300.    




        F.  1. Manopello /nem javított/            2.  Bécs, 1617  
        
            3.  Jaen,  14.sz.                  4. Alicante, 1489. sz. egy könnycseppel                               
                                                                           




  
          G .       1. Manopello /nem javított/       2. Lowicz katedrális,1619                   

                   3.  Bologna, 1617                     4. Roma: Gesu- templom,1621        


                                         

Grimaldi írásait és elemzését   ismerve, a  fenti ábrázolások időbeli  elkészítése is ezeket  igazolja :  fontos  választóvíz az eredeti Szent Arc megléte  és ábrázolási módok  tekintetében!

- Az  1617-18. előtt készült  ikonok  nyitott szeműek!!: Alicante 1489, Jaen  14. sz. ,  Prága  Székesegyházi Kincstár 1368.

- Míg az ezt  követőek  mindahányan lecsukott  szeműek:  Bécs 1616, Lowicz 1619,  Bologna  1617,  Roma  Gesu  templom  1621-23, Chiusa Scafani 1617,  San Marco  templom Madrid 1617, San Nicolo plébánia 1625. 



Jézus  arca  ritkán  van ábrázolva  áttetsző kendőn. Bár nem tekinthető a  kérdés  bizonyítékául, de feltételezi, hogy tudtak a kendő  ezen  tulajdonságáról.     
- Robert  Campin alkotása /kb. 1410/ és
- Bourg en Bresse városi Múzeum, Belgium: flamand iskola, Bruges, 15. sz. 



https://www.wga.hu/frames-e.html?/html/m/master/flemalle/triptych/triptic3.html                                                                                            
      https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Bourg_en_Bresse_eglise_de_brou_museum_005.JPG








Felhasznált irodalmak:

- https://viola.bz/secrets-of-the-miraculous-veil-of-veronica/

- G.  Górny: A  titok  tanúi.  Kairosz  Kiadó,  Budapest. 2009. Hans Belting. 1990. Bild und Kult: eine Geschichte des Bildes vor dem Zeitalter der Kunst, Beck, Munchen

- Michael J. A. Berry and Gordon S. Linoff. 1999. Mastering Data Mining, Wiley, Oxford.

- Eugenio Burgio. 2001. Veronica e il volto di Cristo: Testi e immagini di una 'Legenda' tardomedioevale, in Testo e immagine nel medioevo Germanico, (Ed. Maria Grazia Saibene and Marina Buzzoni). Istituto Editoriale Universitario, Cisalpino, pp. 65-102.

-  Mario D'Onofrio (ed.). 1999. Romei e Giubilei. Il pellegrinaggio medievale a San Pietro (350-1350), Electa, Milano.

- Tiziana Maria Di Blasio. 2000. Veronica, il Mistero del Volto, Città Nuova, Roma.

 - Chiara Di Fruscia. 2014. Roma come Gerusalemme? Reliquie e memorie di Cristo nell'Urbe, in Come a Gerusalemme. Evocazioni, riproduzioni, imitazioni dei luoghi santi tra Medioevo ed Età Moderna, Benvenuti, A. and Piatti, P. Sismel, Firenze.

- Arsenio Frugoni. 1999. Pellegrini a Roma nel 1300, Cronache del primo Giubileo, PIEMME, Casale Monferrato.

- Giacomo Grimaldi. Opusculum de sacrosancto veronicae sudario, Biblioteca apostolica vaticana, Archivio Capitolo San Pietro H3, Città del Vaticano.

- Jeffrey F. Hamburger. 1998. The Visual and the Visionary, ZoneBook, New York.

-  Herbert L. Kessler, Gerhard Wolf. (eds.) 1998. The Holy Face and the Paradox of Representation, Papers from a Colloquium held at the Bibliotheca Hertziana, Rome and the Villa Spelman, Florence.

- Neil McGregor, Erika Langmuir. 2000. Seeing Salvation. Images of Christ in Art, Yale University Press, Newhaven.

 - Giovanni Morello. 2012. “Or fu sì fatta la sembianza vostra?” La Veronica di San Pietro: storia ed immagine, in Giovanni Morello. La Basilica di San Pietro, Gangemi Editore, Roma, pp. 39-80.

- Giovanni Morello. 1997. “La Veronica nostra”. In La Storia dei Giubilei, edited by Gloria Fossi, Giunti - Bnl Edizioni, Roma.

- Giovanni Morello, Gerhard Wolf. 2000. Il volto di Cristo, Catalogue of the Exhibition. Electa, Milano.

- Karl Pearson. 1887. Die Fronica, Ein Beitrag zur Geschichte des Christusbildes im Mittelalter, Strasbourg.

- Alexander Sturgis. 2000. “The True Likeness”, in Gabriele Finaldi (ed.), Image of Christ, The National Gallery, London.

- Nicola Barbuti, Stefano Ferilli, Tommaso Caldarola. 2018. Un innovativo Graphing Matching System per la ricerca in database di manoscritti antichi. Umanistica Digitale, No 3. https:// umanisticadigitale.unibo.it/article/view/8144

- Alise Tifentale, Lev Manovich. 2015. Selfiecity: Exploring Photography and Self-Fashioning in Social Media. In Berry D.M., Dieter M. (eds.) Postdigital Aesthetics. Palgrave Macmillan, London.

 

- Bennett, Janice. Sacred Blood, Sacred Image: The Sudarium of Oviedo, New Evidence for the Authenticity of the Shroud of TurinISBN 0970568207.
Cruz, Joan Carroll. Miraculous Images of Our Lord. Tan Books & Publishers, 1997. ISBN 0895554968.

- Jensen, Robin M. Face to Face: Portraits of the Divine in Early Christianity. Augsburg Fortress Publishers, 2004. ISBN 0800636783.
- Kuryluk, Ewa. Veronica and Her Cloth: History, Symbolism, and Structure of a True Image. Blackwell Publishers, 1991. ISBN 0631178139.
- MacGregor, Neil. Seeing Salvation: Images of Christ in Art. Yale University Press, 2000. ISBN 0300084781.
  • Schiller, G. Iconography of Christian Art, Vol. II. New York Graphic Society, 1972. ISBN 0821203657.
  • Tortora, Phyllis G., and Robert S. Merkel (eds.). Fairchild's Dictionary of Textiles. Fairchild Publications, 1996. ISBN 978-0870057076.
  • Wilson, Ian. Holy Faces, Secret Places. Corgi, 1991. ISBN 0552135909.
  • PAUL BADDE: Das Göttliche Gesicht: Die abenteuerliche Suche Nach dem wahren Antlitz Jesu, Pattloch Verlag, München 2006
  • SAVERIO GAETA: Il Volto Risorto, Familia Christiana, 2005
  • SZERESSÉTEK EGYMÁST Katolikus magazin 2014/12. szám
  • http://www.ignatius.com/promotions/faceofgod/paul-badde.htm
  • http://www.szeressetekegymast.org/nr/latott_es_hitt/a_manoppelloi_lepel_tortenete.html 
  • http://www.acheiropoietos.info/proceedings/JaworskiWeb.pdf
  •  Tacitus, Annals, LacusCurtius, trans. by J. Jackson. 1925-1937, http://penelope.uchicago.edu/Thayer/E/Roman/Texts/Tacitus/home.html (accessed June 18, 2011), 12.12. Tacitus, Annals 12.12-14; Moses of Chorene, The History of Armenia 2.27-29 in Syriac Documents Attributed to the First Three Centuries, appendix to Vol. 20 of the Ante-Nicene Christian Library: translations of the writings of the Fathers down to A.D. 325, trans. by B.P. Pratten (Edinburgh: T&T Clark, 1881), 150-163.

 - Both letters reprinted in Eusebius, The History of the Church, trans. by G.A. Williamson (London: Penguin,1965), 1.13.

Eusebius, The History of the Church 1.13.

- Egeria, Egeria’s Travels, trans. by John Wilkinson (Warminster, England : Aris & Phillips, 1999), 8.19.5-7.

- The Doctrine of Addai 4-5, from http://www.apostle1.com/doctrine-addai-syriac-orthodox1.htm.

- Tacitus, Annals 12.12-14.

- Moses of Chorene, The History of Armenia 2.33.

- Moses of Chorene, The History of Armenia 2.34-36.

- The Doctrine of Addai 5; Moses of Chorene, The History of Armenia, 2.32;  Evagrius Scholasticus, Ecclesiastical History, trans. by E. Walford, 1846, Tertullian.org, http://www.tertullian.org/fathers/index.htm#Evagrius_Scholasticus (accessed June 18, 2011), 4.27.

 - Mark Guscin, The Image of Edessa (Leiden: Brill, 2009), 185-187; Daniel C. Scavone, “Acheiropoietos Jesus Images in Constantinople: The Documentary Evidence,” 2006, http://www.shroudstory.com/scavone/scavone1.htm (accessed June 18, 2011).

- Eusebius, The History of the Church 3.2; Tertullian, Defense of the Christians, trans. by S. Thewall, 1885, NewAdvent.org, http://www.newadvent.org/fathers/0301.htm (accessed June 18, 2011), 5.

- Josephus, The Antiquities of the Jews, trans. by William Whiston, 1737 from http://sacred-texts.com/jud/josephus/index.htm#aoj (accessed June 18, 2011), 20.2.1-5.

- Egeria, Egeria’s Travels 8.19.8-14; Evagrius Scholasticus, Ecclesiastical History, 4.27; Alexander Mirkovic, “Edessa: The Parthian Period,” The Ecole Initiative, 2007, http://ecole.evansville.edu/articles/pedessa.html (accessed June 18, 2011).

- Dale T. Irvin, Scott W. Sunquist, History of the World Christian Movement, Volume 1: Earliest Christianity to 1453 (New York: Orbis, 2007), 57-61.

---Fotók forrása:   http://en.wikipedia.org/wiki/File:Pool_Urfa_Turkey.jpghttp://en.wikipedia.org/wiki/File:Fish-ebrahim-turkey.jpghttp://en.wikipedia.org/wiki/File:Abgarwithimageofedessa10thcentury.jpghttp://en.wikipedia.org/wiki/File:Holy_Face_-_Genoa.jpghttp://en.wikipedia.org/wiki/File:39bMandylion.jpghttp://www.msymboll.totalh.com/asia_armenian_dram_note.htm