Mivel Abgar levele alapján nem Jézus életében került hozzá a szent Arc,
nagy valószínűséggel szent Júdás/ Tádé, Thaddeusz vitte Egyesszába kb. 54-ben.
Az apostol kb. 65-ig élt, és egyházat alapított Egyesszában.
Bizonyíték lehet erre a Sinai Triptichon, ahol egyik oldalon Tádé, a másik oldalon Abgár király látható. A középen hiányzó Jézus arcot H. Belting rekonstruálta /H. Belting kép és kultusz. Balassi Kiadó, 2000. 125. sz. kép./
Mivel Abgár király udvarában sokan ellene voltak az új vallásnak, sőt harcok is folytak, a relikviát befalazták.
A perzsa támadások idején, 544-ben bontották ki /Ez összhangban azzal a megállapítással, hogy 400 előtt nem írtak róla /Eusebius sem említi/.
http://sacrificium-laudis.blogspot.com/2013/12/a-history-of-veronica-02-abgar-and.html
Doctrine of Addai /Thaddeus, kb. 400 /, már említi a
festményt kiemelkedő minőségben. Hannan, Abbar király festője készítette.
Evagrius Scholasticus művében, az Ecclesiastical History-ban /593/
beszél róla, mint harc alatti oltalmat biztosító védőképet, palládiumot.
Egyesszából Konstantinápolyba vitték 544-ben, vagy 574-ben.
Rómába ismeretlen körülmények között került, ahol VII. János pápa alatt /705-707/ említik először.
http://holyfaceofmanoppello.blogspot.com/2016/01/from-manoppello-to-rome-january-16-to.html
Más forrás szerint Szent Germánusz /634-740/ pátriárka küldte ajándékba a II. Gergely pápának /715-731/.
https://www.oca.org/saints/lives/2021/05/12/101357-saint-germanus-patriarch-of-constantinople
Rómában II. István pápa 753-ban saját maga mezítláb, vállán viszi a körmenetben a lombardok inváziója ellen. Ez azonban a Lateráni nem kézzel festett ikon volt a Sancta Sanctorumból.
http://penelope.uchicago.edu/Thayer/E/Gazetteer/Places/Europe/Italy/_Texts/HODIHI/2d_edition/8/8*.html
A harmadik forrás alapján a IV. keresztes hadjárat során került el Konstantinápolyból 1204-ben /egyik másolata Franciaországba/.
A bizánci ereklyék szétszóródtak, melyeket II. Baldwintól szereztek.
https://en.wikipedia.org/wiki/Relics_of_Sainte-Chapelle
A
negyedik keresztes hadjárat katasztrófája (1204) után a Mandyliont többé nem
említik Konstantinápolyban, holott sok ikonon ábrázolják, és a keramosz-szál, kermidionnal , a
Krisztus-képet ábrázoló cseréppel együtt hozzátartozik a templomok
festményeihez: a kupola dobján egymással átellenben vannak, a mandylion az
oltár fölött. Innen kezdve viszont felső sarkainál felerősített, redőkben aláhulló
lepelként ábrázolják Krisztus képével /a nyugati Veronika-képhez hasonlóan/,
ellentétben a biztos forrásokból ismert eredeti ábrázolásmóddal, amely táblára
simán kifeszítve mutatta a Mandyliont. Ez a változás jele annak, hogy milyen
mély cezúrát jelentett az 1204-es
katasztrófa.
Forrás: Werner Bulst SJ. A torinói lepel és a mai tudomány:
https://www.scribd.com/document/430218087/Werner-Torlepel
A későbbiek során említést tesznek róla 1504-ben /Hans Burgkmair ekkor volt Rómában: https://www.jstor.org/stable/43188882?seq=1#metadata_info_tab_contents/
A fent leírt szövegben még említés történik: 2 zarándok 1199-ben /?? inkább 1207, röviddel azután / és egy spanyol zarándok P. Tafur 1436-ban ír róla.
Az adatok alapján 1526-27-ben Róma bukásakor /Habsburg V. Károly idején/ vagy 1618-ban tűnt el. Egyes adatok szerint már 1600-ban nem volt a helyén. A római relikvia története megszakadt.
P. Strozzi másolatok/4-7 db?/ készültek 1616-17-ben. Jellemzőjük: sötét színű, szenvedő, hosszúkás, lehunyt szemű, halott arc. Ezt követően a VI. Pál pápa betiltotta a másolatok készítését.
A Genoában és San Silvestroban található ábrázolás teljesen hasonlóak vitán felül. A probléma csak az, hogy a vaticáni ábrázolás ma sötét, szinte kivehetetlenek az arc egyes részei. Körbevágva, fején töviskorona, szenvedő ábrázolás, világosan elkülönül a római relikviától. A San Silvestro Jézus arca csak 1870-ig volt ezen a helyen, ezután átvitte a pápa a Matilda kápolnába.
Genoa 14. sz. vége /!/ az örmények szent Bertalan templomában Az ikont V. János Palaeologus császár /1341-1376/ ajándékozta Genoa dózséjének, Leonardo Montaldonak. Belső kerete is a 14. sz. végéról való.
https://en.wikipedia.org/wiki/Image_of_Edessa#Holy_Face_of_Genoa
Roma, San Silvestro in Capite: legalább 1517 /de ez nincs ott már/. Az ottani híres relikvia Keresztelő szent Jánostól származik.
A harmadik fotó mutatja a mai római Veronikát a vatikáni Matilda kápolnából. pl. 2019-ből. Sötét, kivágott arc, töviskorona nincs.
Genoa, Roma San Silvestro de Capite, Roma Vatican, Matilda kápolna ma
Sajnos, az arany keret miatt /oklad, riza/ miatt elég kevés látszik a fej többi részéből. A fenti két ikon, mint archetípus képezi az alapját elsősorban az ortodox ábrázolásoknak.
A laoni Szent Arc szerb gyökerek alapján készült 12 - 13. században, 1249-ben. Szerbiai ortodox szerzetesek adták Jacyues of Troyes-nak, aki később IV. Urbán pápa lett. Ő nővérének, Sybille-nek adta ajándékként.
https://hu.pinterest.com/pin/331859066264674121/
Laon Szent Arca az egyik érintkezési pont, egy másolat a római Veronika és a Mandylion között.
A tudósok szerint Konstantinápolyban készítették röviddel azelőtt, hogy az eredeti eltűnt a keresztesek által Konstantinápoly elfoglalásakor (1204).
Felirata „A Megváltó portréja a Mandilionra nyomtatva”.
https://veronicaroute.com/1249/11/12/1200-ca/
Valódi /?/ másolatok /P. Strozzi által készítve/ lelőhelyei képekkel illusztrálva:
- Bécs Hofburg Palota: https://veronicaroute.com/1617/04/29/1617/
- Jaen Katedrális, Spanyolország:
https://veronicaroute.com/1650/01/30/xvii-111/
- Alicante szent Arc monostor és kápolna, Spanyolország:
https://www.newworldencyclopedia.org/entry/Veil_of_Veronica
- Lengyelország királynőjének, ausztriai Constance részére készült, 1616-ban. Ma Polish vasa Collection-ban, Lowicz Katedrálisban látható.
https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Vera_icon_of_Constance_of_Austria#/media/File:Bazylika_Katedralna_w_%C5%81owiczu_-_Muzeum_Diecezjalne_-_06.JPG
/kb. 1616. Grimaldi ír róla, később került Lengyelországba, 1930-ban/
- Bologna, Falcinelli által
közölt példány
https://veronicaroute.com/1617/04/29/1617-3/
- Róma, Gesú- templom 1621.
https://veronicaroute.com/1621/04/29/1621-23/
Lengyelország, Bologna, Róma
Továbbiak:
Pietro Strozzi, Veronica fátyla, 1617, Róma, Olaszország. S. Maria Assunta templom, Chiua Sclafani.
https://veronicaroute.com/1617/04/29/1617-2/
Venetico /Szícilia/ San Nicolo plébánia 1625- ből https://veronicaroute.com/1622/04/29/1618-22/
Valamint a toszkánai nagyhercegnek és Roberto Ubaldini montepulcianói püspöknek is készített egy-egy példányt. Ezek sorsa meglehetősen ismeretlen.
A Strozzi másolatokhoz hasonló ábrázolásokról számol be Giacomo Grimaldi 1618-ban. Sőt Opusculum
de Sacrosancto Veronicae
Shroud (Code H3) kézirat alapján /a Vatikáni Levéltár titkos dokumentuma/ a két keret vizsgálata /1350 és 1618/ és az összetört üveg alapján hamisnak ítéli meg a szent Péter Bazilikában lévő ikont. Közli a régi és az új /P. Strozzi/ által készített képmást /1618. és 1635/, valamint az utóbbi új keretét is ld.:
https://diazilla.com/doc/390125/the-face-of-manoppello-and-the-veil-of-veronica--new-studies és
https://illuminadomine.files.wordpress.com/2016/11/the-same-opusculum-by-francesco-speroni-1635.jpg
Róma bukása /1524-27.
Habsburg V. Károly/ , vagy az új szent Péter Bazilika építése /1507-
1608./ idején tűnt el. Borromei szent Károly a 16. században kivette Veronikát a szentek közül.
Mindenesetre már 1600-ban nincs meg az igazi képmás.
V. Pál pápa betiltotta a másolatok készítését.
https://www.catholicculture.org/culture/library/view.cfm?recnum=2856
Forrás: Resch Andreas: A világ igazi csodái. A torinói lepel - Manoppello fátyla - Guadalupe Tilma - Oviedo leple. Innsbruck: Resch, 2013 (R sorozat; 8), XII, 178 p., Számos. színes illus., ISBN 978-3-85382-093-3.
2. A szent Mandylion
Elnevezései: Szent Arc, a legszentebb Arc, Akheiropoiétosz”, edesszai képmás, arab "asztalkendő", Volto Santo olaszul,. Jézus Krisztus arcának ősi "reprodukciója ", melyet régebben nem vizsgáltak meg alaposabban.
A forrásokból egyértelműen kiderül, hogy Abgár király levelére nem érkezett kendő Egyesszába. Júdás Tádé, Thadeusz ment
Abgárhoz, és vitte a kendőt kb. 54-ben.
https://gatesofnineveh.wordpress.com/2011/08/04/the-letters-of-abgar-v/
Szent Tádé a Szent Arccal és Abgár királlyal, Argentina szent György katedrális, 19. sz.
https://www.christianiconography.info/Wikimedia%20Commons/judeAbgarArgentina.html
Az igazi képmás,
a Szent Mandylion 1506-ban, vagy 1618 és 1620 között jelent meg Manopellóban. Pontos dátuma nem ismert.
Számos legenda ismert arról, hogyan került Rómából a kapucinusok kolostorába.
Néhányan úgy vélik, hogy a Veronika kendőt ellopták és különböző tavernákban kallódott, senki nem számított arra, hogy az, a híres Veronika kendője.
Ezt megerősítik német történészek: Gustaw Draysen és Ludwig von Pastor, a Pápák története c. művükben.
Badde Paul rámutat arra a tényre, hogy a Manoppelloi lepel jobb alsó sarkán kristály darabokat találtak, ez kézzelfogható bizonyítéka, a felbecsülhetetlen értékű ereklye ellopásának. Német tudósok: Pfeiffer, Resch, Thiermeyer és Blandina nővér többéves kutatásai alapul szolgáltak a Badde által vezetett, újságírói nyomozásnak.
Ennek eredményéül szenzációs felfedezésre jutottak. A manoppelloi templomban található Veronika kendője azonos az új Bazilika építésekor, 1608-ban, titokzatos körülmények között ellopott kendővel.
1645-ben Donato do Bomba kapucinus megszerkesztette a Manoppelloi Krisztus Arckép történetét. Ezt a kéziratot a Kapucinusok Aqvilai tartományának levéltárában őrzik. E kéziratból megtudjuk, hogy 1506-ban Manoppelloban lakott dr. Antonio Leonelli. Egy napon ismerőseivel a templom előtti téren állt, amikor egy ismeretlen zarándok megkérte a doktort, hogy menjen vele be a templomba, mivel valami nagyon fontosat szeretne neki átadni. A templomban egy kis csomagot nyújtott át a doktornak. Leonelli kinyitotta a csomagot és egy gyönyörű Úr Jézus képet talált benne. Amikor azonban szerette volna megköszönni és vendégül hívni házába a vendéget, az nyomtalanul eltűnt. Saját házában egy kis oltárt épített, ahová elhelyezte a csodálatos Jézus Arcképet. Családjával naponta imádkoztak előtte.
A doktor halála után a rokonok veszekedni kezdtek a vagyon elosztása miatt.
Egyik közülük, Pankazio Petrucci katona, betört a lakásba és ellopta a felbecsülhetetlen értékű képet. Néhány év múlva Pankazio börtönbe került Chietibe.
Mivel a bírság kifizetéséhez pénzre volt szüksége, utasította feleségét, hogy adja el a képet. A vevő: dr. Antonio De Frabritis, manoppelloi lakos, engedelmeskedett a belső sugallatnak és 1638-ban az ereklyét átadta a kapucinusoknak, hogy minden hívő hozzá férjen és kifejezhesse tiszteletét a manoppelloi templomban.
1750-ben a kapucinusok elhatározták, hogy minden év májusának harmadik vasárnapján Szent Arckép ünnepet tartanak.
Az egyetlen dokumentum a lepel Manoppellóba érkezéséről a Relatione Historica , amelyet Donato da Bomba kapucinus prédikátor atya írt 1642-1645 között. A jelentést 2016-ban tették közzé E.Colombo és M.Colombo.
https://veronicaroute.com/1508/04/30/1638-46/
https://www.amazon.co.uk/Relatione-historica-miracolosa-immagine-Christo/dp/8821194167
Donato da Bomba atya elmondja, hogy ratifikálták az adományozást 1646-ban. A pergamenről szóló jelentés, amelyet most kapucinusok őriztek L'Aquilában, 13 vén és jeles személy, valamint De Fabritiis és édesapja, Donato Da Bomba aláírásait viseli. Ebből az alkalomból a fátylat először nyilvános tiszteletnek teszik ki.
https://veronicaroute.com/1508/04/30/1638-46/
A kutatások kimutatták, hogy a Manoppello-i kép ősmintaként tekinthető a Krisztus Arcot bemutató összes kép számára. A kutatások megindításához a professzort Blandin Paschalis Schlöner trappista szerzetesnő és ikonfestő feltárásai ihlették meg. A nővér, több éves, aprólékos kutatások eredményeként, nagyfelbontású digitális szkennelést is alkalmazva, bebizonyította, hogy a Manoppello-i lepel arca tökéletesen fedi a Torinói leplen lévő arcot. ld. 1. fejezet
3. Következtetések összefoglalása
Történeti kritikai kutatásaim alapján a nevek keverednek, a legendák számosak /ugyanakkor sok hasonló vonás fedezhető fel bennük/, az ismeretterjesztő leírások sok hibával rendelkeznek. Csak az eredeti forrásokra lehet/ne/ alapozni. Ezek egy része apokrif, más részük latinul van írva. Felmerül a kérdés, vajon a képi ábrázolások megfelelnek-e a "valóságosnak". Mindenesetre a kódexek iniciáléit, a kezdő- és a további képeket ritkán kérdőjeleztem meg. A szent Arc ábrázolások sokrétűsége még tovább gyengíti az eligazodást.
Nem volt pozitív hatással a római katolikus és a bizánci egyház rivalizálása, valamint a végeláthatatlan politikai és vallási harcok. A régi egyházatyák eltérő eszményeit is visszatükrözi a Krisztusi arc felfogása.
- Az alábbi unikális kép alatt Jézus szent Arcához kapcsolódó ima olvasható.
Felül Veronica, vagy Berenice neve, mint kiinduló pont szerepel.
A betűjelek megfelelnek a valóságnak, s az időrendnek, csak az F betűjelű rajznak nem ismerjük a hátterét. A képet egy francia antikvitásban vásárolták, megjegyzések nélkül. Az ábrázolás magában foglalja, összekapcsolja Veronika és Abgar király történetét.
http://holyfacedevotion.blogspot.com/
A következő orosz ikon a 19. században készült. Faalapra festve, tempera és arany, nagy méretű.
https://www.liveauctioneers.com/item/54494932_large-mandylion-19th-century-russian-icon
A Veronika kendő/Mandylion történetének áttekintése térkép segítségével. Ugyanezen térkép található A titok tanúi c. könyvben, ill. számos web-lapon. Az említett könyvben a torinói lepel és az ovideoi kendő útja is követhető. Azaz nincs külön tárgyalva a római Veronika kendő és a szent Mandylion. Természetesen alapos kritikai elemzésnek vetettem alá a térkép adatait.
Forrás: G. Górny: A
titok tanúi. Kairosz Kiadó, Budapest. 2009.
- A Veronika kendő/, azaz a Mandylion időbeli útja táblázatban:
- i.sz. 54: nagy valószínűséggel szent Júdás /Tádé, Thaddeus/z/ vitte Egyesszába kb. 54-ben /más irodalom szerint 34-ben/.
http://sacrificium-laudis.blogspot.com/2013/12/a-history-of-veronica-02-abgar-and.html
https://www.academia.edu/9074269/Judas_Thaddeus_Addai_possible_connections_with_the_vicissitudes_of_the_Edessan_and_Constantinopolitan_Mandylion_and_any_research_perspectives
Az utóbbi tanulmányokban nemcsak a források, hanem az abban leírtak is szerepelnek /!/.
- 544: Egyessza város falában elrejtve
A perzsa támadások idején, 544-ben bontották ki. /Ez összhangban azzal a megállapítással, hogy 400 előtt nem írtak róla /Eusebius sem említi/.
http://sacrificium-laudis.blogspot.com/2013/12/a-history-of-veronica-02-abgar-and.html
https://www.academia.edu/9074269/Judas_Thaddeus_Addai_possible_connections_with_the_vicissitudes_of_the_Edessan_and_Constantinopolitan_Mandylion_and_any_research_perspectives
- Más adatok szerint 550 előtt nem említi Prokopius sem
- 574 Justitianus császár vitte Konstantinápolyba, a Buceleon palotába
http://sro.sussex.ac.uk/id/eprint/45102/1/%282014.05.23%29_Raynor %2C_Rebecca_Elizabeth.pdf
Egy 12. századi szerző írta: Kappadókiából került Konstantinápolyba:
30 George Kedrenos, Compendium historiarum, ed. by Immanuel Bekker, CSHB, 2 vols (Bonn: E.
Weber, 1838-39), vol. I, p. 685.
- 705. I. Kallinikosz pátriárka menekítette Rómába,
amikor ide száműzték a pátriárkát:
https://www.biblicalcyclopedia.com/C/callinicus.html
Jesus Colina interjúja a könyv szerzőjével, Saverio Gaetával, Roma, 2010.
https://www.ewtn.com/catholicism/library/mystery-of-veronicas-veil-1955
---944-ben nem a Mandyliont vitték Konstantinápolyba /bár sokan ezt a
nézetet támogatják, hanem a torinói leplet, ld:
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Surrender_of_the_Mandylion_to_the_Byzantines.jpg
- 1204: IV. keresztes hadjárat
A szent Arc /egyik másolata/ Franciaországba került .... a francia forradalom alatt eltűnt.
- 1524, Róma elbukása: V. Habsburg Károly /lehetséges, hogy már ekkor eltűnt a kendő/. Más adatok szerint előkerült: ezt megerősítik német történészek: Gustaw Draysen és Ludwig von Pastor, a Pápák története c. művében.
https://szeretetlang.blog.hu/2015/04/05/a_manoppelloi_csodas_krisztus_arc_otodik_resz
https://www.ewtn.com/catholicism/library/mystery-of-veronicas-veil-1955
1507- 1608. Új szent Péter Bazilika építése: egyes adatok szerint már ekkor nem volt a helyén
1600-ban már biztos, hogy nem volt Rómában
-1618, majd 1635 Grimaldi írásai: fény derült a hamisításra
1616 -1617 P. Strozzi másolatok
Manopello kapucinus kolostor: első adat:
1506- 1507. /?/
Leírva: 1642-45, bemutatása: 1646.
|
Jeruzsálem
|
Egyessza
|
Konstantinápoly
|
Róma
|
Manopello
|
|
|
i.sz. 33.
|
i.sz. 54.
/Judas
Thaddeusz vagy előtte Ananias,
a festő/
|
574. II.
Justitianus császár
labarumként a perzsák ellen
|
705. I. Kallinokosz konst-i pátriárka menekítette
VII. János pápa
oltárt /cibóriumot?/ épített
|
|
|
| | |
|
|
|
|
i.sz. 34.-ben Róma
/Tiberius/
|
544-ig a város
falában /525-ig/
|
|
III. Ince pápa
imádságok, búcsúk
|
|
|
|
|
|
|
VIII. Bonifác pápa
körmenet 1300.
|
|
|
|
Vespasianus
|
irodalmi utalások: 400, 593.
|
|
Új szent
Péter Bazilika építése:
1507- 1608.
/Róma
feldúlása: 1524-27. Habsburg
V. Károly/
Grimaldi 1618.
P: Strozzi másolatok 1616-1617
|
|
|
|
|
|
|
|
1618-1620.
első adat:
1506- 1507.. ?/
Leírva: 1642-45
bemutatása:
1646.
|
|
- Bizonyítékok az ikonok, Szent Arcok vizsgálatával, képzőművészeti elemzések
/Nem foglalkozunk az archetípustól eltérő további művészi ábrázolásokkal /köztük az Arma Christi megörökítéseivel/ és a Tours-i Szent Arccal ld. részletesen 19. fejezet, valamit a Lateráni szent Arccal ld. részletesen 27. fejezet/.
A Szent Arc talán legkorábbi ábrázolása VIII. Bonifác idejéből, 1300.
1208-ban III. Ince pápa körmenetben vitte Veronikát /1350-ból/.
Figyeljük meg a hasonlóságokat! A méltóság és a fenséges szépség uralkodik rajtuk.
Liber Regulae Sancti Spiritus in Saxia” manuscript 1350).
https://veronicaroute.com/1300/02/22/1300-2/
https://www.mdpi.com/2571-9408/3/1/1/htm
A P. Strozzi másolatok 1918-1620. között készültek Rómában mindegyik nyitott szemű, jellegzetes arcú és jellemző arcarányokkal rendelkezőek. A másolatokat ld. ebben a fejezetben
/A Veronika kendő és a Szent Mandylion interdiszciplináris elemzése I. fejezeten belül: valódi másolatok lelőhelyei képekkel illusztrálva: 6 db fotó, és 8 db lelőhely/.
Grimaldi 1618-ban még nyitott szemű, dicsőséges, de és 1635-ben már zárt szemű, szenvedést mutató ikont mutat be.
https://diazilla.com/doc/390125/the-face-of-manoppello-and-the-veil-of-veronica--new-studies és
https://illuminadomine.files.wordpress.com/2016/11/the-same-opusculum-by-francesco-speroni-1635.jpg
Saját véleményem szerint az első ábrán a lateráni szent Arc, a második ábrán már "kitalált", szenvedő arc lett ábrázolva.
Feltételezik, hogy utoljára V. Pál pápa tartotta kezében a valódi Veronika kendőt az ünnepélyes körmenet alatt, 1606 január 25-én.
Német tudósok Pfeiffer Resch, Thiermeyer és Blandina nővér több éves kutatásai alapul szolgáltak a Badde által vezetett nyomozásnak.
Ennek eredményéül szenzációs felfedezésre jutottak. A manoppellói templomban található Veronika kendője azonos az új Bazilika építésekor, 1608-ban, titokzatos körülmények között ellopott kendővel.
A Gregorian Egyetem professzora Heinrich Pfeiffer SJ: a kutatások kimutatták, hogy a Manoppello-i kép ősmintaként tekinthető a Krisztus Arcot bemutató összes kép számára.
https://szeretetlang.blog.hu/2015/04/05/a_manoppelloi_csodas_krisztus_arc_negyedik_resz
H. Pfeiffer, amikor meglátta a manopelloi kendőt, rögtön tudta, hogy Veronica valódi képmását találta meg 1995. körül. Ez az elveszettnek hitt római Veronika. Ez az Arc lett a keleti és a nyugati keresztény ábrázolások modellje.
H. Pfeiffer sajnos 2022-ben meghalt.
Ugo Carpi 1525-ben csak magát a Veronika kendőt ábrázolta, de magát szent Veronikát nem. Mochi kb. 100 évvel később már mutatja Veronikát is, de senki sem tudja felismerni a kendőn Jézus jellegzetes vonásait.
http://holyfaceofmanoppello.blogspot.com/2008/05/fr-heinrich-pfeiffer-sj-teaches-about.html
http://manoppello.eu/eng/index.php?go=historia
V. Pál 1608-ban lebontatta a Veronika kendőjét őrző kápolnát, és ezután már bizonyosnak tekinthető, hogy az ereklye elkerült a Vatikánból. Viszont 1616-ban már határozottan az a hír járta, hogy Szent Veronika kendője elveszett a vatikáni kincstárból.
https://szeretetlang.blog.hu/2015/04/05/a_manoppelloi_csodas_krisztus_arc_otodik_resz
Ez a különös arckép, magában foglalja a hologram tulajdonságait ‒ amellett ‒, hogy nem fénykép, nem festmény és nem hologram.
Az alapos összehasonlítási vizsgálatok logaritmikus transzformációval történnek. Az orr árnyékának, az áll formájának az intenzitását és a korrekcióját végzik el, melyek nem voltak láthatók a digitális folyamat előtt. A képmások közti hasonlóság felveti a történelmi kapcsolat kérdését.
heritage-02-00023.pdf
A halotti leplen Jézus nyakán felirat található: húsvéti bárány
http://orokvaros.network.hu/blog/roma-kozossegi-oldala-hirei/a-torinoi-lepel-hologram-es-meglepo-felfedezesek
Egy 6. századi ábrázolást hasonlítottak össze a lepel arcképével:
https://www.mysticsofthechurch.com/2010/03/authenticity-of-shroud-of-turin.html
Sajnos, az alábbi képhez nem fűztek magyarázatot. Ha jól megnézzük, nem is fontos.
Egy további magyar felfedezés láthatunk bélyegen 1999-ből.
A firenzei Santa Maria Novella templomban látható Masaccio festmény Szentháromság freskóján /Firenze, Santa Maria Novella templom, 14. sz. vége, 15. sz. eleje/, a torinói halotti leplen kirajzolódott alak arca és az atya, valamint a Strozzi kápolna Jézus arca rendkívüli módon hasonlítanak egymásra. Svindt Ferenc a két arcból egy képet készített, melyet a Magyar Posta bélyegként is kiadott 1999 Húsvétjára.
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Bourg_en_Bresse_eglise_de_brou_museum_005.JPG
Felhasznált irodalmak:
- https://viola.bz/secrets-of-the-miraculous-veil-of-veronica/
- G. Górny: A
titok tanúi. Kairosz Kiadó, Budapest. 2009. Hans Belting. 1990. Bild und Kult:
eine Geschichte des Bildes vor dem Zeitalter der Kunst, Beck, Munchen- Michael J. A. Berry and Gordon S.
Linoff. 1999. Mastering Data Mining, Wiley, Oxford.
- Eugenio Burgio. 2001. Veronica e il
volto di Cristo: Testi e immagini di una 'Legenda' tardomedioevale, in Testo e
immagine nel medioevo Germanico, (Ed. Maria Grazia Saibene and Marina Buzzoni).
Istituto Editoriale Universitario, Cisalpino, pp. 65-102.
- Mario D'Onofrio (ed.). 1999. Romei e Giubilei.
Il pellegrinaggio medievale a San Pietro (350-1350), Electa, Milano.
- Tiziana Maria Di Blasio. 2000.
Veronica, il Mistero del Volto, Città Nuova, Roma.
- Chiara Di Fruscia. 2014. Roma come
Gerusalemme? Reliquie e memorie di Cristo nell'Urbe, in Come a Gerusalemme.
Evocazioni, riproduzioni, imitazioni dei luoghi santi tra Medioevo ed Età
Moderna, Benvenuti, A. and Piatti, P. Sismel, Firenze.
- Arsenio Frugoni. 1999. Pellegrini a
Roma nel 1300, Cronache del primo Giubileo, PIEMME, Casale Monferrato.
- Giacomo Grimaldi. Opusculum de
sacrosancto veronicae sudario, Biblioteca apostolica vaticana, Archivio
Capitolo San Pietro H3, Città del Vaticano.
- Jeffrey F. Hamburger. 1998. The
Visual and the Visionary, ZoneBook, New York.
- Herbert L. Kessler, Gerhard Wolf. (eds.) 1998.
The Holy Face and the Paradox of Representation, Papers from a Colloquium held
at the Bibliotheca Hertziana, Rome and the Villa Spelman, Florence.
- Neil McGregor, Erika Langmuir.
2000. Seeing Salvation. Images of Christ in Art, Yale University Press,
Newhaven.
- Giovanni Morello. 2012. “Or fu sì fatta la
sembianza vostra?” La Veronica di San Pietro: storia ed immagine, in Giovanni
Morello. La Basilica di San Pietro, Gangemi Editore, Roma, pp. 39-80.
- Giovanni Morello. 1997. “La
Veronica nostra”. In La Storia dei Giubilei, edited by Gloria Fossi, Giunti -
Bnl Edizioni, Roma.
- Giovanni Morello, Gerhard Wolf.
2000. Il volto di Cristo, Catalogue of the Exhibition. Electa, Milano.
- Karl Pearson. 1887. Die Fronica,
Ein Beitrag zur Geschichte des Christusbildes im Mittelalter, Strasbourg.
- Alexander Sturgis. 2000. “The True
Likeness”, in Gabriele Finaldi (ed.), Image of Christ, The National Gallery,
London.
- Nicola Barbuti, Stefano Ferilli,
Tommaso Caldarola. 2018. Un innovativo Graphing Matching System per la ricerca
in database di manoscritti antichi. Umanistica Digitale, No 3. https://
umanisticadigitale.unibo.it/article/view/8144
- Alise Tifentale, Lev Manovich.
2015. Selfiecity: Exploring Photography and Self-Fashioning in Social Media. In
Berry D.M., Dieter M. (eds.) Postdigital Aesthetics. Palgrave Macmillan,
London.
- Bennett, Janice. Sacred Blood, Sacred Image: The Sudarium of Oviedo, New Evidence for the Authenticity of the Shroud of Turin. ISBN 0970568207.Cruz, Joan Carroll. Miraculous Images of Our Lord. Tan Books & Publishers, 1997. ISBN 0895554968. 
