2018. szept. 19.
01. Veronika kendőjének története
A keresztény hagyomány egyik legtöbbet idézett, legtöbbször ábrázolt
szent asszonya Veronika szűz Mária mellett. Ez a név nem szerepel a
Bibliában. Kiléte dokumentumokkal nem bizonyítható, csak a keresztény
emlékezet, valamint a Nikodémusz apokrif irat őrizte meg kivételes alakját.
Egyéb forrásai:
- Cura Sanitatis Tiberii, a Vindicta Salvatoris és a Mors
Pilati.
- Ars Hungarica, 1997 (25. évf. 1.-2. szám). In: Tanulmányok Szilárdfy Zoltán
60. születésnapjának tiszteletére. Kovács Imre: Az eycki Szent Arc
ábrázolásának ikonográfiai eredete.
Veronikának beszélő neve van. A latin és görög „vera eikón” jelentése
„igaz kép”, par excellence kép. A kendő tehát Krisztus képmásáról kapta
a nevét, nem pedig egy segítő szándékú asszonyról. Mások úgy gondolják,
hogy a görög Phereniké (Bereniké) név latinosított hangzású változata,
és így "győzelmet hozó" jelent. Valóban a feltámadás tényét hordozza.
Veronika különleges jutalmat kapott irgalmáért és bátorságáért:
kendőjén ott maradt Jézus arcának lenyomata. Nem csak porból és
vérből áll, hanem felismerhető arckép.
Ha ránézünk, Jézus valódi arcát látjuk.
Elnevezései: Vera effigies, Vera icon, Sudarium, Szent Arc, acheiropoietos
/nem kézzel festett képmás/, oroszul: Szpász "Nyerukorvornij" /Cnac
"HepyKomeopHbiü"/, angolul the Vernicle, szent Verejtékkendő, szent
Kendő, szent Mandülion, Szent Palládium, Sudarium, németül das Schweisstuch
der Veronika, Vera Icon.
A vizsgálatok igazolták: a rejtélyes arcképet nem festették.
A kendő 574-ben került a Jeruzsálemből Konstantinápolyba,
s onnét 705-ben Rómába, ahol a zarándoklatok fő vonzerejévé vált.
Az emberek nem Péter apostol sírját, hanem Jézus arcát akarták látni.
A Szent Péter-templom egy kápolnájának
/szent Veronika kápolna/ boltívpillérében őrizték, s évente állították ki.
isztelete az 13. századtól terjedt el, nagyon sok középkori ábrázolása
maradt fenn. Gyakran csak a kendőt jelenítették meg, amelyen látható
Krisztus szenvedő arca. Négy csücskét angyalok tartják, úgy mutatják
fel az embereknek, mintha azt mondanák: "Nézzétek, itt a Megváltó!"
imádata akkor lendült fel igazán, amikor 1650. körül az új
szent Péter bazilikába került VIII. Orbán pápa idején.
Az olaszországi Abruzzo régiójának Manoppello nevű városkájában
a kapucinusoknál 500 éve tisztelik Krisztus titokzatos képmását.
A „nem emberi kéz készítette” képmás egy kagylóselyem
/byssus/ kendő.
Ezzel az ábrázolással kapcsolatban a két legjelentősebb kutató abban egyetért,
hogy a kép keletkezése csodás, nem lenyomat, nem festmény. „Az arckép
keletkezése jelenleg megválaszolhatatlan kérdés” - véli Resch atya, aki a kendő
kutatásával foglalkozik.
XVI. Benedek pápa zarándokútja Manoppellóba, 2006-ban nagy
sajtóvisszhangot keltett. A képet indirekt módon a Vatikán ölébe
fogadta vissza azáltal, hogy a zarándoktemplomnak bazilika rangot
adományozott.
(Siegfried Weger cikke, a Kronen Zeitung 2014. április 20-i,
húsvétvasárnapi számából).
Fennmaradt egy legenda, amelyben megpróbálták megmagyarázni
a Jézus-arc másolatának csodálatos keletkezését:
Edessza királyáról, Agbárról szól, aki pestisben szenvedett,
és küldöttjén keresztül kérte Jézust, hogy jöjjön Edesszába,
és gyógyítsa meg őt. Jézus nem ment el, de elküldte a levelét és a
kendőt, arca másolatával. Amikor Agbar király meglátta a kendőn
az isteni arc képét, megszabadult betegségétől. Ennek eredeti ábrázolása a sinai hegyi
szent Katalin kolostorban a 12. századból.
http://www.origo.hu/tudomany/felfedezo
/20160328-veronika-
kendoje-szentfold-feltamadas-jezus-kereszt
halala-torinoi-lepel
-ereklye-szent-peter.html
A kamuliani / Kappodókiában található falu/ kép szintén Krisztus inkarnációja: egy asszony addig imádkozott,
míg meg nem jelent neki a kútbeli kendőn az Úr ábrázata.
A Legenda Aurea /13. sz. vége/ szerint Krisztus belenyomta ábrázatát
egy kendőbe, mert a festő nem tudta megörökíteni.
/Kovács Imre: Facie ad Faciem. Krisztus szent Arcának jelentésváltozatai
Keleten és Nyugaton. Pannonhalmi Szemle /VIII/4. 113-123./
A Legenda Aurea leírja Tiberius császár csodás gyógyulását Veronika
kendője által:
http://epa.niif.hu/02300/02357/00024/pdf/EPA02357_Credo_13_2007_1-2_
096-176.pdf
Vespasianus császár hasonlóan gyógyult meg /ld. 28. fejezet/.
10. fejezetben vannak további információk.
Ugyancsak itt található leírás a Mandylionnak a fémikonokon betöltött
szerepükről.
A 753. évi Pápai Krónikában feljegyezték, hogy a körmenetben
II. István pápa mezítláb vitte a nem emberi kézzel festett
Krisztus-arcképet. Ez utóbbi miatt az acheiropoietos
/nem emberi kézzel festett/ nevet adták neki. Ez volt a legféltettebb
ereklye akkoriban, amit a szent Péter – bazilikában őriztek.
Az Abgarnak küldött gyógyító kendőt a városkapu feletti fülkébe tették.
A perzsa támadás alatt elővették /544-ben, ekkor bukkan fel először/,
s nemcsak a Szent Arc volt meg, hanem annak lenyomata is a kerámián.
Neve Keramidion, Keramidon.
Abgár király történetének alakulása ikonokon: 1733-ból /magángyűjtemény/.
944. augusztus 16-án mindkét /?/ nem kézzel festett arcmást
Edesszából /jelenleg Urfa,Törökország/ Konstantinápolyba vitték.
E napot az ereklyék ünnepnapjává nevezték ki.
II. István pápa mezítláb vitte a nem emberi kézzel festett
Krisztus-arcképet. Ez utóbbi miatt az acheiropoietos
/nem emberi kézzel festett/ nevet adták neki. Ez volt a legféltettebb
ereklye akkoriban, amit a szent Péter – bazilikában őriztek.
Az Abgarnak küldött gyógyító kendőt a városkapu feletti fülkébe tették.
A perzsa támadás alatt elővették /544-ben, ekkor bukkan fel először/,
s nemcsak a Szent Arc volt meg, hanem annak lenyomata is a kerámián.
Neve Keramidion, Keramidon.
Abgár király történetének alakulása ikonokon: 1733-ból /magángyűjtemény/.
Az edesszai Mandylion történetének ábrázolása ikonon, 18. sz. Ma Royal
Collection Trust, Anglia /A genovai ikonmásolaton is 10 képben láthatjuk
a leírást/.
Edesszából /jelenleg Urfa,Törökország/ Konstantinápolyba vitték.
E napot az ereklyék ünnepnapjává nevezték ki.
Freskó a Decani Monostorból, Szerb ortodox templom
Koszovó mellett
http://blagofund.net/Archives/Decani/exhibits/Frescoes/Dome/
SecondLevel/CX4K1553.html
A szent Arc megtalálása és palládiumként /védőképként, oltalmazó szentségként/ való alkalmazása: orosz ikon, részlet, Moszkva, 18. század.
III. Ince pápa 1208-ban vezette be az ünnepélyes körmenetet
a Szent Veronika-kendővel. Vízkereszt ünnepét követő első
vasárnap tartották: a vatikáni bazilikából a Szentlélek-templomba
vezetett. Dante írta: „tömegesen jöttek megnézni Krisztus képmását”.
Az Isteni Színjátékban is többször írt Veronika-kendőjéről, kiemelve,
Isten arcát ábrázolja /Paradicsom XXXI. ének. 104. sor/. F. Petrarca hasonlóan
fogalmaz Familiari canzoniere című művében.
vasárnap tartották: a vatikáni bazilikából a Szentlélek-templomba
vezetett. Dante írta: „tömegesen jöttek megnézni Krisztus képmását”.
Az Isteni Színjátékban is többször írt Veronika-kendőjéről, kiemelve,
Isten arcát ábrázolja /Paradicsom XXXI. ének. 104. sor/. F. Petrarca hasonlóan
fogalmaz Familiari canzoniere című művében.
Svéd Szent Brigitta, szintén ír arról az igaz Krisztus-képről, amely
Veronika-kendőjén látható.
Veronika-kendőjén látható.
1350-ben /a szentévben/ a Szent Péter-bazilika erkélyéről mutatták be a
zarándokoknak, és áldást adtak vele.
zarándokoknak, és áldást adtak vele.
Az ereklye bemutatása 1489-ben és manapság
file:///C:/Users/User/Pictures/Blog%20fot%C3%B3i/0052_2A_mediatortenet.pdf
A Veronika kendő/Mandylion történetének vázlatos áttekintése:
- 54-ben befalazták, a perzsa ostromkor /545/ kibontották Edesszában
• 574. Konstantinápolyban II. Justitianus bizánci
császár labarumként használták
• 633. az arabok elfoglalják Edesszát /ma Urfa, Töröko./
• 705. Rómába I. Kallinikos konstantinápolyi pátriárka szent Péter Bazilika, Veronika kápolnába
• 753. III. István pápa mezítláb vitte a körmenetben
- /944. évben Edesszából Konstantinápolyba kerül
ez a francia forradalom alatt eltűnt/
• 13. században tisztelete általánossá válik
/1208. III. Ince pápa a húsvéti körmenetben viszi/
• 1506. új szent Péter bazilika építése, II. Gyula pápa döntése
• 1526. VIII. Orbán pápa szentelte fel: benne a kendőt tartó oszloppal
• /1625. az előbbin felirat készült /
• 1526-27. Róma feldúlása Habsburg V. Károly támadása
idején eltűnt /csak másolat maradt/ ún. érintésereklyék:
Pietro Strozzi készített 4- vagy 5 másolatot 1616-17-ben, melyek
készítését ezután a pápa betiltotta/
• 1616-tól nincs a Vatikánban /harmincéves háború? /
• 1608, ill. 1658 feltűnt Manopelloban
• 1638-ban Don Antonio De Fabritiis a kapucinus kolostornak ajándékozta
- 1646- ratifikálták az ajándékozást, s ezzel állandóvá vált a
Mandylion jelenléte Manopelloban
A garamszentbenedeki apátság Szentvér ereklyéjét Sudarium
Veronicae Sacra néven is emlegették. Dankó József régebbi
liturgiakutató foglalta össze hazai tiszteletét. A XVI. századi
esztergomi Ordinarius már tartalmazza. Először 1508-ban bukkant fel.
Ez pontosan, szinte évszámszerűen érzékelteti a kultusz meghonosodását.
Forrás: Dankó József: A nagypénteki isteni szolgálat. In: Új Magyar Sion 1871.
liturgiakutató foglalta össze hazai tiszteletét. A XVI. századi
esztergomi Ordinarius már tartalmazza. Először 1508-ban bukkant fel.
Ez pontosan, szinte évszámszerűen érzékelteti a kultusz meghonosodását.
Forrás: Dankó József: A nagypénteki isteni szolgálat. In: Új Magyar Sion 1871.
(161-182.) 175-182.
A Tyrnaviai Hungáriáé Egyház Országos Zsinatán /Nagyszombat/ a. D. 1630. április 14-én Pázmány bíboros Strigoniensis érsek és Primas R., a zsinat elé terjesztett javaslatukban "Magyarország valamennyi elöljárója az egyetlen magyar breviáriumot és a római misekönyvet használja."
Ezzel kikerült belőle Jézus arcának imádása és Veronika kendője is.
Dankó József, Magyar szertartási régiségek. Új magyar Sion 2. (1871), 81—107, 161—182, 3. (1872) 81—97, 161—174, 241—260, 321—340. Vetus Hymnarium Ecclesiasticum Hungáriáé. Budapestini, 1895.
VAN iylen??? Egy régi Hórás könyvben talált Jézus arc: Book of Hours, Use of Sarum: St
Veronica's Veil ('Salve sancta facies') London British Library c 1390-1400. 14.v.
/1397/, Garamszentbenedek bencés apátsági templom / 1483/, Győr székesegyház /1434/, Kassa plébániatemplom /1402/, Ludbreg
plébániatemplom /15. század/, Monyorókerék pálos kolostor /1470/,
Patacs pálos kolostor /?/, Pécs domonkos kolostor /1492/,
Siklós várkápolna /1519/, Szeged plébániatemplom /?/, Tarkő a vár melletti Mindenszentek-egyház /1346/, Vasvár domonkos kolostor
/1500/, Veszprém domonkos kolostor /?/.
Forrás: Mező András: A templomcím a magyar
helységnevekben /11-15. század/. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség. Budapest. 1996.
A Morgan Library /New York/ őriz egy magyar Breviáriumot /kézzel írt kódex:
Breviary Hungary, Budapest, 1481. MS G.7 fol. 276r/, amelyben Péter és Pál
tartják a sudariumot, Veronika kendőjét /Breviary Hungary, Budapest, 1481./
http://ica.themorgan.org/manuscript/page/41/77058
1343-ban Erzsébet királyné, Nagy Lajos édesanyja, kétszer is járt
Rómában és imádkozott az ereklye előtt. Nagy Lajos király 1350-ben,
Zsigmond 1433-ban kereste fel a híres ereklyét.
Rómában és imádkozott az ereklye előtt. Nagy Lajos király 1350-ben,
Zsigmond 1433-ban kereste fel a híres ereklyét.
http://diosgyorivar.hu/magyar-kiralyne-es-veronika-kendoje
Nagy Lajos csaknem ezer fős kíséretével a Nagyhét során
Nagy Lajos csaknem ezer fős kíséretével a Nagyhét során
felkereste mind a hét római bazilikát, majd Szent Péter sírja felett,
Veronika
kendője előtt elnyerte a feloldozást. Nagy Lajos római
zarándokútjának emléke egy
freskón a Szent Péter-bazilika altemplomában,
a Vatikáni Grottákban (Sacre Grotte
del Vaticano) látható.
A Bazilika
kupoláját tartó egyik oszlopra helyezett Szent Veronika-szobor
alatti
kápolna falán ott a freskó, melyen a magyar király térdre
kendője előtt.
http://plone.iti.mta.hu/rec.iti/Members/szerk/margonautak/margonautak/Sarkozy-Margonautak.pdf
E szent városnak templomait a szent ünnepségek alatt egyetlen nemzet fiai
sem látogatják nagyobb számban, mint éppen a magyarok.
De nemcsak nagy számukkal, hanem nagy buzgóságukkal is kitűntek
a magyar zarándokok. A későbbi évek egyik magyar gyóntatójuk, Szántó István
jezsuita tesz róla bizonyságot: Gyakran egész zarándokseregek mezítláb
jöttek Magyarországról Róma szent helyeinek látogatására, és minden
más népet felülmúl a szent ereklyék tiszteletében.
Mikor szent Veronika kendőjét mutatták a híveknek, a magyarok a
legelső helyet foglalták el, és mikor a pápa a Szent Péter-templom
erkélyéről áldást adott, a lépcsőzeten mindig külön hely volt fenntartva a magyarok számára. A ma 17x24 cm-es kendőből többször is leválasztottak
http://plone.iti.mta.hu/rec.iti/Members/szerk/margonautak/margonautak/Sarkozy-Margonautak.pdf
Nagy Lajos királyt ábrázoló freskó a szent Péter Bazilika szent
Veronika kápolnájában. A latin felirat szerint "Magyarország királyának
megmutatják Veronika kendőjét IX. Bonifác rendeletére." Készült 1627-ben Giov. Batt. Ricci által.
Forrás:
Sárközy Péter: Róma
mindannyiunk közös hazája.
Magyar emlékek Rómában. Festő: Abbatini. Romanika
Kiadó. 2010.
Majd 1370. jun. 17-kén de Surdis János váci püspök és de Zech Miklós nemes veszprém-egyházmegyebeli dömösi prépost, a döntvények tudora, Magyarország jeles királyának követei, ájtatoskodni a városba jöttek, nekik és társaiknak a szent kendőt, csak ez alkalommal megmutatták.
https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Vac/pages/egyhaztortenet.htm
Zsigmond császárrá avatása Rómában 1433-ben történt, amikor IV. Jenő pápa megmutatta neki a szent Arcot.
Forrás: Századok 2009. 664. 1382 o.
sem látogatják nagyobb számban, mint éppen a magyarok.
De nemcsak nagy számukkal, hanem nagy buzgóságukkal is kitűntek
a magyar zarándokok. A későbbi évek egyik magyar gyóntatójuk, Szántó István
jezsuita tesz róla bizonyságot: Gyakran egész zarándokseregek mezítláb
jöttek Magyarországról Róma szent helyeinek látogatására, és minden
más népet felülmúl a szent ereklyék tiszteletében.
Mikor szent Veronika kendőjét mutatták a híveknek, a magyarok a
legelső helyet foglalták el, és mikor a pápa a Szent Péter-templom
erkélyéről áldást adott, a lépcsőzeten mindig külön hely volt fenntartva a magyarok számára. A ma 17x24 cm-es kendőből többször is leválasztottak
ereklyerészeket. Így tett II. Pál pápa is, aki nagyobb darabot
adott Mátyás királynak. Ö ezt az ereklyét a 1438-ban a
garamszentbenedeki apátságnak ajándékozta. Sudarium Veronicae sacrae
néven is emlegették.
A ereklyetartó hiteles ábrázolása látható az alábbi ábrázoláson.
A nyitrai püspök egy kis darabot adott belőle Udvardy György pécsi püspöknek.
Innen került Bátára 2017. szeptember 16-án.
adott Mátyás királynak. Ö ezt az ereklyét a 1438-ban a
garamszentbenedeki apátságnak ajándékozta. Sudarium Veronicae sacrae
néven is emlegették.
Fájdalmas Krisztus a donátorral, a garamszentbenedeki
Szent Vér kápolna oltárának szárnyképe.
Esztergomi Keresztény Múzeum.
Magyarországi festő, 1510.
https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-garamszentbenedeki-szent-ver-kegyhelyre
-zarandokoltak-kaposvari-egyhazmegye-hivei
Innen került Bátára 2017. szeptember 16-án.
Egy video látható a 2018-as Szent Vér búcsúról
http://katteka.hu/video/szent-ver-bucsu-batan-90357
Az elmúlt évtizedek tudományos kutatásai egyértelműen megerősítik,
hogy a közép-itáliai Manopello falu kapucinus templomában
őrzött lepel Voltos Santo, szent arckép.
Ennek szép másolata található:
- Pásztó szent Lőrinc templom, melyet
Zahar Béla plébános atya hozott Manopelloból.
hogy a közép-itáliai Manopello falu kapucinus templomában
őrzött lepel Voltos Santo, szent arckép.
Ennek szép másolata található:
- Pásztó szent Lőrinc templom, melyet
Zahar Béla plébános atya hozott Manopelloból.
Az atya áthelyezésével ma már Galgahévízen látható.
Andor Zoltán atya fotója
Saját fotó
- Gersekarát szent Kereszt felmagasztalása templom: manopellói másodlagos
ereklye a keresztre felhelyezve
Andor Zoltán atya fotója
Blandin Paschalis Schöner trappista szerzetesnő és ikonfestő több évi aprólékos
kutatás eredményeként bebizonyította,
hogy a manoppellói leplen kirajzolódó arc tökéletesen fedi a torinói
leplen lévő arcot.
kutatás eredményeként bebizonyította,
hogy a manoppellói leplen kirajzolódó arc tökéletesen fedi a torinói
leplen lévő arcot.
Nagy valószínűséggel a kendő anyagában és keletkezési
idejében azonos /hasonló/ a torinói lepelhez a trappista szerzetesnő eredménye
alapján.
idejében azonos /hasonló/ a torinói lepelhez a trappista szerzetesnő eredménye
alapján.
A torinói és a manoppellói lepel átfedése
Forrás: https://kuruc.info/r/21/126833
Kapcsolat a torinói lepel és a
Manopellói lepel között /Pinerelo Szent Szív templom/, ahol ki volt
állítva a torinói lepel.
A freskó keletkezése 1418 és 1432 közé tehető.
https://sacragaleria.blogspot.com/2017/02/festa-da-sagrada-face-santa-veronica.html
A torinói lepel imádása a szent Sebestyén templom freskóján Acireale-ban, Olaszországban. Festette F.M. Ardizzone 1899-1901. között.
Rómában mind a két ereklye megtalálható. Ezek közelről készült fotók.
1. Lateráni bazilika Sancta Sanctorum: a Manopellói lepel másolata, inkább
a Pantokrátor, a Mindenség Ura /6. - 7. sz. Róma/
2. Szent Péter bazilika Veronika kápolna: Veronika kendője, inkább Mandylion /12. sz. /
Részletesebben ld. a későbbi fejezetben.
Bár látszólag hasonló
két kendőről van szó, mégis nagyon lényeges különbség áll fenn a Mandylion és
Veronika kendője ábrázolása között. Már a keletkezésük körülményeit tekintve is, de annak
folyományaként a Mandylion a
megtestesülés és a megváltás titkát jeleníti meg, Veronika kendője pedig a
szenvedéstörténetbe avat be minket. Ez a különbség a két, egymástól független
hagyomány ikonográfiájában is szemléletes módon kifejezésre jut: a Mandylionon
mindig glóriával jelenik meg a nyugalmat árasztó, átszellemült Legszentebb Arc,
Veronika kendőjén pedig töviskoronával, szenvedő kifejezéssel.
Pray-kódex /12. század/ öt miniatúrájának egyike, mely a Bizáncban
tisztelt Mandyliont is ábrázolja, pontosan bemutatja azokat a jellegzetességeket,
amelyek a ma Torinóban őrzött lepelre is jellemzőek /a szövet mintázata, vércseppek, tűz okozta lyukak stb/: 1. rész 62. o.
Mária Margit királyné, III. Béla király lánya jóvoltából hazánkban is látható volt a torinói lepel. Erre bizonyíték a traui felirat, valamint az 1192 és 1195 között írt előbb említett Pray-kódex. Ez utóbbiban Krisztus passióját és feltámadását ábrázolták ágyékkötő nélkül. Ez arra utal, hogy forrása csakis a lepel lehetett.
Mária Margit királyné, III. Béla király lánya jóvoltából hazánkban is látható volt a torinói lepel. Erre bizonyíték a traui felirat, valamint az 1192 és 1195 között írt előbb említett Pray-kódex. Ez utóbbiban Krisztus passióját és feltámadását ábrázolták ágyékkötő nélkül. Ez arra utal, hogy forrása csakis a lepel lehetett.
Külön kiemelik a testhelyzetet és lepel mintázatát, amely a későbbek során is bizonyíték lett.
https://docplayer.hu/24681221-Imrik-zsofia-a-bizanci-eredet-siri-leplek-tortenete-es-liturgikus-hasznalata.html
http://gagbi-babca.blogspot.com/2008/10/adalkok-torini-lepellel-kapcsolatban.html
Márvány szobor a torinói lepel szent arcáról: Budapest Kútvölgyi kápolna a szentély előtt, Marie de Faykod 1991.
Akheiropoiétosz
(Hagion Mandülion), a Szent Arc:
A "nem kézzel festett" ikon egy ikonográfiai stílus neve.
Saját fotó
- Mátraverebély Nagyboldogasszony plébániatemplom: Krisztus arca a torinói lepelről
A torinói lepel /Sindon/ hiteles másolata található hazánkban Debrecenben, Kartalon és Lajosmizsén.
- Nemesvámos Fatimai templom: Perlaki József veszprémi üvegművész munkája, ill. egy fólia, 2018. /Csak addig látható, míg el nem készül a fatimai ablakkép/.
- Mátraverebély Nagyboldogasszony plébániatemplom: Krisztus arca a torinói lepelről
Saját fotó
- Kisberény Alexandriai
szent Katalin templomban
a falon egy nyitott
szemű Krisztus, a lepel arca. Sajnos, elég rossz a felvétel.
https://miserend.hu/templom/4472
- Csabdi szent László
templom sekrestyéjében a torinói lepelről készült
első fotó pozítivja.
1898. május 25-én Secondo Pia torinói ügyvéd és hobbifotós lefényképezte a leplet. A fénykép előhívásakor a negatív lemezen kivehetővé vált egy emberi arc.
Saját fotó
A torinói lepel /Sindon/ hiteles másolata található hazánkban Debrecenben, Kartalon és Lajosmizsén.
Saját fotó
- Nőtincs szent Márton templom: az Irgalmas Jézus képe alatt a torinói lepel, a Syndon 2015-ös kiállításáról származó ezüst emlékérem egy emléklappal együtt.
Saját fotó
A "nem kézzel festett" ikon egy ikonográfiai stílus neve.
Kultikus-vallási
szempontból minden ikon
ugyanannak az ősképnek /mintának, hierosztüposznak/ a megjelenése, tükörképe,
tehát ugyanaz az egy ikon, akárhányszor, akárhány korszak és ikonfestő
műhelyben ismétlik is meg, beleértve a kánon sajátos − és ugyancsak kanonizált
− változatait (razvod) is, függetlenül attól, hogy kívülről nézve,
művészettörténeti és esztétikai szempontból az adott ikontípus rituális
ismétlései, tehát a konkrét ikonok között szembeötlő különbségeket lehet
megállapítani.
Az
eredetivel azonos szellemi erejű és értékű szent másolat, „lelkes kép”, „élő
kép”, „beszédes kép”, „csodatevő kép”, amely az Ős-Kép rituális megismétlésén
alapul, azaz nem bálványkép és nem az eredetiről készült mechanikus, lélektelen
kópia.
Az
idea arculatát és erejét ilyen tiszta alakba foglalni ”semmiféle szó, semmiféle
irodalom nem képes, és mert maga az Idea is ezt /a képet/ szereti, belefoglalva
szeretetébe a kép készítőit és tisztelőit is.” /Leonardo da Vinci/
Az un. érintésereklye sokszorozódhat.
Orosz alkotás 1694-ből, Kirill Ulanov Moszkvai Páncélműhely:
Orosz alkotás 1694-ből, Kirill Ulanov Moszkvai Páncélműhely:
Kialakulásukat az apokrif irodalmak teszik közzé.
Míg
Konstantinápolyban Krisztus Kendőképét szent ikonként, addig
Rómában
szent érintésereklyeként tisztelték, és érintése is
éppoly gyógyító erejű lehet, mint az ereklyéké.
Kettős értelemben számítanak dokumentumoknak: annak történeti létezését
bizonyították, aki hátrahagyta testének lenyomatát,
ugyanakkor idők feletti jelenlétét is bizonyították azzal, hogy a még a képei is alkalmasak csodát tenni.
A tudományos fejtegetéseket, a Szent Arc időbeli és térbeli vizsgálatait és eredményeit kissé félretéve, nézzük meg a Veronika kendő és a Mandylion teológiai jelentését. Számos adat alapján, a Szent Arc majdnem mindig az Eucharisztia mellett található /vagy efelé mutat/.
- Veronika történetéhez, Veronika ábrázolások Bálint Sándor művében
http://nemzetiegyseg.com/balintsandorunnepikalendarium.pdf
éppoly gyógyító erejű lehet, mint az ereklyéké.
Kettős értelemben számítanak dokumentumoknak: annak történeti létezését
bizonyították, aki hátrahagyta testének lenyomatát,
ugyanakkor idők feletti jelenlétét is bizonyították azzal, hogy a még a képei is alkalmasak csodát tenni.
A tudományos fejtegetéseket, a Szent Arc időbeli és térbeli vizsgálatait és eredményeit kissé félretéve, nézzük meg a Veronika kendő és a Mandylion teológiai jelentését. Számos adat alapján, a Szent Arc majdnem mindig az Eucharisztia mellett található /vagy efelé mutat/.
Az alábbi kép /szent Gergely mise/ közvetlenül összekapcsolja Krisztust és a Veronikát az eucharisztikus elemek átalakításával Krisztus testévé és vérévé, és megkönnyíti a Veronika kendő megértését Krisztus valódi jelenlétének és az Eucharisztiának, mint a misének középpontjával. Erre utal az tény is, hogy viszonylag gyakran található ábrázolása a tabernákulomon /vagy közelében/,
a szentélyben, a szent Sírnál és a templomi liturgikus tárgyakon.
Itt a képmás kapcsolat Krisztus és az Eucharisztia
között létezik: „Fölmutatva azokat, amik a te szent testedet és véredet
ábrázolják." Vagyis a kenyér mint test, és a bor, mint vér eikónja /ikonja/ az
alapítónak, Krisztusnak, ugyanúgy, ahogy „az Atya valósága a Fiú formájában
ismerhető.
Prokop Mária szerint a szent Arc legfőbb jelentése az Eucharisztiára
utal, Krisztus jelenlétére a kenyér és a bor külső színe alatt. Ezért jelenik
meg az ábrázolása a Pasztofóriumok közelében, és az oltárasztal közelében lévő
szárnyasoltárok predelláján, mert az Eucharisztia a meghalt és FELTÁMADT, vagyis
élő Krisztus jelenléte.
Eredeti: szent Gergely mise Augsburgi Missale, Germán Nemzeti Múzeum Nürnberg, 1475.
Szent Gergely egy másik látomása a Trier Múzeumból:
Kiegészítések a fejezethez:
- Veronika történetéhez, Veronika ábrázolások Bálint Sándor művében
http://nemzetiegyseg.com/balintsandorunnepikalendarium.pdf
- Abgár király levelei angol nyelven: első tudósítás Sylvia Ayuitana zarándoklata, 385-ben. Kezdetben ezt használták palládiumként.
- az Abgár eredetű Mandylion történetéhez fotókkal angol nyelven:
https://www.shroud.com/pdfs/stlpolveraripaper.pdf
- A tourini lepelről angol nyelven
- A Sudarium Oviedo /arctakaró/ és a torinói lepel angol nyelven
http://www.mysticsofthechurch.com/2010/03/sudarium-of-oviedo-and-shroud-of-turin.html
Az arc és a vérfoltok is meglepő azonosságot mutatnak.
https://shroudstory.com/introduction/https://www.christianity.com/wiki/jesus-christ/what-is-the-shroud-of-turin.html
-A kendő története és ábrázolása magyar nyelven
Történetének leírása több bizonytalanságot hordoz és szaggatott.
http://arnolfini.hu/arnolfini-szalon/snk-robert-campin-szent-veronika/
- az Abgár eredetű Mandylion történetéhez fotókkal angol nyelven:
https://www.shroud.com/pdfs/stlpolveraripaper.pdf
- A Sudarium Oviedo /arctakaró/ és a torinói lepel angol nyelven
http://www.mysticsofthechurch.com/2010/03/sudarium-of-oviedo-and-shroud-of-turin.html
Az arc és a vérfoltok is meglepő azonosságot mutatnak.https://shroudstory.com/introduction/
https://www.christianity.com/wiki/jesus-christ/what-is-the-shroud-of-turin.html
-A kendő története és ábrázolása magyar nyelven
Történetének leírása több bizonytalanságot hordoz és szaggatott.
- Mi a különbség Veronika kendője és a Mandylion között?
Honnan lehet felismerni melyikről van szó?
Veronika kendőjének történetéről 12. sz., a Mandylion történetéről 13.sz. fejezetből olvasható több információ.
A Veronica Route egy online katalógusa a római Veronica és a Manoppelloban őrzőtt szent Arc reprodukcióiról, földrajzi és időrendi sorrendben, azzal a céllal, hogy tisztázza a középkori ereklye főbb jellemzőit.https://veronicaroute.com/chi-siamo/
Kutatásaikról egy online vándorkiállítást rendeztek számos értékes fotókkal, információkkal és 11 db video bemutatásával. http://ilvoltoritrovato.diocesi.perugia.it/vt.html
Erre a blogra való utalás megtalálható egy olasz honlapon:https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=4087873577004391601#editor/target=post;postID=6156602008382267011;onPublishedMenu=template;onClosedMenu=template;postNum=0;src=postname
- Mi a különbség Veronika kendője és a Mandylion között?
Honnan lehet felismerni melyikről van szó?
http://www.cki.altervista.o/altergrpages/files/Ikonok_MAG.pdfHonnan lehet felismerni melyikről van szó?
Veronika kendőjének történetéről 12. sz., a Mandylion történetéről 13.sz. fejezetből olvasható több információ.
https://veronicaroute.com/chi-siamo/
http://ilvoltoritrovato.diocesi.perugia.it/vt.html
Erre a blogra való utalás megtalálható egy olasz honlapon:
https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=4087873577004391601#editor/target=post;
postID=6156602008382267011;
onPublishedMenu=template;onClosedMenu=template;postNum=0;src=postname