Keresés ebben a blogban
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 06. Tudnivalók a stációs kálváriákról dióhéjban. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 06. Tudnivalók a stációs kálváriákról dióhéjban. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. szeptember 25., kedd

06. Tudnivalók a stációs kálváriákról dióhéjban



06. Tudnivalók a stációs kálváriákról  dióhéjban
6.1.  A kálvária fogalma röviden
A kálváriák összetett szabadtéri szakrális építmények.
Rendelkeznek táji, építészeti, vallás- és kultúrtörténeti, művészettörténeti, 
néprajzi és turisztikai jelentőséggel, emellett egyedi tájértékként betöltött 
jelentőségük vitathatatlan.
Elsősorban a keresztény vallásgyakorlás, a nagypénteki áhítat színterei, a mai 
napig élő elmélkedő és búcsújáró helyek.
Tükrözik a korábbi korok vallásos érzületét, gyakran a tájalkotó elemekkel 
összekapcsolódva. /Dollmayer P./
- eredetileg a keresztre-feszítés helye
- Jézus által megtett út nagypénteken

A keresztút az előtti való ájtatosság.
A kálváriák vizsgálata a sokrétű megközelítés örömével és számos lehetőségével 
jár együtt – ezért érdemes a felfedező út kockázatát vállalni.




Benczurfalva,  saját  fotó

6.2. A  kálváriák  rövid története
1471-ben egy Bethlen nevű pap nyomtatott ki először 14 stációs keresztutat. 
Christian  Cruy Theatrum terrae sanctae című művében (1590) a két utolsó kivételével 12 stációt sorol fel. A 14 állomásból álló keresztút felállításának jogát 1729. november 10-én a ferences rend kapta meg. Ezt követően XII. Kelemen pápa 1731. április 3- án véglegesítette és hagyta jóvá a 14 stációs via crucis állomásának neveit. Engedélyezte, hogy ne csak a templomokban,hanem más templomokban, valamint   a szabadban is építhető legyen Krisztus szenvedéseinek útja. Ez az időpont a kálváriaépítések történetének meghatározó időpontja.
https://btk.ppke.hu/phd/tortenelemtudomany/medgyesy_schmikli_norbert/disszertacio.pdf
A XVII. és a XVIII. században jezsuita, pálos és világi papi kezdeményezésre több helyen  állítottak fel Magyarországon keresztutakat, melyeknek stációszáma eltér egymástól. Szabadtéri keresztutak a ferencesek előtt: jezsuiták /Győr, Kőszeg, Gyöngyös/, pálosok /Soppronbánfalva, Máriavölgy, Pápa, Márianosztra/, domonkosok /rózsafüzés stációs keresztutak/, szerviták/Fraknó, Lorettom/ Szilágyi István szerint.
2005. A magyar kálváriák és a ferencesek kapcsolata. In:  A ferences lelkiség hatása az újkori Közép-Európa történetére és kultúrájára. Művelődéstörténeti Műhely, Rendtörténeti konferenciák, szerk. Őze Sándor és Medgyesy-Schmikli Norbert, 2. kötet, Piliscsaba–Budapest: 838–846. p.
Csíksomlyón, minden bizonnyal ennek hatására mutatták be, a hivatalos, pápai jóváhagyás után nyolc esztendővel Potyó Bonaventura Via crucisát.

A kálváriajelenetek a képző- és iparművészet szinte minden területén 
megtalálhatók. Mint szoborcsoport, már a  15. sz.-ban is előfordultak.
Középkori kálváriákra utaló adatokat találunk a következő helyeken:  
Pécs /1270?/, Bakonybél, Badacsony. De ezek nem maradtak meg. 
A ma láthatók a 17. sz. közepétől keletkeztek. Legnagyobb részük a  Nyugat-
Dunántúlon található: Nagyszombat, Sopronbánfalva, Páli, Kismarton,
Pozsony-Máriavölgy, Besztercebánya, Pápa, Veszprém,
Léva, ill., Vác és Pest-Epreskert. 
/A sopronbánfalvai kálvária azért is különleges, mert a megmaradt két
szoborstáción fellelhetők Krisztus szenvedéseinek eszközei /Arma Christi,
köztük Krisztus arca is/.
A 19. sz.-ban nagyobb számban a német telepes-falvakban jöttek létre.
Általában a település határában természetes, vagy mesterséges emelkedőn. 
A település felé tájolva láthatók.
A kálváriák útvonala gyakran szándékosan nehezített.
Szélsőséges példája a csíksomlyói un. Jézus hágója, vagy a pesthidegkúti 
kálvária. Máskor számos lépcső jelenti a fáradságot. Jézus hágóját  a fotón 
felülről láthatod.





A magyarországi kálváriák gyűjteménye itt megtekinthető. A fotók nagy része is
innen származik:

A kálváriák sokféleségében kétféle jelenség olvad össze
-    egy sajátos ikonográfiai program és az előbbit tartalmazó, de attól független 
- építészeti és képzőművészeti  forma, az események ritmikus kerete.

A szent könyvekből lemásolt helyek /„átültetett, új Jeruzsálem"/ és a lelki 
zarándoklatok Jézus életéhez kapcsolódtak.
Emellett a középkorban  a nép bibliája elsősorban a művészet volt.  A kezdetben 
épületekhez tartozó  ciklusok kiköltöztek a szabadtérbe. Az eltérő tájak és az 
eltérő mentalitású népek más-más megközelítést alkalmaztak.

A  16. sz. eseményeit követően, elsősorban az ellenreformáció idején  indult 
virágzásnak a kálváriák létesítése. Magyarországon az első adatok a 17. sz.
második feléről, a mai Felvidékről származnak /hazánkban  Páliról, 
Sopronbánfalváról/.


A 17-18.sz.második felétől a szerzetesek szorgalmazták a kálváriák építését. 
Egyesek szerint főleg ferencesek, mások szerint a jezsuiták, pálosok és néhol a 
bencések,valamint a ciszteri rendbeliek. A reformációt követően az ellen
reformáció, majd elsősorban a katolikus újjáéledés, rekatolizáció idején  születtek a külső 
stációs kálváriák Golgotával együtt. II. József alatt ezen épületek létrehozása is 
háttérbe szorult.


A XIX. század második felében megújult vallási élet elsősorban a városok életében
éreztette hatását. A barokk kálváriák korszerűsítése és az új  stációk létrehozása  
már eklektikus mind formájukban, mind szerkezetükben. Nemsokára a kisebb 
városokban is feltűntek a polgárosodás jelei, melyek azonban már a hanyatlást is 
magukkal hozták.

A kálváriák történetével foglalkozó szakirodalom szerint a XVIII. század
közepétől különbségek figyelhetők meg az Alpoktól északra és délre található
országok kálváriáinak jellegzetességeiben.
Délre inkább a látványos művészi elemek
kidomborítására törekedtek az alkotók, elősegítve ezzel az érzelmi azonosulást,
míg az Alpoktól északra továbbra is a teoretikus elemek domináltak és a lelki 
zarándoklat jelleg domborodott ki.


Pusztavám 


6.3.     A kálváriák ikonográfiája

A kálváriák egységes ikonográfiái programmal rendelkeznek:

1. Jézus az Olajfák  hegyén   
2. Pilátus előtt;
3. Megostorozás;
4. Töviskoronázás;
5. Kereszthordozás;
6. Keresztre feszítés:
7. Szent Sír.

Az ötstációs kálváriáknál az előbbiekben itt feltüntetett 2. és 7. állomás, míg a 
hatstációsoknál a 2. állomás maradt el.
A három kereszt tövében gyakran állították a Szűzanya, János evangélista és
Mária Magdolna szobrát, de előfordul a Piéta is (Barnag. Vöröstó).
Ritkán a három szent személy előtt áll a Piéta szobor: Nemesnádudvar.
Öt stációnál kevesebb sehol sem fordul elő.
Sopronbánfalván  öt  kőből faragott stáció állt a város felett /létrejötte 1667/. 
Bakonygyiróton  5 stáció található  a temetőben.  
Veronika szerepe itt megfigyelhető.



Bakonygyirót II.  stáció

Magyarpolány: Az öt stációs, késő barokk stílusú kálvária 1884-ben épült.  
Nem mindennapi látványt nyújtanak a stációk közel életnagyságú festett faszobrai,
melyek a Fájdalmas Rózsafüzér öt titkát ábrázolják. 

Hét stációt tartalmazó kálváriák hazánkban:

A jezsuiták által felállított győri „csonka kálvária”:
1. Krisztus a getszemáni kertben vérrel verítékezik
2. Júdás árulása
3. Krisztus Annás főpap előtt
4. Megostoroztatás
5. Tövissel megkoronázás
6. Jézus Pilátus előtt
7. Jézus elesik a kereszt  súlya alatt,   

Győrben /szintén „csonka kálváriának” nevezik/
a  7. stáció szoboralakjai:
A földre bukó Krisztus,
Veronika térdelve nyújtja kendőjét,
Cyrenei Simon vállára veszi a keresztet,
egy római katona.






Az esztergomi szenttamási 7 stációs  keresztút
sorrendje:

1.   Olajfák-hegyi jelenet
2.   Júdás elárulja mesterét
3.   Jézus megostorozása
4.   Az un. „búsuló Krisztus”
5.   Jézus viszi a keresztet
6.   Jézust keresztre szegezik
7.   Barlangban ülő megostorozott Jézus
         
Eger: Az egri várban lévő 7 stációs kálvária felépítése hasonló, domborműves 
alkotásokkal díszített.
A nagykátai hét stációs keresztutat "csonka kálváriának" nevezik. Szintén Jézus
szenvedéstörténetét mutatja.
        
Péren a 7  stációt nemrégen újították fel. Veronika  kendőt nyújt Krisztusnak kép 
negyedik a sorban.



Petőfiszálláson a temetőben a 7 stációban nem szerepel Veronika kendője, mivel
ezt a II. világháborúban meghaltak emlékére készítették. Lébény 8 stációs kálváriája 1897-ben épült. A nyolc kis kápolna fülkéit Tirolban 
készült domborművek díszítik.  Veronikát nem ábrázolták benne.

A korai kálváriák – főleg német nyelvterületeken – 7 stációból álltak, ami a hívek 
hét térdre borulását jelentette. Más vélemények szerint: hét stációra osztották a 
keresztutat, a római hét-stációs templom mintájára.
Ugyancsak   7-7  állomásból áll a Mária fájdalma  és hét öröme stációsor
/Via Matris/.

Ez a gondolat Németalföldön, Alsó-Rajna vidékhez kötődik /ahonnan annyi más, 
a témához kapcsolódó hatás  is eredt. Mária a 15. századtól egyre fontosabb
szerepet kapott a passióban. Krisztus passiójának mintájára kialakult Mária 
passiója is.

A hét fájdalom kultuszának nyomai már a 14. sz. végétől megfigyelhetők. Az első 
ilyen jellegű vallásos társulat 1492-ben  Bruggé-ben alakult meg.
Innen terjedt el a Németalföldre. Ünnepe fájdalmas pénteken van /virágvasárnap 
előtti péntek/. Mások pl. szerviták még szeptember 15-én, azaz a Szent Kereszt 
felmagasztalását követő napon is ünnepeltek. Mária hét fájdalmának 
hangsúlyozása a reformációt követő századokban felerősödött.


A „titkokat” Szűz Mária fájdalmas olvasója is népszerűsítette, amit a pápák 
búcsúval is megajándékoztak.
Egyik legjelentősebb  idekapcsolódó kálvária, a bécsi kálvária. Ez a kétszer hét 
stáció ikonográfiai felfogását is szentesítette.

Mária hét fájdalma és hét öröme stációsor:  Barnag.

Mária hét fájdalma: Mária életének 7 eseménye,a középkori Mária-tisztelet 
témája:
- Jézus körülmetélése,
- menekülés Egyiptomba,
- a 12 éves Jézus keresése,
- a kereszthordozó Jézussal,
- megfeszítés,
- levétel a keresztről /Pieta/,
- sírba tétel.

Ilyen keresztút található Pápán, Szécsényfelfaluban,
Budapest- Máriaremetén,
Budapest Kútvölgyi kápolnánál a zarándokudvarban.
A Szűzanya hét fájdalma stációkat Bakos Gyulaszobrász Regöczi István atya 
kérésére készítette.

Mária hét öröme:
- az angyali üdvözlet,
- vizitáció /látogatás Erzsébetnél/,
- Krisztus születése,
- a Háromkirályok imádása,
- találkozás Simeonnal,
- a 12 éves Jézus megtalálása,
- Mária megkoronázása.

 Mátraházán Szűz Mária hét örömét mutatják be.
                                                                                
A Via Matris  a 15. században állandósult. Általában párhuzamosan jelentkeznek.
A   szervita rend által terjesztett Mária tisztelettel összefüggő hetes rendszer
hatott hazánkban is.

A másik témakör a rózsafüzér ájtatossággal kapcsolatos. Ez 3x5 részre tagolódik.
Így régebben a stációk 15 állomásból álltak. A legelső ilyen jellegű stációt
Bologna mellett, Madonna di San Luca búcsújáróhelyen állították. Hazai
előfordulásuk: Fraknó, Lorettom, Léka, Kékkő, Szombathely, Pécs /?/,Pápa,
Magyarpolány, Vác, Ráckeve /?/.
Szilágyi István: 1990 Paraliturgia – ikonográfia – építészet. A rózsafüzér stációs kálváriákról. Vasi Szemle 1990. 44, 518–537. p.
A rózsafüzér titkai:

-          Az örvendetes titkok
    …akit te, Szent Szűz, Szentlélektől fogantál,
    …akit te, Szent Szűz, Erzsébetet látogatván hordoztál,
    …akit te, Szent Szűz, a világra szültél,
    …akit te, Szent Szűz, a templomban bemutattál,
    …akit te, Szent Szűz, a templomban megtaláltál,

-          A fájdalmas titkok
    …aki érettünk vérrel verejtékezett,
    …akit érettünk megostoroztak,
    …akit érettünk tövissel koronáztak,
    …aki érettünk a nehéz keresztet hordozta,
    …akit érettünk keresztre feszítettek,

-          A dicsőséges titkok
    …aki a halálból feltámadt,
    …aki a mennybe felment,
    …aki nekünk a Szentlelket elküldte,
    …aki téged, Szent Szűz, a mennybe fölvett,
-                  ....aki téged, Szent Szűz megkoronázott


A rózsafüzér titkait tartalmazzák a Vác hétkápolnai, a fallóskúti
és a tápiószecsői kálváriák, az un. rózsafüzéres kálváriák.
Fallóskúton a világosság szentolvasója stációsor is megépült. Egyértelmű, hogy 
ezeknél Veronika nem szerepel.

Az 1600-as években alakult ki a keresztút végleges formája a 14 stációval. A betlehemi papság külön imakönyvet adott ki a keresztúti ájtatosságról 1518-ban, 14 stációt tartva szem előtt.
A barokk kor a keresztutak /kálváriák/ építésének virágkora volt. 
Világszerte elterjedt a 14 stációs keresztút, melyet különösen Porto Maurizio- 
Szent Lénárd ferences népmisszionárius tevékenysége  segített. Ő maga 576 
keresztutat állított fel élete  során.






 A keresztútnak az idők folyamán kiformálódott 14 állomása:
   
1.Jézust halálra ítélik
    2.Jézus vállára veszi a keresztet
    3.Jézus először esik el a kereszttel
    4.Jézus anyjával találkozik a keresztúton 
    5.Cirenei Simon segít Jézusnak vinni a keresztet 
    6. Veronika megtörli kendőjével Jézus arcát
    7. Jézus másodszor esik el a kereszttel
    8. Jézus beszél a síró asszonyokhoz (vagy Jézus vigasztalja
      a síró asszonyokat)
    9. Jézus harmadszor esik el a kereszttel
10. Jézust megfosztják ruhájától
11. Jézust a keresztre szegezik
12. Jézus meghal a kereszten
13. Jézust leveszik a keresztről (és anyja ölébe helyezik)
14. Jézust eltemetik

Ehhez kapcsolódik újabban a 15. stáció: Jézus feltámadása.
A 15. állomás jelentősége: Jézus feltámadása, a remény bemutatása.
Például Nagybárkányban, 2011-ben a családok áldozat-vállalásával keresztutat 
építettek templomuk köré és fölé, mely helyi elgondolás szerint Magyarország 
trianoni sorsát és várt újjászületését ország térképünkben megjelenítő, 
tizenötödik stációban ábrázolja. Hasonló  található Benczurfalván is. 


Benczurfalva, 15. stáció


Solymáron  a 15. stációt a  keresztény magyar államiság 1000 éves évfordulóján 
állította a Golgota Alapítvány.

Megtalálható még  a 15. állomás:  pl. Szank, Budapest Rezső téri templom, 
Diósberény, Lőrinci, Magyaregregy, Kisoroszi /a kápolna falában/, Budajenő /a 
kápolnában/, Albertirsa /a golgotai kereszt lábánál/, Edelény /sziklába vájva/,
Hercegkút, Héhalom, Hőgyész, Bocska, Kecskemét Botanikus kert: ez volt ez első 15.
stációs keresztút, Kisdorog, Kismányok, Kökény, Mágocs, Magyarlak,
Pilisvörösvár, Sitke, Vác-Kertváros, Diósberény, Egervölgy, Varsány,
Vonyarcvashegy, Váchartyán.


A kálvária szenvedéstörténet mellett  újabban alakult ki az örömút.
Ez  egy katolikus ájtatosság, melyet általában a húsvét és pünkösd közötti 
időszakban gyakorolnak. Már régebben is fájlalták, hogy a húsvéti idő ötven
napjára nincs olyan ájtatosság, mely húsvét örömét élné át és hirdetné a világnak. 
A 2000.évi nagy jubileum római központi bizottsága közzétette a zarándokok 
hivatalos imakönyvét. Ebben találjuk a keresztút (via crucis) mintájára
született ájtatosságot, amely a fény útja (via lucis) nevet viseli.


Dunaszentmiklós, az Örömút  avatása 2011-ben 

Újabb örömút Boldog Brenner János vértanú emlékére Rábakethely és Zsida 
között. Egyszerű faoszlopok számokkal ellátva.





6.4.     A stációk kezdetén és végén található építmények
A stációsor gyakran kezdődik kereszttel és Golgotával zárul.
Ezekkel nem foglalkozunk bővebben.
A stációk elején  előfordul - nem túl gyakran - hogy indítóstációt, indítókápolnát, 
vagy szobrot helyeznek el.
Ilyenek pl. a következőek:

- indítókereszt: Sárisáp   

-  indítókápolna, kezdőkápolna: 
 Zebegény, Karancsság /Nepomuki szent János/
  Érsekvadkert: ún. búcsúztató kápolna
Závod: Szent Sír kápolna



Érsekvadkert, búcsúztató  kápolna
               
-   indítóstáció:
Vaskút: Szent István és Szent Imre 
Bakonyszentlászló: Szent László
Kakasd, Márkó,  Városlőd: az utolsó vacsora
Pilisvörösvár: Jézus az olajfák hegyén, Mezőkövesd
Koppányszántó: Szentháromság
Tolna, Szűr, Nagykáta: Piéta
Kakasd, Az utolsó vacsora

- indítószobor:
Magyarpolány: a Fájdalmas Szűzanya
Jászjákóhalma, Tápiószecső: a Szomorú Krisztus
Esztergom, Kálvária hegy: megkötözött Krisztus 
a Felső-Bácskai temetők nagy részében Krisztus  a getszemáni kertben az  
angyallal /Kunbaja, Bácsalmás, Csátalja stb./


Csátalja, temető /saját fotó/

A stációk befejezését a kálváriakápolna, a szent sír, vagy/esetleg 
egy templom jelenti.

Titulusa  leggyakrabban Szent Kereszt feltalálása vagy felmagasztalása /szept. 14./, vagy   Fájdalmas Szűz Mária /szept. 15./, ritkábban Mindenszentek  ünnepe.

A kápolnákhoz kapcsolódó búcsúk neve: Kálvária kápolna búcsúja, kálvária búcsú: Kemence, Törökszentmiklós, Monok.
Ez utóbbi két alkalom szent Kereszt felmagasztalása ünnephez kötődik.



Süttő, Szent Kereszt felmagasztalása


Ráckeve, Fájdalmas Anya kápolna

Ezen kívül lehet Mindenszentek /Mátramindszent/, szent Anna /Lőrinci/, Kisboldogasszony /Kisoroszi, Szuha/; ritkán szent Vendel  /Csátalja/, Szentháromság /Vállaj/, Páduai szent Antal  /Lébény/, szent Jakab apostol /Lengyeltóti/, Feltámadt Krisztus /Liptód/, Szent Vér /Budapest, Kiscell/,
Szent Sír kápolna /Máriagyüd/, Jézus öt szent Sebe /Márianosztra/, 
Krisztus urunk feltámasztása /Kurd/,  Feltámadt Krisztus kápolna /Döbrököz/.
A templomhoz épített stációsor kápolna hiányában kapcsolódik a keresztút mondanivalójához, a befejezést jelenti:
pl. Erdőtelek: szent Kereszt felmagasztalása templom. 
A  történelmi Magyarország  Szent  Sír kápolnáit az alábbi  térképen  láthatjuk. A  dél-dunántúli Máriagyüdön  épített  kápolna  hiányzik. 

  Forrás: Major Máté (szerk.): Építés. Építéstudomány- a  MTA Műszaki          Tudományok Osztályának  Közleményei, 18. kötet(1986)1986 / 1-2. szám.
Szilágyi István: Egy késői gótikus jelenség: Szentsír-kápolnák.216.o.


Máriagyüd: Szent  Sír  kápolna 

http://csendhegyek.blogspot.com/2012/10/mariagyud-kalvaria.html






Posted by at Nincsenek megjegyzések:
Labels:
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)