Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 11. A Veronika kendő és /vagy a Mandylion ábrázolásának történeti alakulása. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 11. A Veronika kendő és /vagy a Mandylion ábrázolásának történeti alakulása. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. január 4., péntek

11. A Veronika kendő és /vagy a Mandylion ábrázolásának történeti alakulása



11. A Veronika kendő és/vagy a Mandylion ábrázolásának   történeti alakulása

A címet azért írtam ebben a formában, mert sokan azonos gyökerűnek tartják a két művészeti megnyilatkozást.
/Hans Belting, Likeness and Presence (Chicago: U. of Chicago Press, 1994), 53-57; The Holy Face and the Paradox of Representation, eds. Herbert L. Kessler and Gerhard Wolf (Maryland: Johns Hopkins U. Press, 1998), 134-135, 156-158./
Az  alábbi  ábrázolás is  erről  tesz  tanúságot. Sajnos,  forrása  nincs,  antikvitásban lelték a képet. Magában  foglalja  Veronika  /Berenice/ és  Abgár  király  történetét.




ld.: https://books.google.hu/books?id=YMNQAAAAcAAJ&pg=PA122&lpg=PA122&dq=31.+Veronice+sev.+Berenice&source=bl&ots=78J_4XLXbZ&sig=ACfU3U1sdnvi5Wjsd6pxjg1d7BzIik20MA&hl=en&sa=X&ved=2ahUKEwict9PI0aruAhXltYsKHWWOCFQQ6AEwBHoECAYQAg#v=onepage&q=31.%20Veronice%2
Johannes   David: Paradisus sponsi et sponsae, in quo messis myrrhae et aromatum, ex instrumentis ac mysterijs passionis Christi colligenda et pancarpium Marianum (etc.), 1617. 

Angol nyelvű összefoglaló olvasható: 
http://manoppello.eu/eng/index.php?go=mandylion
A Mandyliont Jóannesz Klimakhosz  /Lépcsős János/ 6. században élt ortodox szerzetes A Mennyország létrája c.  műve,  a Vera icont Matthew  Paris bencés szerzetes 1245 után írt Chronia Majora  c. műve mutatja be először. III. Ince pápa 1216-ban körmenetet tartott a Veronica ikonnal.



Az Abgárból származó Krisztus kép San Silvestroban, Rómában  és  Veronika kendője a szent Péter templomban, Rómában 
Forrás: Karl Künstle: Ikonographie der christlichrer Kunst. Band 1.591.  Freiburg, 1923.

Tilbury Gervasius a legrégebbi forrás, amely az ábrázolásról némileg határozottabb leírást ad: a kép, amelynek neve Veronika, melltől felfelé ábrázolja az Urat.  „Egy 1350 körül adományozott hegyikristály ereklyetartó jóvoltából eredeti formátumát (40x37 cm) is ismerjük." 

A Veronika-kép és a Szent Arc kultusz népszerűségét általában is növelte, hogy a Szent Péter-templom által foglalkoztatott mesterek szériaszerűen állították elő a zarándokok számára a Veronika-kép zarándokjelvény és szentkép változatait. Szintén Krisztus Szent Arcának egyre terjedő kultuszát mozdította elő az újabb Szent Arc imák komponálása és a növekvő számú bűnbocsánat adományozása is. IV. Ince pápa (1243-54) negyven nap bűnbocsánatot adott az Ave faciès praeclara, XXII. János pápa (1316-34) pedig ezer napot a Salve Sancta Facies kezdetű himnusz recitálásáért. 

Innentől kezdve azonban sok a hiány, számos egymásnak ellentmondó információhalmaz jelenik meg.
Egy fontos dolgot azonban leszögezhetünk /amellett, hogy mindkettő a Szent Arc, az Igazi Képmás/:
A Mandylion ábrázolása, mondanivalója egységesnek mondható. A megtestesülés élő és állandó jelenlétét demonstrálta, a  feltámadást,
az abba vetett hitet ábrázolta. A hívek  hódolatukat,  tiszteletüket fejezték, fejezik ki előtte. 



A manopellói   Krisztus  arc ereklyetartóban.
Forrás: G.  Górny: A  titok  tanúi.  Kairosz  Kiadó,  Budapest. 2009.  

Veronika kendőjének ábrázolása, annak mondanivalója jó párszor változott, különböző hatások alakították. Mégis azt mondhatjuk, itt a fenségesség mellett a szenvedés bemutatása  is jelen van, gyakran  vele együtt az imago  pietatis, a Fájdalmak férfia.  A feltámadás bizonyossága ellenben itt is jelen van. 
A  Veronika  kendője  ereklye  előtérbe  helyezése  egyes  vélemények  alapján egyházpolitikai  megfontolás  volt 13. századtól kezdve.

Az Abgarus és a Veronika-féle tipuszok nemcsak a keleti és nyugati egyház versengését képviselik, hanem a régi egyházatyák eltérő eszményeit is visszatükrözik a Krisztusi arc felfogásában. Egy részt — a keleti és afrikai egyházfők—Ézsaiás ötvenharmadik fejezetére támaszkodtak, mely azt mondja, hogy : «nem vala néki formája, se ékessége, nézénk ö reá, és nem vala kívánatos ábrázatja.» Jusztiniánus vértanú, alexandriai Kelemen, Tertullián,Origenes és szent  Cyrill ehhez a felfogáshoz csatlakoztak, mely általánosan el lett fogadva a keleti egyházban, bár Damascusi János és nyssai Gergely szembe szállottak vele. A gnostikus és bizánczi eszmény ennek a felfogásnak volt kifolyása. Ugyanilyen eltérő nézetei voltak különben a zsidóknak is. A «Talmud Sanliedrim» azt állította, hogy szépség nélküli,  míg Abarbanel szerint a prófécziák Dávid királyi szépségének ifjúi sarját Ígérték. 
Viszont a nyugati egyházatyák a negyvenötödik zsoltárra hivatkozva, Krisztust «minden emberek fiainál szebbnek,» «tízezrek közt elsőnek» hirdették s azért rokonszenveztek némely régi festő Apollószerü felfogásának, hagyományos klaszszikai tipuszának ideális szépségével. Ezen a részen voltak: Chrysostorn, Ambrosius, Augustinus és Jeromos, a keleti atyák közül nyssai Gergelylyel és damascusi Szent Jánossal. 
 

Forrás: Vasárnapi Ujság – 1875. Történelem; régészet és rokontárgyak. Utazás ismeretlen állomás felé. II. rész. 243. oldal

 


1. A dicsőséges, diadalmas Krisztus
A Veronika kendőjének  eredeti története nem a szenvedő Krisztushoz kapcsolódott, s a kendőn sem a véres, sem a töviskoszorús arc nem látszott.
A kultuszról Erdélyi Zsuzsanna megállapította, hogy a koraközépkor feltámadt, dicsőséges, diadalmas Krisztus-képe helyett a XII.-XIII. századtól,  vagy  később /XV.század/ terjedt el a szenvedő, vérző Krisztus imádása.  
A  Veronika  kendő  szenvedéstörténetbe  való  beágyazása  csak a  12.  században  jelent  meg. 

- Gótikus zárókövek: Felvidéken és Erdélyben találhatók finom  rajzolatú, a multinacionális gótikát képviselő faragott és festett zárókövek  a középkori templom szentélyében. Általában nincs a fejen töviskoszorú /kivétel Muraszentmárton/. /A másik zárókő általában a támogató címerét mutatja./
A  kereszt jelenléte  gyakori, kivételt képez  a nyékvárkonyi  szent Jakab templom záróköve. Készítésük ideje 14. század.
Források: Horváth Zoltán-Károlyi György-Gonda Béla: Középkori templomok sorozata a Romanika KIadótól, és
Kovács László-Görföl  Jenő:  Középkori templomok  Dunaszerdahelyen kiadott sorozata. 
A fotók  sorrendje Pozsonypüsköki szent Miklós templom, Muraszentmárton  szent Márton templom, Somogyvár  Árpád-kori faragvány, Szentmihályfa szent Mihály arkangyal templom  Nyékvárkony szent Jakab templom.



Zárókövek: Pozsonypüspöki, Muraszentmárton, Somogyvár,
Szentmihályfalva, Nyékvárkony

 - 
Káposztafalva , Hrabušice: szent Lőrinc-templom és szent Borbála-kápolna:  a  szentély keleti  záróköve,1391,1398. 504. o. 




Szepesófalu,  pišská Stará Ves, Szűz Mária templom, zárókő  1350. 634. o.  



 - Sopron, szent Mihály templom zárókő a 14. századi átalakításból,
                és Orsolyita templom záróköve  1862-64. 




                                             és saját fotó

    A soproni  zárókő a  2019-2020-as   felújítás  után: 


     -   Csikszentimre szent Margit kápolna, medailonban, 14. század

   -  Szék  református templom zárókő illúzióját keltő freskó. 14. századi barna-kék kettős keretben.    
  -   Bártfa szent Egyed templom zárókő 1438. Ma a prágai Nemzeti Galériában.  
          

 Horváth Zoltán György-Gondos Béla: Erdély legszebb középkori templomai.        Budapest. Romanika Kiadó. 2009. és

- Munkács  szent  Márton   kápolna: 14. század első  fele, restaurálva 1907-1098. 

 

/a honlap már  nem elérhető/



 és  Vámosoroszi református  templom:  15.  század  második  fele.



Marosvölgyi  Péter  lelkész fotója
  

Gecelfalva / Koceľovce,  Gömör/ evangélikus   templom  zárókő  a  14.  századból 




- Kassa /Kosice/ szent  Mihály  kápolna  /a  szent  Erzsébet   dómon  belül/ zárókő,  14. sz.  első   fele. 



 Forrás: Jékely  Zsombor,  Lángi  József:  Falfestészeti  emlékek a  középkori   Magyarországon.  Teleki  László  Alapítvány. 2019.  

- Süvete / Šivetice/:  Antiochiai  szent Margit  templom, rotunda: vakolatba  vésett  régi  Krisztus  arc,  kb. 15.  század.


https://www.facebook.com/photo/?fbid=1333605923655374&set=a.484813781867930



-  Graz a Dómon belül  szent  Borbála  kápolna   egyik zárókövén Jézus  arca,         1438.


 

Szintén a dicsőséges Krisztusra utalnak az általunk ismert 12-14. századi Veronika kendőjének ábrázolásai. Van, ahol a kendő, van, ahol a nimbusz hiányzik. Ritkán angyalok tartják a kendőt, amely szintén régies vonás.

A további gótikus ábrázolásoknál, melyeknek jó része freskó,  általában nincs töviskoszorú. /Az alábbi felsorolás részletes adatai és fotói megtalálhatók a blog 4. és 9. fejezetében/:
   -  Velemér, Mártonhely, Füzér /bizánci hatás/, Zseliz, Magyarfenes, Bögöz,       Csécs, Mátraszőlős, Felsőboldogfalva: 14. század, Homoródkarácsonyfa 15.   század, Székelydálya: 15. század a tabernákulum körül megfestett, töredékesen   fennmaradt Veronika kendője-képpel egészül ki.

 http://epa.oszk.hu/00400/00458/00612/pdf/EPA00458_korunk_2015   01.pdf

    

     Bár  kissé  eltér a  választott   témától,  de   idesorolhatunk  2  db gótikus   Szentháromság  ábrázolást.

     - Kakaslomnic  /Nagylomnicszent  Katalin  templom   zárókő  trifons                   ábrázolással a  délnyugati  boltszakaszban,  1410. 
     - Martonháza  /Ochtina / szent  Miklós   templom:   freskó a         keleti               szentély  körablakának   bélletében,  15.  század   első fele. 


      Forrás: Barna  Gábor:   "Oh,  boldogságos  Háromság!"  Tanulmányok a              Szentháromság  tiszteletéről. 2002. 

   - Segesvár: Veronika  szobor 1380, hasonló a szászsebesi ábrázoláshoz

       -  Szárnyasoltár Szepesszombat  1464, 1520.
                          Kakaslomnic szent Miklós oltár, 1500-1510.
      -  Poprád: szent Egyed templom, Krisztus arca a pasztofórium felett, 13-14.          század.

Méry Gábor-Prokopp Mária: Középkori falképek a Szepességben. Méry Ratio. 
2011. 

          -  Szepestótfalu,   Slovenská Ves: Szűz Mária, Gyertyaszentelő Boldogasszony  templom, a keleti szentségfülke  felett: 1286. 659. o.



       -  Tapolyhanusfalva, Hanušovce nad Topľou:   Szeplőtelen  Szűz  Mária nevére  emelték alsó és  felső  falfülkék  felett  1208-ban. 803.o.

http://real-d.mtak.hu/1465/7/dc_1995_22_doktori_mu%20%284%29.pdf



          - Batizfalva: Szentháromság templom, 1300 körül: déli bejárat feletti                               Kálvária kép
          - Pónik: szent Ferenc templom 1415, a diadalív jobb oldalán. Az itáliai Lucca
            városának ábrázolását utánozza.
     - Körmöcbánya: szent Katalin templom 1465-1485. A szentélyben Krisztus feje
       látható. 
     - Rimabrézó: szűz Mária templom, ma evangélikus templom, 14. század vége.
       A szentély mennyezeti boltív cikkelyén.


Források: Horváth Zoltán-Károlyi György-Gonda Béla: Középkori templomok sorozata a Romanika Kiadótól, és
Kovács László-Görföl  Jenő:  Középkori templomok  Dunaszerdahelyen kiadott sorozata. 

-      Szigliget  csonkatorony, vagy avasi  templomrom: A torony egyik bejárati ívén Ádám Iván a múlt század második felében még egy Krisztus -arcot és mondatszalagokat ábrázoló festményt figyelt meg. Nyomai ma már alig-alig láthatók. 1420. előtt. Forrás: A peleskei épület-maradvány s a szigligeti csonkatoronyrom. Archeológiai Értesítő, IX. 366 - 368.I. 1889. Nem látható 2023-ban.


http://www.kitervezte.hu/epuletek/orokseg/avasi-templomrom-csonka-torony-szigliget


      - Gótikus kályhacsempék a Felvidékről /forrás  ld. alul/
         Kályhacsempe fotók jegyzéke:
    1.   Tanácsház , 15.  sz. közepe töredék a  fejjel:
    Stredoslovenské  Múzeum,  Besztercebánya




    2.   ugyanaz a  mayor házából /szintén a  múzeumban/
    3.   a  vár   erődjének   kapujában Besztercebánya, nincs  fotó
    4.   kamaraudvarból, a kamarás  rezidenciájából: Krisztus fej  töredék:  15.  sz. vége -16. sz. eleje
    Slovenské  Banska  Museum, Besztercebánya


    5.   Liptó,  Vár  erőd,  Veronica  kendője  14. sz. -15 .sz.
    Lipóti  Múzeum,  Ruzomber,  Rózsahegy


    - Karthausi  kolostor /Létánfalva/ egy  angyal tartja,  eltűnt:  Nyitrai Archeológiai  Akadémia, 15.  sz.  közepe


file:///C:/Users/User/Downloads/mphgrm01.pdf
  Forrás: Ana  Maria  Gruia: Religious  Representations of  Stone  Tiles   from the  Medieval Kingdom  Hungary.Közép-Európai Egyetem,  Budapest  2009.

  -   Vera  IconPrága és Kalocsa 1438. Élénk színek, kendő nincs, csak                             aranynimbusz  


https://slideplayer.hu/slide/2130156/ 

 
        Budapest, belvárosi Főplébániatemplom  14. század vége, 
csodálatos színekkel, kiemelkedő  ábrázolás Károly Róbert idejéből 


Saját fotó


     -  Tápé 14. századi ábrázolás két apostollal /vitatott/
         -  Szeged Barátok temploma még a dicsőséges Krisztust mutatja arany-
             színű kendőn/átmenet?/
         -  Fürstenfeld templombelső 1405  
     -  Prága, szent Vitus székesegyház, szent Kereszt oltár 1400 körül
     -  Robert   Oderisi: nápolyi festő Arma Christi és Veronika kendője 1350 körül
     -  Kunikunda Passionálé, Arma Christi 1313-1321 között,   mind két irodalma

 http://epa.oszk.hu/01600/01615/00009/pdf/EPA01615_ars_hungarica_2017_3_269-30

         -  flamand  falikárpitok, Németalföld 1510-1520. 

            https://www.zora.uzh.ch/id/eprint/113276/1/Weddigen.pdf

               

   - Későgótikus szárnyasoltárok   ld.még  4.8. fejezet
     A Felvidéken jellemző, hogy a szárnyasoltárok predelláján ábrázolják a legtöbbször fájdalmas Krisztust. Kivételt képez Szepesszombat  szent György oltára, ahol annak legtetején, de töviskoszorú nélküli  Krisztus néz le ránk. 




Méry Gábor fotója
Méry Gábor-Jankovich Marcell: A szepesszombati szent György templom.
Méry Rátio. 2011. 

     -     Graz  Universalmuseum Joanneum  Apostolok  oltára, a  főoltár   hátsó  felén  Veronika  kendője  1490 /restaurálás 2009/. 



     -      Sierndorf,  Cinfalva  kastélykápolna, az  oltár  középső részén,  Mária megkoronázása  mellett 1510  körül


    A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében 3 db említésre méltó Veronika  alkotás csodálható meg ld.  4.8. fejezet. Ugyanitt olvasható a későgótikus szárnyasoltárok felsorolása is. 
    Kis hazánkban két helyen található szent Arc /Volto Sancto/ freskó. Ezek csak a legtágabb értelemben tartoznak témánkhoz. 
    - Keszthely volt ferences, ma Jézus szíve templom a keleti fal szentélyzáradékán, csak fragmentumok 15. század eleje
    http://docplayer.hu/4626267-Maria-szuletese-a-keszthelyi-ferences-templomban.html
  
   - Pannonhalma a Porta speciosa melletti déli falon az 1400-as évek elejéről



Saját fotó

    2. A fájdalmas, szenvedő Krisztus                     
    A szenvedés hangsúlyozása, a bűnbánat előtérbe kerülése ferences hatásra alakult ki. Nem szorította ki az előző típust, csak előtérbe került.  Stílusuk  elsősorban barokk, ritkábban reneszánsz. A fájdalom mellett azonban mindig jelen van Krisztus fönségessége.
    A templomokban a szent Kereszt /és felmagasztalása/ mellékoltár /vagy kápolna/, a Fájdalmas Szűzanya mellékoltár /vagy kápolna/, valamint az Arma Christi ábrázolásoknál tűnik fel. Ez utóbbihoz kapcsolódva részletesen  ld. a 9. fejezetet.

    2.1.Barokk templomi ábrázolások

            
    - Sasvár Fájdalmas Boldogasszony  pálos kegyhely: mennyezeti kép: J. I.   Mildorfer 1755. körül 
         

Serfőző Szabolcs: A sasvári pálos templom és kegyszobor kultusza.
Balassi Kiadó, 2012. 33. kép.
A freskó másik címe: Krisztus szent arcának dicsőítése


    - Súr: Nagyboldogasszony templom /1784 klosterneubergi osztrák szerzetesek/.
              Felújítva 2010-ben az eredeti állapotnak megfelelően! /Velledits Lajos
           restaurátor vezetésével/  A baloldali szentély mennyezetén  fájdalmas
               és dicsőséges Krisztus arc, glóriában, kettős keretben.
     

Saját fotó

    2.2Festmények, freskók
          -  Vác: Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Múzeum: 


Girolama Pesce: szent Veronika kendőjével, mellyel a keresztúton letörölte 
a szenvedő Krisztus arcát, 18. sz. első fele.
      Másolat: festette   Éden  Bernát,  segédpap. 1842.
A  második  kép a  Fehérek  templomában, Vácott   található
Saját  fotók

     Eredeti mű: Mattia Preti (1613–1699) Szent Veronika a kendővel, 1655–1660   körül olaj, vászon 100,3 x7 4,9 cm. Jelenleg:  Los Angeles County Museum of     Art  M.84.20.

     http://www.hermuz.hu/hom/images/latogatoinknak/history- 

  journal/pdf/1_2014_2/PIRINT.pdf

      -  Püspöki palota Fertőrákos
      -  Pápa kastély kápolna
       - Siklós várkápolna
       - Budapest, Alsóvízivárosi szent Anna templom: 1 db festmény  és  egy                   ábrázolás  textilen /sekrestyében/


Saját fotó

     - Esztergom, Keresztény  Múzeum: bizánci- velencei  eredetű  alkotás,  2  angyallal,  a kendőn  5  csomóval  /amely  Krisztus  5  szent  sebére  utal/,  Krisztus  arca  gemmával díszített, 1300.  körül.



   

      - Szajol szent István templom: Veronika kendőjét /inkább   sál  alakú/ a corpus nélküli keresztre 
teszik nagypénteken és az azt követő  húsvéti időben. Valószínüleg 1938- ban  vásárolták. 
     Régebben  a szentsír tetejére  helyezték: Lengyel István  esperes szíves közlése.



Saját fotó




Veronika kendője a kereszten a feltámadás  jelképeként
Lengyel István atya  fotója 

            - Alsódabas  Magyarok  Nagyasszonya   templom:   A  sugaras  mező felett Veronika  kendőjével  letakart  kereszt a  szent    Sír felett.  Anyaga  festett  fa és  üvegkő. 19.  sz.  vége 


 Saját  fotó

          -  Gyöngyöshalász szent  Anna  templom: nagyon hasonló Úrkoporsó, de a kereszt szárai  nem díszítettek.  Itt egy  faépítmény  veszi  körül,  rajta felirat: 
    Dicsőséges az  Ő  sírja. 19.  sz. 
    A fotót  Tuza  Lászlónak  köszönöm. 




    - Enying Nepomuki szent  János  templom: a szent  Sír oltár bőrből és  üveggyöngyökből készült.  Körülötte  urnatemető.  Alul  fából faragott Krisztus  szobor  nyugszik. 


Saját  fotó 

        - Szentsimon nagyböjti, húsvéti   lepel az  oltáron:  Prokop  Péter 1953.





Kovács  Béla /Szentsimonért  Alapítvány/ engedélyével

        -  Celldömölk Nagyboldogasszony  templom  böjti lepel  a  kereszt                                           közepén szenvedő  Jézus  arc. Helyi festő  készítette.


Fülöp  Balázs  fotója

    -       Budapest Baross Gábor-telepi  Jézus  Szíve  templom: nagyböjti  leplen  egy külön kendőn található  egy  modern , fájdalmas  szent  Arc  ábrázolás 1930,  ill.  1958. 
       -  Déva/?/ böjti lepel:  Böjte  Csaba  miséje  2022. márc. 8- án.  

  

    - Szolnok, Nagytemplom, Szentháromság templom /volt ferences templom és kolostor/: 1754. kendővel, töviskoronával és lecsukott szemmel ábrázolva a Piétánál és a kápolnában.
    /A szent Arcok időközben  eltűntek, de már 1999. előtt újra a helyükre      kerültek/.
     A   felújítás  valószinüleg  Chiovini  Ferenc  alkotása 1948-ból. 



Saját fotó

      - Tápiógyörgye, szent Anna templom és kegyhely: az előzőhöz hasonlóan a
        Piéta  szobor felett Veronika a kendővel  freskó 1860-ból:



Saját fotó

     - Szany szent Kereszt megtalálása templom 1767:  a Fájdalmas Szűz oltár felett  angyal tartja Veronika kendőjét: Takács István 1962-63.


Saját fotó

    - Neszmély Kisboldogasszony templom: BEJÁRAT FELETT töviskoronával
lefelé nézve

      -  Süttő: szent Lipót templom:  mennyezeti freskón a kereszt mellett egy  angyal    tartja 

            - Székesfehérvár:  Rác templom freskó, Ciszterci templom  Arma  Christi 
                              ábrázolás, szent Imre templom szentségtartó
    
           - Nova és Nyúl:  Dorfmeister István  1779, szent kereszt oltár feletti freskó



Nyúl, katolikus templom

  Ferences templomok: Budapest két templom, Gyöngyös, Eger, Szeged
      Ciszterci templom: Eger, Székesfehérvár




Esztergom, szent Anna templom
Saját  fotó
       
  Piarista templom: Kecskemét, szent kereszt kápolna
      Zalaegerszeg szent Kereszt oldalkápolna, mennyezeti freskó
  Szendrő: Assisi szent Ferenc templom, szent Anna mellékoltár, alul az oltárnál      alig látható Veronika, ma  nincs meg.

  Palást temploma, három  ábrázolás: egy festmény és kettő a mellékoltáron.

  Viszonylag gyakran előfordul a szent Sír kápolnák mennyezeti freskóján:
      - Vörösberény: szent Ignác templom: A freskókat Bucher Xavér Ferenc 
             (1748- 1811) svájci származású veszprémi festő készítette.




Saját fotó

      - Nagylengyel: Szentháromság templom, szent sír kápolna: freskóit Polinger            Ignác  festette 1850 körül.



Forrás: Nagylengyeli  Önkormányzat

        A sok átalakítás miatt nem biztos, hogy Dorfmeister                                           alkotása: http://mek.oszk.hu/08000/08043/08043.pdf

    - Zebegény: Havas Boldogasszony, vagy Kós Károly templom: szecessziós freskóit Körösfői-Kriesch Aladár tervei alapján tanítványai készítették Leszkovszky György tanársegéd festőművész segítségével. 1908-1910.


Saját fotó


   -    Vác  Karolina  kápolna:  Golgota üvegablak körüli freskók  között,  Kőrösfői-
        Kriesch Aladár munkája, 1916. 


Forrás: Keserű  Katalin- Tumbász  András: A  váci  Karolina  kápolna  és
Körösfői -  Kriesch Aladár. Arcus  Kiadó. 2013. 

         -   Döbrököz szent  Imre  templom  1902-ben készült  freskó  Mór  József, vagy  Ujváry Lajos  festette. Lecsukott  szemű,  töviskoszorús Jézus  fej. 


Saját  fotó 

       2.3. Szobrok, domborművek 
            Vác, Barátok temploma
            Nagykáta, Keglevich temetőkápolna 1769.



Saját fotó

            Sopron, Domonkos templom, szent Domonkos mellékoltár
                        domonkos rendi szerzetes faragta 1775.



Torma Margit fotója

            Keszthely: kis szent Teréz karmelita bazilika /a Gyermek Jézusról és a Szent  Arcról nevezett Teréz nővér/: főoltárát Krasznai Lajos carrarai   márványból készítette, 1938-ban szentelték fel.


                                                Saját fotó

           Szeged, felsővárosi szent Miklós minorita templom, 18. sz. vége, szent                 Kereszt oltár tetején:



Saját fotó

            Nagycenk, Széchenyi István templom előtti pillér/Arma Christi/
            Szár szószék  
            Budapest Szervita templom


    2.4. Miseruhák, egyéb egyházi kellékek
      
            Kelyhek,  monstrancia /úrmutató, szentségmutató, oltárcsengő: 
            nem lehet leolvasni pontosan az arc mondanivalóját.

            Zarándokjelvényeket a 12.  századtól  kezdték használni.  Veronika 
            kendője a 15. századtól a szent Péter templom hatására jelent meg.  
            Inkább a dicsőséges Krisztus  képet képviseli az általunk ismert anyag-                de ez nem mérvadó az adatok kis száma miatt. 
           
            Veronika érmék Erdélyben: a zarándokjelvények és – érmék, amelyeknek
            mása harangokon maradt fent, abból a célból, hogy elhárítsák a 
            veszedelmet. 

        A bátai  érme előlapján a szenvedés eszközei láthatók. Felirata: Passio Christi conforta me = Krisztus szenvedése erősíts engem. A másik oldalán keresztbe téve a létra s az ostorozás oszlopa, középen Veronika kendője. Reneszánsz stílusú kegyérem,  származása  15. század. 
     http://real-j.mtak.hu/1000/1/MagyarEgyhaztortenetiVazlatok_1993.pdf

    1945-ben   XII. Piusz pápa engedélyezte a Szent Arc  érmet a Szent Arc tiszteletének elterjedése céljából. 
    http://www.ferencesekzeg.hu/wp-content/uploads/2014/08/2017.03.pdf

   A Keresztút hatodik állomása - Veronika kendője / A kereszt útja - Jeruzsálem /fém emlékérem (40 mm). A Darabant  Kft egyik aukciós érmeként volt eladó.


https://www.mutargy.com/penz-erem-plakett/dn-keresztut-hatodik-allomasa-veronika-kendoje-a-kereszt-utja-jeruzsalem-fem-emlekerem-40mm-t-1-2-nd-veronica-wipes-the-face-of-jesus-vi-way-of-the-cross-jerusalem-40mm-c-au-xf

 
      Házi oltárok: 

     - Egyik különösen szép megfogalmazását az Esztergomi Főszékesegyház Kincstárában őrzik. Ez egy magyar kézművesműhelyben 1500-ban készült, aranyszövettel bélelt, összecsukható házi oltár, amelynek egyik belső oldalán Krisztus töviskoronás feje látható. Ld. 5.  fejezet.
    - Három felirattal - Krisztus szenvedése, Das Leiden Christi, Christi Utrpeni Krista Pana - látták el azt a fakeretbe foglalt színezett papírképet, amely az 1890-es években készült Bécsben a Planck nyomdában. A feszületet a kínzatási eszközök veszik körül: köztük Veronika kendője. 


1890, Bécs

   -  Az előzővel azonos  ábrázolás egy szoborkompozíció. Fehér damaszttal bélelt, üveggel elzárt barna, egykor zenélő szerkezettel ellátott fadobozban áll  az aranyozott corpussal. A feszület két oldalán és a tövében térben elhelyezve a kínzatás eszközei  Veronika kendőjével,  XIX. század.  
    http://epa.oszk.hu/01600/01610/00022/pdf/vmm_23_2004_07_slackovits.pdf

    2.5. Fa- és rézmetszetek:
           -   Hans Burgkmair  töviskoszorúval  ábrázolva  1450 körül, 
               Veronika kendője: fametszet
       https://axioart.com/tetel/hans-burgkmair-1472-1531-veronika-kendoje,-fametszet,-mod_1004382
                

           - Adreas Pfeffel /bécsi grafikus/: Veronika kendője 1737, Szilárdfy Zoltán             gyűjteménye).  A  gyűjtemény a Székesfehérvári  Egyházmegyei  
             Múzeumban  található.  

     https://mandadb.hu/tetel/720806/Krisztus_hiteles_arckepenek_metszetmasolata http://mek.oszk.hu/15400/15481/15481.pdf


 

Burgmair és  Pfeffel ábrázolása

     A  British  Múzeumban  őrzött  későbbi    H.  Burgkmair  metszeten Veronika   tartja a  kendőt  töviskoszorú  nélkül, 1505 körül. 
    


     
            A Pannonhalmi Főapátsági Múzeumban  4 db hasonló rézmetszet található textil alapon, hitelesítő pecsét vörös  viaszának nyomával. Eltér ezektől a Fájdalmas Mária ábrázolás: szívében hét tőrrel, szélén  a szenvedés eszközeivel, felül  Veronika kendőjével: rézmetszet papíron.
    /Tanai Péter igazgató szíves közlése/. Az Egri Érseki Palotában egy darab ilyen olasz eredetű rézmetszet található /hitelesített/ a 18. századból.

          Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum gyűjteményében található két

   Veronika kendője (Vera Effigies) ábrázolás, melyek szintén textilre készült

   rézmetszetek kb. a 18. századból /Smohay András igazgató szíves közlése/.


Fájdalmas Mária, Pannonhalmi Főapátsági Múzeum, 1668-91.

      Kalocsa,  Astriceum: a ritka fametszet az  RMK-ban van: Ambrosius Pannonius: [Vigilie et officium mortuorum…]. Velence: Petrus  Lichtenstein, 1518.



Lakatos Adél  /Kalocsa/ szíves közlése
2.6. Elefántcsont
  -  Váci  Egyházmegye /budapesti antikvitásban  vásárolták/ medál elefántcsontból  faragott  bizánci  típusú   arc  kendőn,  rubin  kövekkel  ékesítve.  Hátoldalán  fémdomborítás  INRI  felirattal és  lóherevégű kereszttel, 18.  század  eleje, vagy közepe.


Saját  fotó

2. 7.  A  Tours-i szent  Arc, a sekrestyekép,  Vera  effigies
    Ha  érdekel  a  téma,  kattints  az  alábbi   linkre.
Olvashatsz a  történetéről, az  ábrázolás  fajtáiról, a  kép  hitelesítéséről, valamint hazai  előfordulásukról   ld. 19. fejezet.
       
2. 8. Nagyszőlősi  ferences   templom és   kolostor: San  Damiáno  kereszt  és  modern  ferences  kereszt  összehasonlítása.  
A  klasszikus San Domiano kereszttel  "szemben" a  rendház  kápolnájában  található  kereszten a  felirat  latin, Jézus   lábát szent  Ferenc csókolja.  A  kereszt  tetején  a  kendőn egy  glóriás,  tündöklő  szent  Arc vonzza  a  figyelmet. Mintája az  olaszországi Arezzo szent  Ferenc  templom   Cimabve  feszületet. 

           

   https://philomelablogja.blogspot.com/2014/07/a-san-damiano-i-kereszt.html

      https://www.facebook.com/portik.l.lorand