Keresés ebben a blogban

2019. február 2., szombat

13. A szent Mandylion ábrázolásának történeti fejlődése

13. A szent Mandylion ábrázolásának történeti fejlődése

A szent Mandyliont Jóannesz Klimakhosz  /Lépcsős János/ 6. században élt ortodox szerzetes A Mennyország létrája c. művében említi először.
http://epa.oszk.hu/02300/02357/00024/pdf/EPA02357_Credo_13_2007_1-2_096-176.pdf
További  irodalom: a Mandylionról angol nyelven:
https://www.johnsanidopoulos.com/2016/08/prophetic-themes-in-orthodox.html

Abgár király történetéről, valamint a Keramidionról és a kamuldani   arcképről az 1. és a 10.  sz. fejezetben olvashatsz részletesebben. Számos szent Arc ábrázolás látható a 9/2. fejezetben, melyeket azonban itt nem tárgyalunk. 
A  Keramidion keletkezésének történetet  Evagriosz 6. századi Egyháztörténet című munkájából ismerjük. Damaszkuszi Szent János ugyanezt a történetet ismétli meg  homíliájában a csodálatos kép eredetéről 740 körül. 
http://www.xn--bza-tr-fva5k.hu/attachments/466_B%C3%BAzakereszt61.pdf

Manopellóban  első  említése  1608-ban,  ill. 1658-ban történt. A  helyi  legenda  szerint  egy  angyal  hozta 1506-ban. Heinrich  Pfeiffer kutató  véleménye  alapján, a kendő 1506 /a  Bazilika  első  részének  lebontása/ és 1608 /a  második  rész  lerombolása/  között  tűnhetett  el,  és  érkezhetett  Manopellóba.
1638-ban   Don  Antonio De Fabritiis a  mapopelloi kapucinus kolostornak  ajándékozta.
A  templom  felújítása  1960-ban  kezdődött el, s ezzel  együtt  fellendült a  lepel  tisztelete  is. 

A  legmegdöbbentőbb  felfedezés Blandila  Paschalis  trappista szerzetes nő által  történt 1979-ben Németországban,  aki  egy katolikus újságcikk  nyomán  indult  el  Manopellóba. 
Forrás: G.  Górny: A  titok  tanúi.  Kairosz  Kiadó,  Budapest. 2009. 
„A  torinói leplen  és a Veronika kendőn  lévő arcok   százszázalékos egyezést  mutatnak, amely  kizár  bármilyen véletlenszerűséget…. s azt  bizonyítja, hogy  ugyanazon személy  képmásának  lenyomatával  van  dolgunk.” Blandina  Paschalis  nővér.  A  torinói  lepel  fotónegatívra  hasonlít,  míg a  Veronika  kendője pozítiv. Úgy jöhet létre,  hogy a  két  szövetet  egymásra  helyezik. 


A szent Mandylion ábrázolásokról, azok elemzéséről a következő három jelentősebb irodalmat tartottam fontosnak:


   1.   Mark Guscin doktori értekezése: The Tradition of the Image of Edessa. 2014.


   2.   Puskás Bernadett: A nem kézzel festett Krisztus ábrázolások és a Kárpáti Régió középkori ikonfestészete. 2005.
/puskas_nekezzel. 2005. pdf/

   3.   Erdő Vadim Béla: Az igazi képmás. c cikke: 


Nézetem szerint több helyen található homály és átfedés, valamint a jellegzetes, megkülönböztető vonások is keveredhetnek, de megpróbáltam „rendszert” vinni a munkámba.

Időben a legrégebbi Mandylion ábrázolás M. Guscin szerint /ld. a 9. fejezetet/:

-  Kappadokia: 11-13. századból: mintegy 6 lelőhely freskó formájában

-  Hagia Sophia Trebizondban és Isztanbulban
-  Ciprus  freskó, déli árkád, 1175-1199, Mihály  arkangyal  temploma, Kato             Lefkara:



  

-  Mani  /Görögország/:  13. és 14. századból

-  Mystra /bizánci város Görögországban:/ mind a 4 templomban 14.

    századból

-  Mount Athos: érdekesség 9. századból: Krisztus töviskoronával        

-  Dél-Nyugat Görögország: számos bizánci ábrázolás Kastoriában

-  az Ohridi Hagia Sophia középkori templomában, Makedóniában

-  Grúziában  számos nagyon korai  Mandylion, Abgár  a

    kendővel, Abgár  levelei,  a halott Krisztus ábrázolása  /ez utóbbi

    előfordulása ritka/

-  Mirozs /Mirozhsky/ - monostor 1130-1140. Keramidion.
   Pskov /Oroszország  nyugati  részén/, Jézus  színeváltozása  katedrális.
   




EREDETI KÉPMÁS és/vagy MÁSOLATOK /érintésereklyék/ fogalma és jelentős
képviselőjük

- Van egy kép a Szent Péter bazilikában /Róma, Sancta Sanctorum kápolna/,
amely ugyanolyan fátylat mutat,
mint a középkori. Nagyböjtkor áldást osztanak vele. Állítólag csak a másolatot
viszik körbe, az eredeti diófára festett.

- A bécsi Hofburg-palotában található a Veronica fátyol egyik példánya, amelyet
P. Strozzi aláírásával azonosítottak a belső keret jobb oldali sarkában. 

- Szent Face kolostor, Alicante, Spanyolország:  Ezt az emléktárgyat V. Miklós
pápa szerezte meg a bizánci császár rokonai közül 1453-ban. A Vatikáni  
bíboros adta egy spanyol papnak, Mosen Pedro Mena-nak. A fátyol csodát tett:
nagy szárazság idején elkezdett esni az eső. 

- Jaén katedrális, Spanyolország Valószínűleg a 14. századból Sienából 
származik. Évente kiállítják  nagypénteken és a nagykövetség ünnepén.

- S. Bartolommeo degli Armeni templom, Genova: a  genovai  dózsa,  L. Montaldo kapta a  bizánci  császártól

Hazánkban a genovai változat selyemre nyomott, bekeretezett másolatai terjedtek el.

Mások szerint  csak a  római és a  genovai /talán  a laoni/  tekinthető eredetinek/eredetimásolatnak/.





Vaticán, Matilde-kápolna ereklyetartóval





A genovai Mandylion
eredeti másolat,  szinte teljesen hasonló


A  tudósok  véleménye  is  eltér  abban, hogy melyek a "a  valódi"  másolatok.  Pietro  Strozzi  1614-1617 között     4 /-6/  másolatot  készített. Ezt követeőn  a  pápa, V. Pál   betiltotta a  másolatok   festését. 



Szent Arc,  Bécs
Kunsthistorisches  Muzeum 

Erdő Vadim Béla:  Az igaz képmás A „nem kézzel alkotott"  irodalom alapján igyekeztem elemezni az összegyűjtött anyagot.


A szent Mandylion  mindenkori témája a szemből ábrázolt, gyakran keresztes nimbuszban elhelyezkedő, nyak és váll nélküli Krisztus-arc; az arcot üres mező veszi körül, amely a kendőt szimbolizálja. A tekintet oldalra vagy előre irányul. „A kendő az arcvonásokat mechanikusan rögzítette, minek folytán a hajtincsek szabadon, síkszerűen szétterülnek, noha bármilyen más képen alá kellene hullaniuk."  E típusnak többféle változata lehetséges, ezért altípusokra bontható. 


- 1. Szpász „Nyerukotvornij" [Cnac „HepyKomeopHbiü"] /„Nem kézzel alkotott" ikon/ - Krisztus-arc keresztes nimbuszban üres háttérrel, kendőnek még nincs nyoma. Ez az altípus képviseli az „eredeti", archaikus ábrázolási módot, ezért ikonográfiái archetípusnak is nevezhető.  Mindkét fotó az ajtó feletti tympanonon található, a 12. századból Vardziából, ill. Kappadókiából.










Laoni Székesegyház /Spanyolország/ szent Arcavalószínüleg  szerb eredetű,  13. század.









A legismertebb a  novgorodi ikoniskola műhelyéből származik /1100 körül/.  Ma  a  moszkvai  Tretyakov  Képtárban. Az ikonográfia ezen  jellemzője a hosszú hajtincsek, amelyek lelógnak oldalra. Nem  világos, hogy  a haj új elrendezése  mitől függ.


https://en.m.wikipedia.org/wiki/Novgorod_School#

Tulajdonképpen ez egy  kétoldalas  ikon:
 


Egy  másik  novgorodi  alkotás A Megváltó képe egy feszített díszes tartón a       XII – XIII. század óta. Valószínűleg a XV. vagy XVI. században vitték át             Moszkvába,  és elhelyezték a moszkvai Kreml Mennybemenetele                       katedrálisában.



http://www.cirota.ru/forum/view.php?subj=45064&order=desc&fullview=1&pg=

- Krisztus-arc négyszögletű kendőn. A kendő két felső sarka lehet íves, behajlított, szegélye általában kibontott és rojtos. Maga a vászon sima, ránctalan. Ez a változat szintén korai, ugyanúgy archetípusnak tekinthető, mint a kendő nélküli Krisztus-arc. A 12-13. századból több példány maradt fenn belőle Keleten és Nyugaton egyaránt.

  • Santa Faz kolostor:  Alicante /Spanyolország/, 1489.




Manta, Szűz Mária  monostor oltára, 1490-ből. 



 - Krisztus-arc kendőn. A kendő ráncos, két felső sarka csomózott. Alsó széle meghajlik. A szemlélőben az az érzés támad, hogy az arc a kendő előtt van. Ellenkezik azzal az ősi hagyománnyal, hogy a Krisztus-arcot hordozó kendőt egy fatáblára feszítve őrizték. Ez az altípus a 13. század második felétől kezd terjedni, az orosz ikonokon csak a 14. századtól jelenik meg.
  • Oroszország, 19. század. Jelenleg  Anglia, magángyűjtemény

  • Athoszi ikon a 16. századból szent Dionysios  kolostor: 


http://www.ikonszolgalat.hu/krisztus-ikon-amit-nem-emberkez-festett/


Lublin /Lengyelország/ templomi  freskó:  1418, Andree




  • Szerb freskó  a 14. századból, Decani Monostor /Koszovó  mellett/

              
 -Krisztus-arc kendőn. A felső végeket két angyal tartja, akiket általában kisebb méretűnek és gyakran nem teljes alakban ábrázolnak. Nevük Gábriel és Mihály. Ez a változat a 15. századtól kezd elterjedni.  A 16-17. századi orosz ikonfestészetben már nagyon gyakorivá vált. Ábrázolhatják 4 angyallal, vagy szeráfokkal /6 szárnyú előkelő angyalokkal/ is.
  • Orosz /Simon Ushakov/ 17. század /1677/  és szerb ikon a 18. századból:



Ukrán  ikonfestő, 15. század  és orosz  ikonfestő 17.  század  vége
forrás:  Ruzsa György  Képes  ikonlexikon.  Budapest. 2012.

- Pannonhalma  restaurált  orosz ikon 18-19.  század /ismeretlen   festő/



-  Orosz  ikon fatáblán két  angyallal, 2010-es  karácsonyi akción: 



- Egy angyal tartja maga előtt a képmáskendőt. A variáns újdonsága abban áll, hogy az angyal és a kendő viszonylag arányos egymáshoz képest; az angyal teljes alakban látható, a kendő csak teste középső részét takarja. Az ábrázolás a 16. századtól vált népszerűvé.




  •   szent Arc ikon angyalokkal és szeráfokkal /nincs adat/: 



- Nem kézzel alkotott képmás történeti jelenetekkel.  A képmást felülről és alulról három-három kisméretű szegélykép övezi. Sorrendjük - balról jobbra, felülről lefelé haladva - a következő: 1. Krisztus beteget gyógyít; 2. Abgár király elküldi Ananiást Krisztushoz; 3. Ananiás megkísérli lefesteni Krisztus arcát; 4. Krisztus maga nyújtja a térdeplő Ananiásnak nem kézzel festett, csodálatos képmását; 5. Ananiás a király elé viszi a képmást; 6. Bálványok ledöntése Edesszában. Ez a változat a bizánci kultúrkörben legkésőbb a 10. században jöhetett létre. Erre az időre datálják a Sínai-hegyi Katalin-kolostor híres triptichonját is.  Az orosz ikonfestészetben a 16. századtól ismeretes. Számos  orosz ikonnál  a szegélyképek elérheti a tizenhatot vagy 
akár a huszonnyolcat is.
  •  Orosz ikon:  1824 Ivan Khrenov, Palekh ikonográfiai  iskola

  •  Orosz ikon, 1820-1860 között, magántulajdon


2. Szpász „Mokrájá brádá" /„Nedves szakállú" ikon, „Nedves hajú" ikon/. Ez a típus szorosabb értelemben a „nem kézzel alkotott" ikon variációjaként fogható fel.  Az elnevezést az orosz ikonfestők vezették be Krisztus szakállformája miatt: a szakáll vége hegyes, néha két ágban végződik, egyenes vagy kissé oldalra hajlított. Az  orosz iskolák kedvelt  ábrázolása /volt/. Ez a nedvesnek tűnő szakáll más, régi Krisztus-ikonokra is jellemző volt: freskókon és mozaikokon is gyakran feltűnik. A keresztúton szenvedő Krisztus állapotát mutatja. Már a 14.  századi ábrázolásokon is öszetapadt szakállal ábrázolták - tehát ősi módszernek  is  felfogható. 
  • Orosz ikon:  Rubljov, 14. század



  • Orosz ikon a 14-15. sz. fordulójáról az Andrej Rubljov Múzeumban, korai orosz művészet, Moszkva.

  
-   mozaik:  Gverzdon falu /Észtország  határán/ román  stílusú templom, a                  bejárat  felett, 20.  század  eleje





 - ikonmásolatok, Szeged szent György Nagyvértanú orosz ortodox                       egyházközség /a bejárat feletti kiskápolnában és az ikontartón/:



Saját fotó


- Szpász „Csrepije"/„Szvjátájá Kerámidá"/„Kerámidion". E változat érdekessége, hogy teljes egészében a „nem kézzel alkotott" típust követi, csak színvilágában tér el az eredetitől: az egész ikon barnás, téglaszín árnyalatokban jelenik meg, a legenda szerinti keletkezéstörténetnek megfelelően. A típus az edesszai legendára vezethető vissza.




Keramidion  a Decani Monostorból, Szerb ortodox templom 
Koszovó mellett


 A Mandylion és a Keramidion a 12. századból,  eredetileg Konstantinápoly, ma Vatikáni Könyvtár

-  A Megváltó templomának freskója a Negorszán, Novgorod
   1199-ből 
                                                                                                                                                                       http://www.cirota.ru/forum/vi subj=45064&order=desc&fullview=1&pg=                                                                                                                                                                                                                           
- Piát Veroniki  (Veronika-kendő):  Töviskoszorús Krisztus-arc kendőn. Ritkán töviskoszorú nélküli változat is előfordul. Jellemző az elgyötört arc életszerű, naturalisztikus megjelenítése. A típus a szenvedő Krisztust ábrázolja. A bizánci és az orosz ikonfestészet eredetileg nem ismerte a Krisztus-arc töviskoszorús képmását, az csak a 16. század második felében jelent meg Oroszországban nyugati hatásként. 




- Felirat az ikonon: az akheiropoiéton ikonok legjellemzőbb felirata: „A mi Urunk Jézus Krisztus nem kézzel alkotott képmása." Előfordul azonban a „Szent Kendő" felirat is. Néha a két szöveget kombinálják. Másutt hiányzik a felirat, és megelégszenek az ábrázolt egyszerű megjelölésével (például az arc két oldalán: IC XC: Krisztus kezdő és végső betűjele görög nyelven).  A dicsfénybe írt betűk értelmezése: Én vagyok, aki vagyok.
A 16. század közepétől másfajta feliratok is feltűnnek, például az edesszai legendából Abgár szavai: „Krisztus Isten! Aki benned bízik, nem szégyenül meg soha." Előfordulhat még Abgár Krisztushoz írt levelének vagy Krisztus válaszának is.
  • Orosz ikon, Novgorod, 13. század


- A torinói lepel: ha az akheiropoiéton ikontípust az ideális Krisztus-képmásnak tekintjük, azt is figyelembe kell vennünk, hogy az ikonfestészeti hagyományon kívül létezik Krisztusnak egy régtől ismert, nem kézzel alkotott képmása is, amelyet a torinói dómban őriznek.
Ezeken az ikonokon is megtaláljuk Jézus monogramját, IC XC az akronymot, melynek görög feloldása: ησος Χριστός (Jésous Christos=Jézus a Felkent); mert a fénykoronában (glória) található betűk jelentése: „ÉN VAGYOK, aki vagyok."
A lepel ábrázolása egy 1608-ból származó rézmetszeten /a British Múzeum is öriz egy példányt belőle/: 
https://hu.wikipedia.org/wiki/Torin%C3%B3i_lepel#/media/File:Torin%C3%B3i_lepel_1608.jpg

Mandylion  töviskoszorús ábrázolással igen ritka .Az első a  15.  századból  való, a  lombardiai  Paviában őrzik.  A második fotó már tulajdonképpen  Veronika kendője ikon. 


 1. https://www.gettyimages.co.uk/detail/news-photo/italy-lombardy-pavia-musei-civici-all-christ-suffering-with-news-photo/187392097
 2.http://andronikosz.blogspot.com/2015/02/a-szent-mandylion-es-keramidion-nem.html  


Ábrázolások  okladban



1. Szentpétervár 1693, okladban /arany, vagy sárgaréz dicsfényben/
   F. Ukhtomsky alkotása /?/
2. orosz, fémikonba helyezve, Moszkva, Rubljov Múzeum, 1875.
https://rublev-museum.livejournal.com/109150.html
3.  Kostroma,  Ipatiev monostor  a Volga  mentén:  16.  század  vége




- Az  orosz  ikonokon  előszeretettel  ábrázolják  Krisztus   arcát szentekkel. 
  Az  elsőn  szent  Tryphon /Palekh 19.  század/,   a  másodikon kiválasztott          szentekkel látható /Wagner gyűjtemény,  19.  század/.




- Továbbiak:  kiválasztott szentekkel és a  szent  Arc  történetével  /19.  század/,  valamint   Kinesma /Ivanovo  tartomány/ katedrálisában: Istenszülő ábrázolásokkal / 18. század  vége/



http://www.cirota.ru/forum/view.php?subj=45064&order=desc&fullview=1&pg=

- Budapest, Liszt Ferenc Emlékmúzeum, a zeneszerző szobája falán.
  A pozsonyi klarissza nővérek ajándéka, a 17. sz.  első negyedéből származik.
  Stílusa, a  virágdíszes dicsfény világos foltjai az 1400-as években készült            képikonokat    idézik. Az arc  a római  ikonokra  emlékezetet. a szent                Szilveszter  templomban  őrzött  Abgár-kép nyomán  készült. 





- Körmeneti zászlók: orosz ortodox, nagyböjti lobogó, Budapest,                                                      Nagyboldogasszony templom /lehunyt szemmel!/

                              orosz ortodox, ünnepi lobogó, Jeruzsálem
                              szíriai ortodox lobogó, Húsvét



  2 db saját fotó és 

- Különleges ikonok:  a. bizánci Ancha ikon  6.-7. századból  gyöngyökkel,             Tbiliszi  Nemzeti  Múzeum

                               b. orosz ikon fémkeretes dicsfényben, 16. század



és http://arhiv.orthodoxy.org.ua/files/6_edessa_4.jpg

- Előfordul a görög katolikusok szabadtéri  keresztjének csúcsán: Kazincbarcika, Nyíregyháza Kertváros, Szatmárnémeti
/Kazincbarcika Makláry János alkotása, a másik kettő adomány/






 

- Különleges ábrázolások: 
         - Naptárikon: augusztus, orosz ikon,  18. század
           Szerb Egyházmegyei Múzeum, Szentendre.



Saját fotó

 - a Kreml szent Mihály katedrálisának  szent arca 1652-1666. 






    
      -  Váci  Egyházmegye /budapesti antikvitásban  vásárolták/ medál elefántcsontból  faragott  bizánci  típusú   arc  kendőn,  rubin  kövekkel  ékesítve.  Hátoldalán  fémdomborítás  INRI  felirattal és  lóherevégű kereszttel, 18.  század  eleje, vagy közepe.



 Saját  fotó


     -  Hagia Sophia Catapetasma /a  szentély  elválasztására   szolgáló  függöny/:
      a  szent  Mandylion  imádása 1389.  Moszkvai  Állami  Történeti  Múzeum.



  
 - Szentendre,  Szerb  Egyházi  Múzeum: Ismeretlen  szerb  ikonfestő: Urunk mennybemenetele a  szent  Mandüliont  ábrázoló  Istenszülővel. 1750.  körül.


                                             

Forrás: Szilárdfy Zoltán: Ikonográfia-Kultusztörténet.  Képes  tanulmányok.  Balassi  Kiadó.  Budapest. 2003.   

Orosz  ikonfestő:  szicíliai  szent Euthália.  18.  század 



  Forrás: Ruzsa  György:  Az  ikonfestészet  lexikona. 
Corvina  Kiadó. 2014.
  
 - Krakkó:  A  szent  Arc Michael és Gabriel arkangyalokkal, ikon a királyi ajtóból  Oroszországból.
      15. század vége, panel, tempera, arany. Ma: a népek Múzeuma, Krakkó. 


  
  A Russian Railway Tours változatos útjai közül a Transz-Szibériai Express két héten keresztül  robog kérésre már "templomkocsival". Felül homályosan  a Mandylion látható.



http://www.magyarkurir.hu/hirek/ortodox-kapolna-transzsziberiai-expresszen#lightbox['g94357']/0/


    A  Mandylionnak   kapcsolatos  orosz  legendákról  olvashatsz: 

A volt Gulagon,   Szoloveckoj - szigetén /északon, ahol a legtöbb szerzetest tartották/, 1992 óta újra  tartanak körmeneteket. 

Forrás: