28. fejezet A Veronika kendő és a Szent Mandylion történeti és kritikai elemzése I. -II.
I. 1. A Veronika kendő /A római Veronika/
1.
Veronika
kendőjének legendája
Elnevezései: Veronika kendője, Sudarium (Latin for sweat-cloth), gyakran csak a
Veronika, Olaszországban
Volto Santo vagy Szent
Arc, Acheiropoieton /nem
kézzel festett ikon/, szent
Palládium, Vera effigies, angoloknál Vernicle /, a mi Veronicánk, a Veronika. Vera icon jelentése győzelmet hozó, valódi képmás.
A történet
nem szerepel az Evangéliumokban, csak az
apokrif irodalmakban.
Nikodémusz evangéliumában /5.
sz. vagy
előtte/ csak Berenice /később
Veronica/ gyógyítása olvasható.
http://aranylaci.freeweb.hu/jezus/nikodemus-evangelium.htm
Cura sanitatis Tiberii /Tiberius meggyógyítása: 5-6. sz. között/:
Tiberius császár szolgáját, Volusianust küldte el Judeába a csodás Veronika kendőjéért, melyre Jézus arca volt nyomtatva.
https://en.wikipedia.org/wiki/Cura_sanitatis_Tiberii
Vindicta Salvatoris /vagy The Avenging of the
Saviour/ a 8-9.
sz Franciaországban 2 latin
változata íródott.
Veronikánál volt egy ruhadarab Jézus arcával , melyet nagy
becsben tartott /a megváltó
ruhadarabja/ 273. o.
Volusianus /Tiberius szolgája/ erőszakkal elkérte tőle, elvitte, Veronika követte. Tiberius megnézte
a ruhadarabot, megtisztult
a leprától. Veronika jelen volt a
gyógyulásnál. 285 o. Ebben a műben sem található ábrázolás.
https://books.google.hu/books?id=oskSn-KNjy0C&pg=PA146&lpg=PA146&dq=Vindicta+salvatoris+veil,+imprinted+with+the+face+of+Jesus+photo&source=bl&ots=zqKjX0bmBm&sig=ACfU3U3jnSP-029CLcbgeFAArj5-gymmvw&hl=en&sa=X&ved=2ahUKEwjP8rnyoavuAhXpkosKHS3MAEsQ6AEwEXoECAYQAg#v=onepage&q=Vindicta%20salvatoris%20veil%2C%20imprinted%20with%20the%20face%20of%20Jesus%20photo&f=false
Egy harmadik változat szerint /pl. egy német költő versében kb. 1160./, Lukács nem tudta lefesteni az Urat. Jézus a kendőbe törölte az arcát. Majd ezt Veronikának adták. Az arc ekkor még nincs összefüggésben a kálváriával.
Veronika első biztos megjelenése, s a róla való beszámoló csak 1199-re datálódik, két zarándok Gerald de Barri /Giraldus Cambrensis/ és Gervase of Tilbury beszámolójához köthető. 1207-ben már fontos volt a körmeneteken.
II. Ince pápa búcsúkat ígért azoknak, akik a kép előtt imádkoznak. 1300-ban, a jubileumi évben VIII. Bonifác pápa idején, már Róma szimbóluma /Mirabilia Urbis/. Róma csodájaként a régi szent Péter bazilikában tartották több, mint 200 évig.
https://treskia.wordpress.com/veil-of-veronica/
Az elkövetkezendő 200 évben Veronika
visszatért a Régi szent
Péter Bazilikába /14 - 16. sz. /, ahol
megtekinthették a zarándokok,
köztük Pedro Tafur, egy spanyol
látogató 1436-ban.
https://treskia.wordpress.com/veil-of-veronica/
A ferencesek 1342-ben kaptak custodiánust Jeruzsálemben, amely együtt járt népszerűségük növekedésével /Ezt megelőzően már 1217-ben letelepültek/.
Lényeges, hogy a szenvedés hangsúlyozása, a bűnbánat előtérbe kerülése ferences hatásra alakult ki. A megjelenítés alapjául már nem a Biblia szolgált, hanem Szent Ferenc (Devotio Moderna) tevékenysége nyomán kibontakozott radikális változás, a ferences misztika. Ez témaváltozataiban, kegykép típusaiban valóságosan megelevenedett és elterjedt. A fájdalom mellett azonban mindig jelen van Krisztus fönségessége, dicsősége.
http://epa.oszk.hu/01600/01610/00022/pdf/vmm_23_2004_07_slackovits.pdf
A Devotio Moderna elveit Geert Groote /holland katolikus diakónus/ fektette le Deventerben 1374-ben.
https://en.wikipedia.org/wiki/Devotio_Moderna
A VI.
stációt Ewa Kuryluk /egy lengyel történész / jelzi vizsgálatai alapján /?/ egy 1991-es tanulmányában. A 15. század végén már
biztosan jelen van. Az angol professzor, William Wey, mint zarándok írta
le Jeruzsálemben 1458, majd
1462-ben. A VI. stációt sudar /vagy sudarium/ névvel rövidítették. Leírása: ez az a hely, ahol Veronika megérintette
kendőjével Jézus arcát.
https://www.academia.edu/12112461/St_Veronica_Evolution_of
_a_Sacred_Legend
Az előbbiek meglétét az alábbi illusztrációkkal támaszthatjuk alá:
- 1245 után Chronica Maior III. Ince pápa imát írt a csodatévő képhez /Matthew Paris /
- Az 1300-as
jubileumi évben VIII. Bonifác által ígért búcsúk elnyerésének feltételei: szent Péter és Pál, valamint Veronika meglátogatása /pergamenre írva Cortona, könyvtár/. A Szent Arc talán legkorábbi ábrázolása.
https://veronicaroute.com/1300/02/22/1300-2/
- Metropilitan Opera Múzeuma, Duomo,
Duccio Di Buoninsegna 1308. Még a VI. stáció hiányzik.
Hans Memling festményén a diadalmas, fenséges Krisztus látható 1460-ból.
- Egy 1480-90- ben készült keresztúton a VI. stáció /középen található/ Veronikája győzedelmes arcot mutat fel /szent János templom, Torun, Lengyelország/.
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/56/Torun_kosciol_sw_Jakuba%2C_Pasja_01.jpg
Az ikon elemzése során kiderült a következő: a pápa Bakócz Tamás püspöknek ajándékozta. Innen került Mátyás királyhoz. További útja is olvasható latin nyelven a kép hátoldalán. Pozsony, Trencsén, Győr, Kassa és Gödöllő. Átfestett ikon, amely a 19. században készülhetett.
;Az ikonográfiái újítások per excellence helye a /flamand/ miniatúrafestészet.a 14.
sz. közepén.
A kulcsfontosságú bizánci ábrázolás került terítékre - az említett San Silvestro in Capite-beli kép, ill.a genovai San Bartolomeo degli Armeni Abgar képe, valamint a laoni Szent- mert nyugati jelenlétükkel vizuálisan is befolyásolhatták a nyugati Veronika-ábrázolásokat.
Mivel Abgar levele alapján nem Jézus életében került hozzá a szent Arc,
nagy valószínűséggel szent Júdás/ Tádé, Thaddeusz vitte Egyesszába kb. 54-ben.
Az apostol kb. 65-ig élt, és egyházat alapított Egyesszában.
Bizonyíték lehet erre a Sinai Triptichon, ahol egyik oldalon Tádé, a másik oldalon Abgár király látható. A középen hiányzó Jézus arcot H. Belting rekonstruálta /H. Belting kép és kultusz. Balassi Kiadó, 2000. 125. sz. kép./
Mivel Abgár király udvarában sokan ellene voltak az új vallásnak, sőt harcok is folytak, a relikviát befalazták.
A perzsa támadások idején, 544-ben bontották ki /Ez összhangban azzal a megállapítással, hogy 400 előtt nem írtak róla /Eusebius sem említi/.
http://sacrificium-laudis.blogspot.com/2013/12/a-history-of-veronica-02-abgar-and.html
Doctrine of Addai /Thaddeus, kb. 400 /, már említi a festményt kiemelkedő minőségben. Hannan, Abbar király festője készítette.
Egyesszából Konstantinápolyba vitték 544-ben, vagy 574-ben.
Rómába ismeretlen körülmények között került, ahol VII. János pápa alatt /705-707/ említik először.
http://holyfaceofmanoppello.blogspot.com/2016/01/from-manoppello-to-rome-january-16-to.html
Más forrás szerint Szent Germánusz /634-740/ pátriárka küldte ajándékba a II. Gergely pápának /715-731/.
https://www.oca.org/saints/lives/2021/05/12/101357-saint-germanus-patriarch-of-constantinople
Rómában II. István pápa 753-ban saját maga mezítláb, vállán viszi a körmenetben a lombardok inváziója ellen. Ez azonban a Lateráni nem kézzel festett ikon volt a Sancta Sanctorumból.
A harmadik forrás alapján a IV. keresztes hadjárat során került el Konstantinápolyból 1204-ben /egyik másolata Franciaországba/.
A bizánci ereklyék szétszóródtak, melyeket II. Baldwintól szereztek.
https://en.wikipedia.org/wiki/Relics_of_Sainte-Chapelle
A
negyedik keresztes hadjárat katasztrófája (1204) után a Mandyliont többé nem
említik Konstantinápolyban, holott sok ikonon ábrázolják, és a keramosz-szál, kermidionnal , a
Krisztus-képet ábrázoló cseréppel együtt hozzátartozik a templomok
festményeihez: a kupola dobján egymással átellenben vannak, a mandylion az
oltár fölött. Innen kezdve viszont felső sarkainál felerősített, redőkben aláhulló
lepelként ábrázolják Krisztus képével /a nyugati Veronika-képhez hasonlóan/,
ellentétben a biztos forrásokból ismert eredeti ábrázolásmóddal, amely táblára
simán kifeszítve mutatta a Mandyliont. Ez a változás jele annak, hogy milyen
mély cezúrát jelentett az 1204-es
katasztrófa.
Forrás: Werner Bulst SJ. A torinói lepel és a mai tudomány:
https://www.scribd.com/document/430218087/Werner-Torlepel
A későbbiek során említést tesznek róla 1504-ben /Hans Burgkmair ekkor volt Rómában: https://www.jstor.org/stable/43188882?seq=1#metadata_info_tab_contents/
A fent leírt szövegben még említés történik: 2 zarándok 1199-ben /?? inkább 1207, röviddel azután / és egy spanyol zarándok P. Tafur 1436-ban ír róla.
Az adatok alapján 1526-27-ben Róma bukásakor /Habsburg V. Károly idején/ vagy 1618-ban tűnt el. Egyes adatok szerint már 1600-ban nem volt a helyén. A római relikvia története megszakadt.
P. Strozzi másolatok/4-7 db?/ készültek 1616-17-ben. Jellemzőjük: sötét színű, szenvedő, hosszúkás, lehunyt szemű, halott arc. Ezt követően a VI. Pál pápa betiltotta a másolatok készítését.
A Genoában és San Silvestroban található ábrázolás teljesen hasonlóak vitán felül. A probléma csak az, hogy a vaticáni ábrázolás ma sötét, szinte kivehetetlenek az arc egyes részei. Körbevágva, fején töviskorona, szenvedő ábrázolás, világosan elkülönül a római relikviától. A San Silvestro Jézus arca csak 1870-ig volt ezen a helyen, ezután átvitte a pápa a Matilda kápolnába.
Genoa 14. sz. vége /!/ az örmények szent Bertalan templomában Az ikont V. János Palaeologus császár /1341-1376/ ajándékozta Genoa dózséjének, Leonardo Montaldonak. Belső kerete is a 14. sz. végéról való.
https://en.wikipedia.org/wiki/Image_of_Edessa#Holy_Face_of_Genoa
Roma, San Silvestro in Capite: legalább 1517 /de ez nincs ott már/. Az ottani híres relikvia Keresztelő szent Jánostól származik.
A harmadik fotó mutatja a mai római Veronikát a vatikáni Matilda kápolnából. pl. 2019-ből. Sötét, kivágott arc, töviskorona nincs.
Sajnos, az arany keret miatt /oklad, riza/ miatt elég kevés látszik a fej többi részéből. A fenti két ikon, mint archetípus képezi az alapját elsősorban az ortodox ábrázolásoknak.
A laoni Szent Arc szerb gyökerek alapján készült 12 - 13. században, 1249-ben. Szerbiai ortodox szerzetesek adták Jacyues of Troyes-nak, aki később IV. Urbán pápa lett. Ő nővérének, Sybille-nek adta ajándékként.
Valódi /?/ másolatok /P. Strozzi által készítve/ lelőhelyei képekkel illusztrálva:
- Bécs Hofburg Palota: https://veronicaroute.com/1617/04/29/1617/
- Jaen Katedrális, Spanyolország:
https://veronicaroute.com/1650/01/30/xvii-111/
- Alicante szent Arc monostor és kápolna, Spanyolország:
https://www.newworldencyclopedia.org/entry/Veil_of_Veronica
- Lengyelország királynőjének, ausztriai Constance részére készült, 1616-ban. Ma Polish vasa Collection-ban, Lowicz Katedrálisban látható.
/kb. 1616. Grimaldi ír róla, később került Lengyelországba, 1930-ban/
- Bologna, Falcinelli által közölt példány
https://veronicaroute.com/1617/04/29/1617-3/
- Róma, Gesú- templom 1621.
https://veronicaroute.com/1621/04/29/1621-23/
Továbbiak:
Pietro Strozzi, Veronica fátyla, 1617, Róma, Olaszország. S. Maria Assunta templom, Chiua Sclafani.
https://veronicaroute.com/1617/04/29/1617-2/
Venetico /Szícilia/ San Nicolo plébánia 1625- ből https://veronicaroute.com/1622/04/29/1618-22/
Valamint a toszkánai nagyhercegnek és Roberto Ubaldini montepulcianói püspöknek is készített egy-egy példányt. Ezek sorsa meglehetősen ismeretlen.
A Strozzi másolatokhoz hasonló ábrázolásokról számol be Giacomo Grimaldi 1618-ban. Sőt Opusculum de Sacrosancto Veronicae Shroud (Code H3) kézirat alapján /a Vatikáni Levéltár titkos dokumentuma/ a két keret vizsgálata /1350 és 1618/ és az összetört üveg alapján hamisnak ítéli meg a szent Péter Bazilikában lévő ikont. Közli a régi és az új /P. Strozzi/ által készített képmást /1618. és 1635/, valamint az utóbbi új keretét is ld.:
https://diazilla.com/doc/390125/the-face-of-manoppello-and-the-veil-of-veronica--new-studies és
https://illuminadomine.files.wordpress.com/2016/11/the-same-opusculum-by-francesco-speroni-1635.jpg
Róma bukása /1524-27. Habsburg V. Károly/ , vagy az új szent Péter Bazilika építése /1507- 1608./ idején tűnt el. Borromei szent Károly a 16. században kivette Veronikát a szentek közül.
Mindenesetre már 1600-ban nincs meg az igazi képmás.
V. Pál pápa betiltotta a másolatok készítését.
https://www.catholicculture.org/culture/library/view.cfm?recnum=2856
Forrás: Resch Andreas: A világ igazi csodái. A torinói lepel - Manoppello fátyla - Guadalupe Tilma - Oviedo leple. Innsbruck: Resch, 2013 (R sorozat; 8), XII, 178 p., Számos. színes illus., ISBN 978-3-85382-093-3.
2. A szent Mandylion
Elnevezései: Szent Arc, a legszentebb Arc, Akheiropoiétosz”, edesszai képmás, arab "asztalkendő", Volto Santo olaszul,. Jézus Krisztus arcának ősi "reprodukciója ", melyet régebben nem vizsgáltak meg alaposabban.
A forrásokból egyértelműen kiderül, hogy Abgár király levelére nem érkezett kendő Egyesszába. Júdás Tádé, Thadeusz ment Abgárhoz, és vitte a kendőt kb. 54-ben.
https://gatesofnineveh.wordpress.com/2011/08/04/the-letters-of-abgar-v/
https://www.christianiconography.info/Wikimedia%20Commons/judeAbgarArgentina.html
Számos legenda ismert arról, hogyan került Rómából a kapucinusok kolostorába.
Egyik közülük, Pankazio Petrucci katona, betört a lakásba és ellopta a felbecsülhetetlen értékű képet. Néhány év múlva Pankazio börtönbe került Chietibe.
Az egyetlen dokumentum a lepel Manoppellóba érkezéséről a Relatione Historica , amelyet Donato da Bomba kapucinus prédikátor atya írt 1642-1645 között. A jelentést 2016-ban tették közzé E.Colombo és M.Colombo.
https://veronicaroute.com/1508/04/30/1638-46/
https://www.amazon.co.uk/Relatione-historica-miracolosa-immagine-Christo/dp/8821194167
Donato da Bomba atya elmondja, hogy ratifikálták az adományozást 1646-ban. A pergamenről szóló jelentés, amelyet most kapucinusok őriztek L'Aquilában, 13 vén és jeles személy, valamint De Fabritiis és édesapja, Donato Da Bomba aláírásait viseli. Ebből az alkalomból a fátylat először nyilvános tiszteletnek teszik ki.
https://veronicaroute.com/1508/04/30/1638-46/
A kutatások kimutatták, hogy a Manoppello-i kép ősmintaként tekinthető a Krisztus Arcot bemutató összes kép számára. A kutatások megindításához a professzort Blandin Paschalis Schlöner trappista szerzetesnő és ikonfestő feltárásai ihlették meg. A nővér, több éves, aprólékos kutatások eredményeként, nagyfelbontású digitális szkennelést is alkalmazva, bebizonyította, hogy a Manoppello-i lepel arca tökéletesen fedi a Torinói leplen lévő arcot. ld. 1. fejezet
3. Következtetések összefoglalása
Történeti kritikai kutatásaim alapján a nevek keverednek, a legendák számosak /ugyanakkor sok hasonló vonás fedezhető fel bennük/, az ismeretterjesztő leírások sok hibával rendelkeznek. Csak az eredeti forrásokra lehet/ne/ alapozni. Ezek egy része apokrif, más részük latinul van írva. Felmerül a kérdés, vajon a képi ábrázolások megfelelnek-e a "valóságosnak". Mindenesetre a kódexek iniciáléit, a kezdő- és a további képeket ritkán kérdőjeleztem meg. A szent Arc ábrázolások sokrétűsége még tovább gyengíti az eligazodást.
Nem volt pozitív hatással a római katolikus és a bizánci egyház rivalizálása, valamint a végeláthatatlan politikai és vallási harcok. A régi egyházatyák eltérő eszményeit is visszatükrözi a Krisztusi arc felfogása.
http://holyfacedevotion.blogspot.com/
A következő orosz ikon a 19. században készült. Faalapra festve, tempera és arany, nagy méretű.
https://www.liveauctioneers.com/item/54494932_large-mandylion-19th-century-russian-icon
A Veronika kendő/Mandylion történetének áttekintése térkép segítségével. Ugyanezen térkép található A titok tanúi c. könyvben, ill. számos web-lapon. Az említett könyvben a torinói lepel és az ovideoi kendő útja is követhető. Azaz nincs külön tárgyalva a római Veronika kendő és a szent Mandylion. Természetesen alapos kritikai elemzésnek vetettem alá a térkép adatait.
Forrás: G. Górny: A titok tanúi. Kairosz Kiadó, Budapest. 2009.
- A Veronika kendő/, azaz a Mandylion időbeli útja táblázatban:
- i.sz. 54: nagy valószínűséggel szent Júdás /Tádé, Thaddeus/z/ vitte Egyesszába kb. 54-ben /más irodalom szerint 34-ben/.
http://sacrificium-laudis.blogspot.com/2013/12/a-history-of-veronica-02-abgar-and.html
Az utóbbi tanulmányokban nemcsak a források, hanem az abban leírtak is szerepelnek /!/.
- 544: Egyessza város falában elrejtve
A perzsa támadások idején, 544-ben bontották ki. /Ez összhangban azzal a megállapítással, hogy 400 előtt nem írtak róla /Eusebius sem említi/.
http://sacrificium-laudis.blogspot.com/2013/12/a-history-of-veronica-02-abgar-and.html
- Más adatok szerint 550 előtt nem említi Prokopius sem
- 574 Justitianus császár vitte Konstantinápolyba, a Buceleon palotába
http://sro.sussex.ac.uk/id/eprint/45102/1/%282014.05.23%29_Raynor %2C_Rebecca_Elizabeth.pdf
Egy 12. századi szerző írta: Kappadókiából került Konstantinápolyba:
30 George Kedrenos, Compendium historiarum, ed. by Immanuel Bekker, CSHB, 2 vols (Bonn: E. Weber, 1838-39), vol. I, p. 685.
- 705. I. Kallinikosz pátriárka menekítette Rómába,
amikor ide száműzték a pátriárkát:
https://www.biblicalcyclopedia.com/C/callinicus.html
Jesus Colina interjúja a könyv szerzőjével, Saverio Gaetával, Roma, 2010.
https://www.ewtn.com/catholicism/library/mystery-of-veronicas-veil-1955
---944-ben nem a Mandyliont vitték Konstantinápolyba /bár sokan ezt a
nézetet támogatják, hanem a torinói leplet, ld:
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Surrender_of_the_Mandylion_to_the_Byzantines.jpg
- 1204: IV. keresztes hadjárat
A szent Arc /egyik másolata/ Franciaországba került .... a francia forradalom alatt eltűnt.
- 1524, Róma elbukása: V. Habsburg Károly /lehetséges, hogy már ekkor eltűnt a kendő/. Más adatok szerint előkerült: ezt megerősítik német történészek: Gustaw Draysen és Ludwig von Pastor, a Pápák története c. művében.
https://szeretetlang.blog.hu/2015/04/05/a_manoppelloi_csodas_krisztus_arc_otodik_resz
https://www.ewtn.com/catholicism/library/mystery-of-veronicas-veil-1955
1507- 1608. Új szent Péter Bazilika építése: egyes adatok szerint már ekkor nem volt a helyén
1600-ban már biztos, hogy nem volt Rómában
-1618, majd 1635 Grimaldi írásai: fény derült a hamisításra
1616 -1617 P. Strozzi másolatok
Manopello kapucinus kolostor: első adat:
1506- 1507. /?/
Leírva: 1642-45, bemutatása: 1646.
|
Jeruzsálem |
Egyessza |
Konstantinápoly |
Róma |
Manopello |
|
|
|
i.sz. 33. |
i.sz. 54. /Judas
Thaddeusz vagy előtte Ananias,
a festő/ |
574. II.
Justitianus császár labarumként a perzsák ellen |
705. I. Kallinokosz konst-i pátriárka menekítette VII. János pápa
oltárt /cibóriumot?/ épített |
|
||
|
|
|
||||||
|
i.sz. 34.-ben Róma
/Tiberius/ |
544-ig a város
falában /525-ig/ |
|
III. Ince pápa
imádságok, búcsúk |
|
|
|
|
|
|
|
VIII. Bonifác pápa
körmenet 1300. |
|
|
|
|
Vespasianus |
irodalmi utalások: 400, 593. |
|
Új szent
Péter Bazilika építése:
1507- 1608. /Róma
feldúlása: 1524-27. Habsburg
V. Károly/ Grimaldi 1618. P: Strozzi másolatok 1616-1617 |
|
|
|
|
|
|
|
|
1618-1620. első adat: 1506- 1507.. ?/ Leírva: 1642-45 bemutatása: 1646. |
|
|
A Szent Arc talán legkorábbi ábrázolása VIII. Bonifác idejéből, 1300.
Liber Regulae Sancti Spiritus in Saxia” manuscript 1350).
Grimaldi 1618-ban még nyitott szemű, dicsőséges, de és 1635-ben már zárt szemű, szenvedést mutató ikont mutat be.
https://diazilla.com/doc/390125/the-face-of-manoppello-and-the-veil-of-veronica--new-studies és
https://illuminadomine.files.wordpress.com/2016/11/the-same-opusculum-by-francesco-speroni-1635.jpg
Saját véleményem szerint az első ábrán a lateráni szent Arc, a második ábrán már "kitalált", szenvedő arc lett ábrázolva.
Feltételezik, hogy utoljára V. Pál pápa tartotta kezében a valódi Veronika kendőt az ünnepélyes körmenet alatt, 1606 január 25-én.
Német tudósok Pfeiffer Resch, Thiermeyer és Blandina nővér több éves kutatásai alapul szolgáltak a Badde által vezetett nyomozásnak.
Ennek eredményéül szenzációs felfedezésre jutottak. A manoppellói templomban található Veronika kendője azonos az új Bazilika építésekor, 1608-ban, titokzatos körülmények között ellopott kendővel.
A Gregorian Egyetem professzora Heinrich Pfeiffer SJ: a kutatások kimutatták, hogy a Manoppello-i kép ősmintaként tekinthető a Krisztus Arcot bemutató összes kép számára.
https://szeretetlang.blog.hu/2015/04/05/a_manoppelloi_csodas_krisztus_arc_negyedik_resz
H. Pfeiffer, amikor meglátta a manopelloi kendőt, rögtön tudta, hogy Veronica valódi képmását találta meg 1995. körül. Ez az elveszettnek hitt római Veronika. Ez az Arc lett a keleti és a nyugati keresztény ábrázolások modellje.
H. Pfeiffer sajnos 2022-ben meghalt.
Ugo Carpi 1525-ben csak magát a Veronika kendőt ábrázolta, de magát szent Veronikát nem. Mochi kb. 100 évvel később már mutatja Veronikát is, de senki sem tudja felismerni a kendőn Jézus jellegzetes vonásait.
http://holyfaceofmanoppello.blogspot.com/2008/05/fr-heinrich-pfeiffer-sj-teaches-about.html
http://manoppello.eu/eng/index.php?go=historia
V. Pál 1608-ban lebontatta a Veronika kendőjét őrző kápolnát, és ezután már bizonyosnak tekinthető, hogy az ereklye elkerült a Vatikánból. Viszont 1616-ban már határozottan az a hír járta, hogy Szent Veronika kendője elveszett a vatikáni kincstárból.
https://szeretetlang.blog.hu/2015/04/05/a_manoppelloi_csodas_krisztus_arc_otodik_resz
Ez a különös arckép, magában foglalja a hologram tulajdonságait ‒ amellett ‒, hogy nem fénykép, nem festmény és nem hologram.
Az alapos összehasonlítási vizsgálatok logaritmikus transzformációval történnek. Az orr árnyékának, az áll formájának az intenzitását és a korrekcióját végzik el, melyek nem voltak láthatók a digitális folyamat előtt. A képmások közti hasonlóság felveti a történelmi kapcsolat kérdését.
A halotti leplen Jézus nyakán felirat található: húsvéti bárány
Egy 6. századi ábrázolást hasonlítottak össze a lepel arcképével:
Sajnos, az alábbi képhez nem fűztek magyarázatot. Ha jól megnézzük, nem is fontos.
Egy további magyar felfedezés láthatunk bélyegen 1999-ből.
A firenzei Santa Maria Novella templomban látható Masaccio festmény Szentháromság freskóján /Firenze, Santa Maria Novella templom, 14. sz. vége, 15. sz. eleje/, a torinói halotti leplen kirajzolódott alak arca és az atya, valamint a Strozzi kápolna Jézus arca rendkívüli módon hasonlítanak egymásra. Svindt Ferenc a két arcból egy képet készített, melyet a Magyar Posta bélyegként is kiadott 1999 Húsvétjára.
F. Heaphy /1813-1873/ angol festőművész elsősorban a római katakombákat kutatta, de foglalkozott az általunk vizsgált ábrázolásokkal is.
A festményeket kb. 1860-ban készítette.
Legfelül Veronika kendője félig nyitott szájjal és szemmel. Már Grimaldi után készült, tehát másolat. Az ókeresztények ezt az ábrázolást, ill. Veronika kendőjét tették szemfedőül a fejükre a sírokba. Elég megbízható forrásnak tekinthető.
Második festmény a genoai Jézus arc. Az eredeti barnás árnyalatú, melyet eredeti másolatnak tekinthetünk.
A harmadik festmény a szent Péter Bazilikából származik. Ez is másolat, a másolat másolata. Már a festő idejében is nagyon elmosódott lehetett.
Egyes kutatók nem teljesen fogadják el Haephy eredményeit. Nem hiszik, hogy ezeket sikerült meglátnia, megvizsgálnia.
https://babel.hathitrust.org/cgi/pt?id=mdp.39015006950995&view=1up&seq=267&q1=Heaphy
További részletes és szakmailag megalapozott elemzés található egy kongresszuson elhangzott előadásban:
St. Louis, October 9-12, 2014 The Shroud and the iconography of Christ Emanuela Marinelli
file:///C:/Users/User/Pictures/T%C3%B3th%20Imre/STLOUIS2.PDF
Összehasonlításokat a legkorábbi ábrázolásokkal kezdem:
A. Zarándokjelvények: 1. Németország, Hamburg Múzeum: 12. század és2. Németország, és Detmold Múzeum: 13-14. század.
https://veronicaroute.com/1250/09/23/xiii-8/https://veronicaroute.com/1300/01/18/xiii-xiv-4/
B. Ábrázolások a 11-12. századból:1. Mandylion, freskó, kb. 1050, Sakli Kilise (rejtett templom), Göreme, Törökország.
2. és 3. Mandylion és Keramion /rongált/Mandylion és Keramion, miniatűr, Cod. Ross. Gr. 251, f. 12v, 1100-1199, Konstantinápoly, Törökország. Ma Vatikáni Apostoli Könyvtár, Vatikán.
C. 1. A sinai /10. sz./ kolostor triptichonján látható Abgár története. A király arcát H. Belting rekonstruálta a kép alapján.
2. Mirozs /Mirozhsky/ - monostor 1130-1140. Keramidion.
Pskov /Oroszország nyugati részén/, Jézus színeváltozása katedrális.
Mirozhsky kolostor, kb. 1140.
https://www.shroud.com/pdfs/stlpolveraripaper.pdf
D. 1. Kaukázus, Dormition templom Vardzia, Grúzia: bejárat feletti freskó,12. század: 1184-1186.
2. és 3. Prága és Kalocsa 1438.
https://hu.depositphotos.com/44368389/stock-photo-vardzia-georgia-march-23-2014.html
E. 1. Manopello /nem javított/ 2. Roma, 1208.
3. Roma, 1300.
F. 1. Manopello /nem javított/ 2. Bécs, 1617
Grimaldi írásait és elemzését ismerve, a fenti ábrázolások időbeli elkészítése is ezeket igazolja: fontos választóvíz az eredeti Szent Arc megléte és ábrázolási módok tekintetében!
- Az 1617-18. előtt készült ikonok nyitott szeműek!!: Alicante 1489, Jaen 14. sz. , Prága Székesegyházi Kincstár 1368.
- Míg az ezt követőek mindahányan lecsukott szeműek: Bécs 1616, Lowicz 1619, Bologna 1617, Roma Gesu templom 1621-23, Chiusa Scafani 1617, San Marco templom Madrid 1617, San Nicolo plébánia 1625.
Felhasznált irodalmak:
- https://viola.bz/secrets-of-the-miraculous-veil-of-veronica/
- G. Górny: A titok tanúi. Kairosz Kiadó, Budapest. 2009. Hans Belting. 1990. Bild und Kult: eine Geschichte des Bildes vor dem Zeitalter der Kunst, Beck, Munchen- Michael J. A. Berry and Gordon S. Linoff. 1999. Mastering Data Mining, Wiley, Oxford.
- Eugenio Burgio. 2001. Veronica e il volto di Cristo: Testi e immagini di una 'Legenda' tardomedioevale, in Testo e immagine nel medioevo Germanico, (Ed. Maria Grazia Saibene and Marina Buzzoni). Istituto Editoriale Universitario, Cisalpino, pp. 65-102.
- Mario D'Onofrio (ed.). 1999. Romei e Giubilei. Il pellegrinaggio medievale a San Pietro (350-1350), Electa, Milano.
- Tiziana Maria Di Blasio. 2000. Veronica, il Mistero del Volto, Città Nuova, Roma.
- Chiara Di Fruscia. 2014. Roma come Gerusalemme? Reliquie e memorie di Cristo nell'Urbe, in Come a Gerusalemme. Evocazioni, riproduzioni, imitazioni dei luoghi santi tra Medioevo ed Età Moderna, Benvenuti, A. and Piatti, P. Sismel, Firenze.
- Arsenio Frugoni. 1999. Pellegrini a Roma nel 1300, Cronache del primo Giubileo, PIEMME, Casale Monferrato.
- Giacomo Grimaldi. Opusculum de sacrosancto veronicae sudario, Biblioteca apostolica vaticana, Archivio Capitolo San Pietro H3, Città del Vaticano.
- Jeffrey F. Hamburger. 1998. The Visual and the Visionary, ZoneBook, New York.
- Herbert L. Kessler, Gerhard Wolf. (eds.) 1998. The Holy Face and the Paradox of Representation, Papers from a Colloquium held at the Bibliotheca Hertziana, Rome and the Villa Spelman, Florence.
- Neil McGregor, Erika Langmuir. 2000. Seeing Salvation. Images of Christ in Art, Yale University Press, Newhaven.
- Giovanni Morello. 2012. “Or fu sì fatta la sembianza vostra?” La Veronica di San Pietro: storia ed immagine, in Giovanni Morello. La Basilica di San Pietro, Gangemi Editore, Roma, pp. 39-80.
- Giovanni Morello. 1997. “La Veronica nostra”. In La Storia dei Giubilei, edited by Gloria Fossi, Giunti - Bnl Edizioni, Roma.
- Giovanni Morello, Gerhard Wolf. 2000. Il volto di Cristo, Catalogue of the Exhibition. Electa, Milano.
- Karl Pearson. 1887. Die Fronica, Ein Beitrag zur Geschichte des Christusbildes im Mittelalter, Strasbourg.
- Alexander Sturgis. 2000. “The True Likeness”, in Gabriele Finaldi (ed.), Image of Christ, The National Gallery, London.
- Nicola Barbuti, Stefano Ferilli, Tommaso Caldarola. 2018. Un innovativo Graphing Matching System per la ricerca in database di manoscritti antichi. Umanistica Digitale, No 3. https:// umanisticadigitale.unibo.it/article/view/8144
- Alise Tifentale, Lev Manovich. 2015. Selfiecity: Exploring Photography and Self-Fashioning in Social Media. In Berry D.M., Dieter M. (eds.) Postdigital Aesthetics. Palgrave Macmillan, London.
Cruz, Joan Carroll. Miraculous Images of Our Lord. Tan Books & Publishers, 1997. ISBN 0895554968.
- Jensen, Robin M. Face to Face: Portraits of the Divine in Early Christianity. Augsburg Fortress Publishers, 2004. ISBN 0800636783.
- Kuryluk, Ewa. Veronica and Her Cloth: History, Symbolism, and Structure of a True Image. Blackwell Publishers, 1991. ISBN 0631178139.
- MacGregor, Neil. Seeing Salvation: Images of Christ in Art. Yale University Press, 2000. ISBN 0300084781.
- Schiller, G. Iconography of Christian Art, Vol. II. New York Graphic Society, 1972. ISBN 0821203657.
- Tortora, Phyllis G., and Robert S. Merkel (eds.). Fairchild's Dictionary of Textiles. Fairchild Publications, 1996. ISBN 978-0870057076.
- Wilson, Ian. Holy Faces, Secret Places. Corgi, 1991. ISBN 0552135909.
- PAUL BADDE: Das Göttliche Gesicht: Die abenteuerliche Suche Nach dem wahren Antlitz Jesu, Pattloch Verlag, München 2006
- SAVERIO GAETA: Il Volto Risorto, Familia Christiana, 2005
- SZERESSÉTEK EGYMÁST Katolikus magazin 2014/12. szám
- http://www.ignatius.com/promotions/faceofgod/paul-badde.htm
- http://www.szeressetekegymast.org/nr/latott_es_hitt/a_manoppelloi_lepel_tortenete.html
- http://www.acheiropoietos.info/proceedings/JaworskiWeb.pdf
- Tacitus, Annals, LacusCurtius, trans. by J. Jackson. 1925-1937, http://penelope.uchicago.edu/Thayer/E/Roman/Texts/Tacitus/home.html (accessed June 18, 2011), 12.12. Tacitus, Annals 12.12-14; Moses of Chorene, The History of Armenia 2.27-29 in Syriac Documents Attributed to the First Three Centuries, appendix to Vol. 20 of the Ante-Nicene Christian Library: translations of the writings of the Fathers down to A.D. 325, trans. by B.P. Pratten (Edinburgh: T&T Clark, 1881), 150-163.
- Both letters reprinted in Eusebius, The History of the Church, trans. by G.A. Williamson (London: Penguin,1965), 1.13.
Eusebius, The History of the Church 1.13.
- Egeria, Egeria’s Travels, trans. by John Wilkinson (Warminster, England : Aris & Phillips, 1999), 8.19.5-7.
- The Doctrine of Addai 4-5, from http://www.apostle1.com/doctrine-addai-syriac-orthodox1.htm.
- Tacitus, Annals 12.12-14.
- Moses of Chorene, The History of Armenia 2.33.
- Moses of Chorene, The History of Armenia 2.34-36.
- The Doctrine of Addai 5; Moses of Chorene, The History of Armenia, 2.32; Evagrius Scholasticus, Ecclesiastical History, trans. by E. Walford, 1846, Tertullian.org, http://www.tertullian.org/fathers/index.htm#Evagrius_Scholasticus (accessed June 18, 2011), 4.27.
- Mark Guscin, The Image of Edessa (Leiden: Brill, 2009), 185-187; Daniel C. Scavone, “Acheiropoietos Jesus Images in Constantinople: The Documentary Evidence,” 2006, http://www.shroudstory.com/scavone/scavone1.htm (accessed June 18, 2011).
- Eusebius, The History of the Church 3.2; Tertullian, Defense of the Christians, trans. by S. Thewall, 1885, NewAdvent.org, http://www.newadvent.org/fathers/0301.htm (accessed June 18, 2011), 5.
- Josephus, The Antiquities of the Jews, trans. by William Whiston, 1737 from http://sacred-texts.com/jud/josephus/index.htm#aoj (accessed June 18, 2011), 20.2.1-5.
- Egeria, Egeria’s Travels 8.19.8-14; Evagrius Scholasticus, Ecclesiastical History, 4.27; Alexander Mirkovic, “Edessa: The Parthian Period,” The Ecole Initiative, 2007, http://ecole.evansville.edu/articles/pedessa.html (accessed June 18, 2011).
- Dale T. Irvin, Scott W. Sunquist, History of the World Christian Movement, Volume 1: Earliest Christianity to 1453 (New York: Orbis, 2007), 57-61.
-file:///C:/Users/User/Pictures/T%C3%B3th%20Imre/STLOUIS2.PDF
- PILGRIMAGE THROUGH THE PAGES: PILGRIM’S BADGES IN LATE MEDIEVAL DEVOTIONAL MANUSCRIPTS BY MEGAN H. FOSTER DISSERTATION Submitted in partial fulfillment of the requirements for the degree of Doctor of Philosophy in Art History with a Concentration in Medieval Studies in the Graduate College of the University of Illinois at Urbana-Champaign, 2011. Urbana, Illinois.
Fotók forrása: http://en.wikipedia.org/wiki/File:Pool_Urfa_Turkey.jpg, http://en.wikipedia.org/wiki/File:Fish-ebrahim-turkey.jpg, http://en.wikipedia.org/wiki/File:Abgarwithimageofedessa10thcentury.jpg, http://en.wikipedia.org/wiki/File:Holy_Face_-_Genoa.jpg, http://en.wikipedia.org/wiki/File:39bMandylion.jpg, http://www.msymboll.totalh.com/asia_armenian_dram_note.htm