Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 02.Veronika templomok és kápolnák. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 02.Veronika templomok és kápolnák. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. szeptember 19., szerda

01. fejezet Veronika kendőjének története

2018. szept. 19.

01. Veronika kendőjének története







A keresztény hagyomány egyik legtöbbet idézett, legtöbbször ábrázolt 
szent asszonya Veronika szűz Mária mellett. Ez a név nem szerepel a 
Bibliában. Kiléte dokumentumokkal nem bizonyítható, csak a keresztény 
emlékezet, valamint a Nikodémusz apokrif irat őrizte meg kivételes alakját. 
Egyéb  forrásai:
- Cura Sanitatis  Tiberii, a  Vindicta Salvatoris és a  Mors 
Pilati. 
- Ars Hungarica, 1997 (25. évf. 1.-2. szám). In: Tanulmányok Szilárdfy Zoltán 
60. születésnapjának tiszteletére. Kovács  Imre: Az  eycki Szent  Arc 
ábrázolásának ikonográfiai  eredete. 

Veronikának beszélő neve van. A latin és görög „vera eikón” jelentése
 „igaz kép”, par excellence kép. A kendő tehát Krisztus képmásáról kapta 
a nevét, nem pedig egy segítő szándékú asszonyról. Mások úgy gondolják, 
hogy a görög  Phereniké (Bereniké)  név latinosított hangzású változata, 
és így "győzelmet  hozó" jelent. Valóban a  feltámadás tényét  hordozza.
Veronika különleges jutalmat kapott irgalmáért és bátorságáért: 
kendőjén ott maradt Jézus arcának lenyomata. Nem csak  porból és 
vérből áll, hanem felismerhető arckép.

Ha ránézünk, Jézus valódi arcát látjuk.
Elnevezései: Vera effigies, Vera icon, Sudarium, Szent Arc, acheiropoietos
/nem  kézzel festett képmás/, oroszul: Szpász "Nyerukorvornij" /Cnac
"HepyKomeopHbiü"/, angolul the Vernicle,  szent  Verejtékkendő, szent  
Kendő, szent  Mandülion, Szent  Palládium, Sudarium, németül  das Schweisstuch
der Veronika, Vera Icon.
A vizsgálatok igazolták: a rejtélyes arcképet nem festették. A kendő 574-ben került a Jeruzsálemből Konstantinápolyba, s onnét 705-ben Rómába, ahol a zarándoklatok fő vonzerejévé vált. Az emberek nem Péter apostol sírját, hanem Jézus arcát akarták látni.
A Szent Péter-templom egy kápolnájának /szent Veronika kápolna/ boltívpillérében őrizték, s évente állították ki.
isztelete az 13. századtól terjedt el, nagyon sok középkori ábrázolása maradt fenn. Gyakran csak a kendőt jelenítették meg, amelyen látható Krisztus szenvedő arca. Négy csücskét angyalok tartják, úgy mutatják fel az embereknek, mintha azt mondanák: "Nézzétek, itt a Megváltó!" imádata akkor lendült fel igazán, amikor 1650. körül az új szent Péter bazilikába került VIII. Orbán pápa idején. Az olaszországi Abruzzo régiójának Manoppello nevű városkájában a kapucinusoknál 500 éve tisztelik Krisztus titokzatos képmását. A „nem emberi kéz készítette” képmás egy kagylóselyem /byssus/ kendő. Ezzel az ábrázolással kapcsolatban a két legjelentősebb kutató abban egyetért,
hogy a kép keletkezése csodás, nem lenyomat, nem festmény. „Az arckép
keletkezése jelenleg megválaszolhatatlan kérdés” - véli Resch atya, aki a kendő kutatásával foglalkozik. XVI. Benedek pápa zarándokútja Manoppellóba, 2006-ban nagy sajtóvisszhangot keltett. A képet indirekt módon a Vatikán ölébe fogadta vissza azáltal, hogy a zarándoktemplomnak bazilika rangot adományozott. (Siegfried Weger cikke, a Kronen Zeitung 2014. április 20-i, húsvétvasárnapi számából). Fennmaradt egy legenda, amelyben megpróbálták megmagyarázni a Jézus-arc másolatának csodálatos keletkezését: Edessza királyáról, Agbárról szól, aki pestisben szenvedett, és küldöttjén keresztül kérte Jézust, hogy jöjjön Edesszába, és gyógyítsa meg őt. Jézus nem ment el, de elküldte a levelét és a kendőt, arca másolatával. Amikor Agbar király meglátta a kendőn az isteni arc képét, megszabadult betegségétől. Ennek eredeti ábrázolása a sinai hegyi szent Katalin kolostorban a 12. századból.






http://www.origo.hu/tudomany/felfedezo
/20160328-veronika-
kendoje-szentfold-feltamadas-jezus-kereszt
halala-torinoi-lepel
-ereklye-szent-peter.html

A kamuliani / Kappodókiában  található  falu/ kép szintén Krisztus inkarnációja: egy asszony addig imádkozott, 
míg meg nem jelent neki a kútbeli kendőn az Úr ábrázata. 
A  Legenda  Aurea   /13.  sz.  vége/ szerint Krisztus belenyomta ábrázatát 
egy kendőbe, mert a festő nem tudta megörökíteni.
/Kovács Imre: Facie ad Faciem. Krisztus szent Arcának jelentésváltozatai
Keleten és Nyugaton. Pannonhalmi Szemle /VIII/4. 113-123./
A  Legenda  Aurea    leírja   Tiberius  császár csodás   gyógyulását Veronika  
kendője  által: 
http://epa.niif.hu/02300/02357/00024/pdf/EPA02357_Credo_13_2007_1-2_
096-176.pdf





Vespasianus császár hasonlóan gyógyult meg /ld. 28. fejezet/.


Veronika kendőjének és a Mandylionnak különbségéről, összefüggéseiről a
10. fejezetben vannak további információk.
Ugyancsak itt található leírás a Mandylionnak a fémikonokon betöltött
szerepükről.
A 753. évi Pápai Krónikában feljegyezték, hogy a körmenetben
II. István pápa mezítláb vitte a nem emberi kézzel festett
Krisztus-arcképet. Ez utóbbi miatt az acheiropoietos
/nem emberi kézzel festett/ nevet adták neki. Ez volt a legféltettebb
ereklye akkoriban, amit a szent Péter – bazilikában  őriztek.

Az Abgarnak küldött gyógyító kendőt a városkapu feletti fülkébe tették.
A perzsa támadás alatt elővették /544-ben, ekkor bukkan fel először/,
s nemcsak a Szent Arc volt meg, hanem annak lenyomata is  a kerámián.
Neve Keramidion, Keramidon.
Abgár király történetének alakulása ikonokon: 1733-ból /magángyűjtemény/.




Az edesszai Mandylion történetének ábrázolása ikonon, 18. sz. Ma Royal
Collection Trust, Anglia /A genovai ikonmásolaton is 10 képben láthatjuk
a leírást/.

944. augusztus 16-án
mindkét /?/ nem kézzel festett arcmást
Edesszából  /jelenleg Urfa,Törökország/ Konstantinápolyba vitték.
E napot az ereklyék ünnepnapjává nevezték ki.



Freskó a Decani Monostorból, Szerb ortodox templom 
Koszovó mellett
http://blagofund.net/Archives/Decani/exhibits/Frescoes/Dome/
SecondLevel/CX4K1553.html


A    szent  Arc  megtalálása  és  palládiumként /védőképként, oltalmazó  szentségként/ való  alkalmazása: orosz  ikon, részlet,  Moszkva, 18.  század.



III. Ince pápa 1208-ban vezette be az ünnepélyes körmenetet
a Szent Veronika-kendővel. Vízkereszt ünnepét követő első
vasárnap tartották: a vatikáni bazilikából a Szentlélek-templomba
vezetett.  Dante írta: „tömegesen jöttek megnézni Krisztus képmását”.
Az Isteni Színjátékban is többször írt Veronika-kendőjéről, kiemelve,
Isten arcát ábrázolja /Paradicsom XXXI. ének. 104. sor/. F. Petrarca hasonlóan
fogalmaz Familiari canzoniere című művében.
Svéd Szent Brigitta, szintén ír arról az igaz Krisztus-képről, amely 
Veronika-kendőjén látható.

1350-ben /a szentévben/ a Szent Péter-bazilika erkélyéről mutatták be a
zarándokoknak, és áldást adtak vele.




Az ereklye bemutatása 1489-ben és manapság
file:///C:/Users/User/Pictures/Blog%20fot%C3%B3i/0052_2A_mediatortenet.pdf


A Veronika kendő/Mandylion történetének vázlatos áttekintése:

  • 54-ben befalazták, a perzsa ostromkor /545/ kibontották Edesszában

     574.  Konstantinápolyban  II.  Justitianus bizánci 

császár labarumként használták

      633. az arabok  elfoglalják  Edesszát /ma Urfa, Töröko./

      705. Rómába  I. Kallinikos konstantinápolyi pátriárka           szent  Péter  Bazilika, Veronika  kápolnába

   753. III. István pápa  mezítláb  vitte a körmenetben

  • /944. évben Edesszából Konstantinápolyba kerül
1204/ IV. keresztes hadjárat/ XIV. Lajos udvarába vitték:
ez a francia forradalom alatt eltűnt/

      13. században tisztelete  általánossá  válik

      /1208.  III. Ince  pápa a  húsvéti  körmenetben  viszi/

      1506.  új szent  Péter   bazilika építése, II.  Gyula  pápa  döntése

      1526. VIII.  Orbán pápa szentelte  fel:  benne  a  kendőt  tartó  oszloppal

      /1625.  az  előbbin felirat készült /

      1526-27. Róma   feldúlása Habsburg  V. Károly  támadása 

idején   eltűnt  /csak másolat maradt/ ún. érintésereklyék:

Pietro Strozzi készített 4- vagy 5 másolatot 1616-17-ben, melyek

készítését ezután a pápa betiltotta/

      1616-tól nincs  a  Vatikánban /harmincéves háború? /

      1608,  ill. 1658  feltűnt  Manopelloban

      1638-ban   Don  Antonio De Fabritiis a  kapucinus kolostornak  ajándékozta

  • 1646- ratifikálták az ajándékozást, s ezzel állandóvá vált a

Mandylion jelenléte Manopelloban



A garamszentbenedeki apátság Szentvér ereklyéjét  Sudarium
Veronicae Sacra néven is emlegették. Dankó József régebbi
liturgiakutató foglalta össze  hazai tiszteletét. A XVI. századi
esztergomi Ordinarius már tartalmazza. Először 1508-ban bukkant fel.
Ez pontosan, szinte évszámszerűen érzékelteti a kultusz meghonosodását.
Forrás:  Dankó  József: A nagypénteki isteni szolgálat. In: Új Magyar Sion 1871.
(161-182.) 175-182.

A Tyrnaviai Hungáriáé Egyház Országos Zsinatán /Nagyszombat/ a. D. 1630. április 14-én Pázmány bíboros Strigoniensis érsek és Primas R., a zsinat elé terjesztett javaslatukban "Magyarország valamennyi elöljárója az egyetlen magyar breviáriumot és a római misekönyvet használja."
Ezzel  kikerült  belőle  Jézus  arcának  imádása  és Veronika kendője is. 
Dankó József, Magyar szertartási régiségek. Új magyar Sion 2. (1871), 81—107, 161—182, 3. (1872) 81—97, 161—174, 241—260, 321—340. Vetus Hymnarium Ecclesiasticum Hungáriáé. Budapestini, 1895.

VAN iylen??? Egy régi Hórás könyvben talált Jézus arc: Book of Hours, Use of Sarum: St
Veronica's Veil ('Salve sancta facies') London British  Library  c 1390-1400. 14.v.



Az egyháztörténeti  irodalom hazánkban a  következő szent  Vér  ereklyével  rendelkező  templomokról  tudósít:  Báta  bencés  apátság  /1411 és  1415/, Diósgyőr  pálos kolostor/?/,  Esztergom  Főszékesegyház 

/1397/,  Garamszentbenedek  bencés  apátsági templom / 1483/, Győr  székesegyház  /1434/,  Kassa plébániatemplom  /1402/, Ludbreg 
plébániatemplom  /15. század/,  Monyorókerék  pálos kolostor /1470/, 
Patacs  pálos kolostor /?/,   Pécs   domonkos kolostor   /1492/,
Siklós   várkápolna /1519/, Szeged  plébániatemplom  /?/,  Tarkő a  vár  melletti Mindenszentek-egyház /1346/, Vasvár domonkos kolostor
/1500/, Veszprém domonkos  kolostor /?/.
Forrás: Mező András:   A templomcím  a magyar 
helységnevekben /11-15.  század/.  Magyar  Egyháztörténeti   Enciklopédia  Munkaközösség. Budapest.  1996.

A Morgan Library /New York/ őriz egy magyar Breviáriumot /kézzel írt kódex:
Breviary Hungary, Budapest, 1481. MS G.7 fol. 276r/, amelyben  Péter  és  Pál 
tartják a   sudariumot,  Veronika  kendőjét /Breviary Hungary, Budapest, 1481./


 
http://ica.themorgan.org/manuscript/page/41/77058 
1343-ban Erzsébet királyné, Nagy Lajos édesanyja, kétszer is járt
Rómában és imádkozott az ereklye előtt. Nagy Lajos király 1350-ben,
Zsigmond 1433-ban kereste fel a híres ereklyét.
http://diosgyorivar.hu/magyar-kiralyne-es-veronika-kendoje
Nagy Lajos csaknem ezer fős kíséretével a Nagyhét során
felkereste mind a hét római bazilikát, majd Szent Péter sírja felett, 
Veronika kendője előtt elnyerte a feloldozást. Nagy Lajos római 
zarándokútjának emléke egy freskón a Szent Péter-bazilika altemplomában, 
a Vatikáni Grottákban (Sacre Grotte del Vaticano) látható. 
A Bazilika kupoláját tartó egyik oszlopra helyezett Szent Veronika-szobor
alatti kápolna falán ott a freskó, melyen a magyar király térdre 
borulva imádkozik a Megváltó képmását tartalmazó ereklye, Veronika 
kendője előtt.
http://plone.iti.mta.hu/rec.iti/Members/szerk/margonautak/margonautak/Sarkozy-Margonautak.pdf

Nagy Lajos királyt ábrázoló freskó a szent Péter Bazilika szent
Veronika kápolnájában. A latin felirat szerint "Magyarország királyának
megmutatják Veronika kendőjét IX. Bonifác rendeletére." Készült 1627-ben Giov. Batt. Ricci  által. 



Forrás: Sárközy  Péter:  Róma  mindannyiunk  közös  hazája.   Magyar  emlékek Rómában. Festő: Abbatini.  Romanika  Kiadó. 2010.     

Majd 1370. jun. 17-kén  de Surdis János  váci püspök  és  de Zech Miklós nemes veszprém-egyházmegyebeli dömösi prépost, a döntvények tudora, Magyarország jeles királyának követei,  ájtatoskodni a városba jöttek, nekik és társaiknak a szent kendőt, csak ez alkalommal megmutatták.

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Vac/pages/egyhaztortenet.htm


Zsigmond  császárrá  avatása Rómában  1433-ben  történt,  amikor IV.  Jenő  pápa  megmutatta  neki a  szent   Arcot.
Forrás:  Századok 2009. 664. 1382 o. 

E szent városnak templomait a szent ünnepségek  alatt egyetlen nemzet fiai
sem látogatják nagyobb számban, mint éppen a magyarok.
De nemcsak nagy számukkal, hanem nagy buzgóságukkal is kitűntek
a magyar zarándokok. A későbbi évek egyik magyar gyóntatójuk,  Szántó István
jezsuita tesz róla bizonyságot: Gyakran egész zarándokseregek mezítláb
jöttek Magyarországról Róma szent helyeinek látogatására, és minden
más népet felülmúl  a szent ereklyék tiszteletében.  
Mikor szent Veronika kendőjét mutatták a híveknek, a magyarok a
legelső helyet foglalták el,  és mikor a pápa a Szent Péter-templom
erkélyéről áldást adott, a lépcsőzeten mindig külön hely volt fenntartva a magyarok számára.
A ma 17x24 cm-es  kendőből többször is leválasztottak
ereklyerészeket. Így tett II. Pál pápa is, aki nagyobb darabot
adott Mátyás királynak. Ö ezt az ereklyét a 1438-ban a
garamszentbenedeki apátságnak ajándékozta. Sudarium Veronicae sacrae 
néven is emlegették. 



Fájdalmas Krisztus a donátorral, a garamszentbenedeki
Szent Vér kápolna oltárának szárnyképe.
Esztergomi Keresztény Múzeum.
Magyarországi festő, 1510.

A  ereklyetartó hiteles  ábrázolása  látható az  alábbi  ábrázoláson. 

https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-garamszentbenedeki-szent-ver-kegyhelyre
-zarandokoltak-kaposvari-egyhazmegye-hivei

A nyitrai püspök egy kis darabot adott belőle Udvardy György pécsi püspöknek.
Innen került Bátára 2017. szeptember 16-án.
Egy video látható a 2018-as Szent Vér búcsúról
http://katteka.hu/video/szent-ver-bucsu-batan-90357

Az elmúlt évtizedek tudományos kutatásai egyértelműen megerősítik,
hogy a közép-itáliai Manopello falu kapucinus templomában
őrzött lepel Voltos Santo, szent arckép.
Ennek szép másolata található:
- Pásztó szent Lőrinc templom, melyet
Zahar Béla plébános atya hozott Manopelloból.
Az atya áthelyezésével ma már Galgahévízen látható.


Saját fotó

- Gersekarát szent Kereszt felmagasztalása templom: manopellói másodlagos
ereklye a keresztre felhelyezve


Andor Zoltán atya fotója

Blandin Paschalis Schöner trappista szerzetesnő és ikonfestő több évi aprólékos
kutatás eredményeként bebizonyította,
hogy a manoppellói leplen kirajzolódó arc tökéletesen fedi a torinói
leplen lévő arcot.
Nagy valószínűséggel a kendő anyagában és keletkezési
idejében azonos /hasonló/ a torinói lepelhez a trappista szerzetesnő eredménye
alapján.





A torinói és a manoppellói lepel átfedése

Kapcsolat a torinói lepel és a
Manopellói lepel között /Pinerelo Szent Szív templom/, ahol ki volt
állítva a torinói lepel.
A freskó keletkezése 1418 és 1432 közé tehető.





https://sacragaleria.blogspot.com/2017/02/festa-da-sagrada-face-santa-veronica.html

A  torinói lepel  imádása a  szent  Sebestyén  templom  freskóján Acireale-ban,  Olaszországban. Festette F.M. Ardizzone 1899-1901. között. 



 https://www.alamy.com/acireale-italy-april-10-2018-the-fresco-glory-of-holy-shroud-in-basilica-collegiata-di-san-sebastiano-by-francesco-mancini-ardizzone-1899-1901-image247718378.html?pv=1&stamp=2&imageid=12227D4B-52D4-4528-A262-6CDEE49243BF&p=56350&n=0&orientation=0&pn=3&searchtype=0&IsFromSearch=1&srch=foo%3dbar%26st%3d0%26pn%3d3%26ps%3d100%26sortby%3d2%26resultview%3dsortbyPopular%26npgs%3d0%26qt%3dholy%2520face%26qt_raw%3dholy%2520face%26lic%3d3%26mr%3d0%26pr%3d0%26ot%3d0%26creative%3d%26ag%3d0%26hc%3d0%26pc%3d%26blackwhite%3d%26cutout%3d%26tbar%3d1%26et%3d0x000000000000000000000%26vp%3d0%26loc%3d0%26imgt%3d0%26dtfr%3d%26dtto%3d%26size%3d0xFF%26archive%3d1%26groupid%3d%26pseudoid%3d%26a%3d%26cdid%3d%26cdsrt%3d%26name%3d%26qn%3d%26apalib%3d%26apalic%3d%26lightbox%3d%26gname%3d%26gtype%3d%26xstx%3d0%26simid%3d%26saveQry%3d%26editorial%3d1%26nu%3d%26t%3d%26edoptin%3d%26customgeoip%3d%26cap%3d1%26cbstore%3d1%26vd%3d0%26lb%3d%26fi%3d2%26edrf%3d0%26ispremium%3d1%26flip%3d0%26pl%3d

        
Rómában   mind  a két ereklye  megtalálható. Ezek közelről készült  fotók. 
1. Lateráni  bazilika Sancta  Sanctorum: a Manopellói lepel  másolata, inkább
    a  Pantokrátor, a  Mindenség Ura /6. - 7.  sz.  Róma/
    
2. Szent  Péter  bazilika  Veronika  kápolna: Veronika  kendője, inkább                      Mandylion   /12. sz. /




Bár látszólag hasonló két kendőről van szó, mégis nagyon lényeges különbség áll fenn a Mandylion és Veronika kendője ábrázolása között. Már a keletkezésük körülményeit tekintve is, de annak folyományaként  a Mandylion a megtestesülés és a megváltás titkát jeleníti meg, Veronika kendője pedig a szenvedéstörténetbe avat be minket. Ez a különbség a két, egymástól független hagyomány ikonográfiájában is szemléletes módon kifejezésre jut: a Mandylionon mindig glóriával jelenik meg a nyugalmat árasztó, átszellemült Legszentebb Arc, Veronika kendőjén pedig töviskoronával, szenvedő kifejezéssel.


Pray-kódex /12.  század/ öt miniatúrájának egyike, mely a Bizáncban tisztelt Mandyliont is ábrázolja, pontosan bemutatja azokat a jellegzetességeket,
 amelyek a ma Torinóban őrzött lepelre is jellemzőek /a  szövet mintázata, vércseppek, tűz  okozta  lyukak  stb/: 1. rész  62. o. 




Mária Margit királyné, III. Béla király lánya jóvoltából hazánkban is látható volt a torinói lepel. Erre bizonyíték a traui felirat, valamint az 1192 és 1195 között írt előbb említett Pray-kódex. Ez utóbbiban Krisztus passióját és feltámadását ábrázolták ágyékkötő nélkül. Ez arra utal, hogy forrása csakis a lepel lehetett.
Külön  kiemelik a  testhelyzetet és lepel  mintázatát, amely a  későbbek  során  is bizonyíték lett. 
https://docplayer.hu/24681221-Imrik-zsofia-a-bizanci-eredet-siri-leplek-tortenete-es-liturgikus-hasznalata.html
http://gagbi-babca.blogspot.com/2008/10/adalkok-torini-lepellel-kapcsolatban.html

Márvány szobor a torinói lepel szent arcáról: Budapest Kútvölgyi kápolna a szentély előtt, Marie de Faykod 1991.



Saját fotó

- Nemesvámos Fatimai templom: Perlaki József veszprémi üvegművész munkája, ill. egy fólia, 2018. /Csak addig látható, míg el nem készül a fatimai ablakkép/. 



- Mátraverebély Nagyboldogasszony  plébániatemplom: Krisztus  arca a  torinói    lepelről


Saját  fotó


- Kisberény   Alexandriai  szent  Katalin  templomban  a  falon  egy nyitott  szemű  Krisztus, a lepel arca.  Sajnos,  elég  rossz a   felvétel. 

https://miserend.hu/templom/4472

 

-  Csabdi  szent  László  templom  sekrestyéjében   a  torinói lepelről  készült  első  fotó  pozítivja. 
     1898.   május 25-én  Secondo Pia torinói ügyvéd és hobbifotós lefényképezte a leplet. A fénykép     előhívásakor a negatív lemezen kivehetővé vált egy emberi arc.

  


Saját  fotó 

  A torinói lepel /Sindon/  hiteles másolata található hazánkban Debrecenben, Kartalon és Lajosmizsén.


 Saját fotó

- Nőtincs szent  Márton   templom:  az  Irgalmas  Jézus  képe  alatt a torinói  lepel, a  Syndon  2015-ös  kiállításáról  származó  ezüst    emlékérem egy  emléklappal  együtt. 



Saját  fotó 

Akheiropoiétosz (Hagion Mandülion), a Szent Arc: 
A "nem kézzel festett" ikon egy ikonográfiai stílus neve. 
Kultikus-vallási szempontból minden  ikon ugyanannak az ősképnek  /mintának, hierosztüposznak/ a megjelenése, tükörképe, tehát ugyanaz az egy ikon, akárhányszor, akárhány korszak és ikonfestő műhelyben ismétlik is meg, beleértve a kánon sajátos − és ugyancsak kanonizált − változatait (razvod) is, függetlenül attól, hogy kívülről nézve, művészettörténeti és esztétikai szempontból az adott ikontípus rituális ismétlései, tehát a konkrét ikonok között szembeötlő különbségeket lehet megállapítani.
Az eredetivel azonos szellemi erejű és értékű szent másolat, „lelkes kép”, „élő kép”, „beszédes kép”, „csodatevő kép”, amely az Ős-Kép rituális megismétlésén alapul, azaz nem bálványkép és nem az eredetiről készült mechanikus, lélektelen kópia.
Az idea arculatát és erejét ilyen tiszta alakba foglalni ”semmiféle szó, semmiféle irodalom nem képes, és mert maga az Idea is ezt /a képet/ szereti, belefoglalva szeretetébe a kép készítőit és tisztelőit is.” /Leonardo da Vinci/

Az  un. érintésereklye  sokszorozódhat. 
Orosz alkotás 1694-ből,  Kirill Ulanov Moszkvai Páncélműhely: 





Kialakulásukat az apokrif irodalmak teszik közzé.
Míg Konstantinápolyban Krisztus Kendőképét szent ikonként, addig
Rómában szent érintésereklyeként tisztelték, és érintése is
éppoly gyógyító erejű lehet, mint az ereklyéké.





Kettős értelemben  számítanak dokumentumoknak: annak  történeti  létezését
bizonyították,  aki  hátrahagyta testének  lenyomatát, 
ugyanakkor  idők  feletti  jelenlétét  is  bizonyították azzal, hogy a még a  képei  is alkalmasak csodát  tenni.  
A  tudományos  fejtegetéseket, a  Szent  Arc   időbeli és  térbeli  vizsgálatait  és  eredményeit kissé  félretéve,  nézzük  meg a  Veronika kendő  és a Mandylion  teológiai  jelentését. Számos  adat  alapján, a  Szent  Arc majdnem  mindig  az Eucharisztia mellett  található /vagy   efelé mutat/. 

Az  alábbi  kép /szent  Gergely mise/ közvetlenül összekapcsolja Krisztust és a Veronikát az eucharisztikus elemek átalakításával Krisztus testévé és vérévé, és megkönnyíti a Veronika kendő megértését Krisztus valódi jelenlétének és az Eucharisztiának, mint a misének középpontjával. Erre utal  az  tény  is,  hogy viszonylag  gyakran található ábrázolása a  tabernákulomon /vagy  közelében/,

a  szentélyben, a  szent Sírnál és a  templomi liturgikus  tárgyakon. 

Itt a képmás kapcsolat Krisztus és az Eucharisztia között létezik: „Fölmutatva azokat, amik a te szent testedet és véredet ábrázolják." Vagyis a kenyér mint test, és a bor, mint vér eikónja /ikonja/ az alapítónak, Krisztusnak, ugyanúgy, ahogy „az Atya valósága a Fiú formájában ismerhető.

Prokop Mária  szerint a szent  Arc  legfőbb jelentése az  Eucharisztiára utal, Krisztus jelenlétére a kenyér és a bor külső színe alatt. Ezért jelenik meg az ábrázolása a Pasztofóriumok közelében, és az oltárasztal közelében lévő szárnyasoltárok predelláján, mert az Eucharisztia a meghalt és FELTÁMADT, vagyis élő Krisztus jelenléte.



Eredeti: szent  Gergely mise Augsburgi  Missale,  Germán Nemzeti Múzeum Nürnberg, 1475.
Szent  Gergely  egy  másik  látomása a  Trier  Múzeumból: 



Kiegészítések a fejezethez:

- Veronika történetéhez, Veronika ábrázolások Bálint Sándor művében 

http://nemzetiegyseg.com/balintsandorunnepikalendarium.pdf

- Abgár király levelei angol nyelven:  első  tudósítás  Sylvia  Ayuitana zarándoklata, 385-ben. Kezdetben  ezt  használták   palládiumként. 

- az  Abgár  eredetű  Mandylion  történetéhez fotókkal angol  nyelven:
https://www.shroud.com/pdfs/stlpolveraripaper.pdf
- A tourini lepelről angol nyelven

A Sudarium Oviedo /arctakaró/ és a torinói lepel  angol nyelven 
http://www.mysticsofthechurch.com/2010/03/sudarium-of-oviedo-and-shroud-of-turin.html
Az  arc és a  vérfoltok  is  meglepő  azonosságot  mutatnak.
https://shroudstory.com/introduction/
https://www.christianity.com/wiki/jesus-christ/what-is-the-shroud-of-turin.html
-A kendő története és ábrázolása magyar nyelven
 Történetének  leírása több  bizonytalanságot  hordoz és  szaggatott. 
 http://arnolfini.hu/arnolfini-szalon/snk-robert-campin-szent-veronika/

- Mi a különbség Veronika kendője és a Mandylion között?
Honnan lehet felismerni melyikről van szó? 
http://www.cki.altervista.o/altergrpages/files/Ikonok_MAG.pdf
Veronika kendőjének történetéről  12. sz., a Mandylion történetéről 13.sz. fejezetből olvasható több információ. 

A Veronica  Route  egy online katalógusa a római  Veronica  és a Manoppelloban  őrzőtt  szent  Arc reprodukcióiról, földrajzi és időrendi sorrendben, azzal a céllal, hogy tisztázza a középkori ereklye főbb jellemzőit.
https://veronicaroute.com/chi-siamo/

Kutatásaikról  egy  online  vándorkiállítást   rendeztek  számos értékes  fotókkal,  információkkal és  11  db  video  bemutatásával. 
http://ilvoltoritrovato.diocesi.perugia.it/vt.html

Erre   a  blogra  való  utalás  megtalálható egy  olasz  honlapon:
https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=4087873577004391601#editor/target=post;
postID=6156602008382267011;
onPublishedMenu=template;onClosedMenu=template;postNum=0;src=postname