13. A szent Mandylion ábrázolásának történeti fejlődése
A szent Mandyliont Jóannesz Klimakhosz
/Lépcsős János/ 6. században élt ortodox szerzetes A Mennyország létrája
c. művében említi először.
http://epa.oszk.hu/02300/02357/00024/pdf/EPA02357_Credo_13_2007_1-2_096-176.pdf
További irodalom: a Mandylionról angol nyelven:
https://www.johnsanidopoulos.com/2016/08/prophetic-themes-in-orthodox.html
https://www.johnsanidopoulos.com/2016/08/prophetic-themes-in-orthodox.html
Abgár király történetéről, valamint a Keramidionról és a
kamuldani arcképről az 1. és a 10. sz. fejezetben olvashatsz részletesebben. Számos szent Arc ábrázolás látható a 9/2. fejezetben, melyeket azonban itt nem tárgyalunk.
A Keramidion keletkezésének történetet Evagriosz 6. századi Egyháztörténet című munkájából
ismerjük. Damaszkuszi Szent János ugyanezt a történetet ismétli meg homíliájában a
csodálatos kép eredetéről 740 körül. http://www.xn--bza-tr-fva5k.hu/attachments/466_B%C3%BAzakereszt61.pdf
Manopellóban első említése
1608-ban, ill. 1658-ban történt.
A helyi
legenda szerint egy
angyal hozta 1506-ban. Heinrich Pfeiffer kutató véleménye
alapján, a kendő 1506 /a
Bazilika első részének
lebontása/ és 1608 /a második
rész lerombolása/ között
tűnhetett el, és
érkezhetett Manopellóba.
1638-ban Don Antonio De Fabritiis a mapopelloi kapucinus kolostornak
ajándékozta.
A templom felújítása
1960-ban kezdődött el, s
ezzel együtt fellendült a
lepel tisztelete is.
A legmegdöbbentőbb felfedezés Blandila Paschalis trappista szerzetes nő által történt 1979-ben Németországban, aki egy katolikus újságcikk nyomán indult el Manopellóba.
Forrás: G. Górny: A titok tanúi. Kairosz Kiadó, Budapest. 2009.
„A torinói leplen és a Veronika kendőn lévő arcok
százszázalékos egyezést mutatnak,
amely kizár bármilyen véletlenszerűséget…. s azt bizonyítja, hogy ugyanazon személy képmásának
lenyomatával van dolgunk.” Blandina Paschalis
nővér. A torinói
lepel fotónegatívra hasonlít,
míg a Veronika kendője pozítiv. Úgy jöhet létre, hogy a
két szövetet egymásra
helyezik.
A szent Mandylion ábrázolásokról, azok elemzéséről a következő három jelentősebb irodalmat tartottam fontosnak:
1.
Mark Guscin doktori értekezése: The
Tradition of the Image of Edessa. 2014.
2.
Puskás Bernadett: A nem kézzel festett
Krisztus ábrázolások és a Kárpáti Régió középkori ikonfestészete. 2005.
/puskas_nekezzel. 2005. pdf/
3.
Erdő Vadim Béla: Az igazi képmás. c cikke:
Időben a legrégebbi Mandylion ábrázolás M. Guscin
szerint /ld. a 9. fejezetet/:
- Kappadokia: 11-13. századból: mintegy 6
lelőhely freskó formájában
- Hagia Sophia Trebizondban
és Isztanbulban
- Ciprus freskó, déli árkád, 1175-1199, Mihály arkangyal temploma, Kato Lefkara:
- Ciprus freskó, déli árkád, 1175-1199, Mihály arkangyal temploma, Kato Lefkara:
- Mani /Görögország/: 13. és 14.
századból
- Mystra /bizánci város
Görögországban:/ mind a 4 templomban 14.
századból
- Mount Athos: érdekesség
9. századból: Krisztus töviskoronával
- Dél-Nyugat Görögország: számos bizánci ábrázolás Kastoriában
- az Ohridi Hagia Sophia
középkori templomában, Makedóniában
- Grúziában számos nagyon korai Mandylion,
Abgár a
kendővel, Abgár levelei, a halott Krisztus ábrázolása /ez utóbbi
előfordulása ritka/
- Mirozs /Mirozhsky/ - monostor 1130-1140. Keramidion.
Pskov /Oroszország nyugati részén/, Jézus színeváltozása katedrális.
EREDETI KÉPMÁS és/vagy MÁSOLATOK /érintésereklyék/ fogalma és jelentős
képviselőjük
- Van egy kép a Szent Péter bazilikában /Róma, Sancta Sanctorum kápolna/,
amely ugyanolyan fátylat mutat,
mint a középkori. Nagyböjtkor áldást osztanak vele. Állítólag csak a másolatot
viszik körbe, az eredeti diófára festett.
- A bécsi Hofburg-palotában található a Veronica fátyol egyik példánya, amelyet
P. Strozzi aláírásával azonosítottak a belső keret jobb oldali sarkában.
- Szent Face kolostor, Alicante, Spanyolország: Ezt az emléktárgyat V. Miklós
pápa szerezte meg a bizánci császár rokonai közül 1453-ban. A Vatikáni
bíboros adta egy spanyol papnak, Mosen Pedro Mena-nak. A fátyol csodát tett:
nagy szárazság idején elkezdett esni az eső.
- Jaén katedrális, Spanyolország Valószínűleg a 14. századból Sienából
származik. Évente kiállítják nagypénteken és a nagykövetség ünnepén.
- S. Bartolommeo degli Armeni templom, Genova: a genovai dózsa, L. Montaldo kapta a bizánci császártól
Hazánkban a genovai változat selyemre nyomott, bekeretezett másolatai terjedtek el.
Mások szerint csak a római és a genovai /talán a laoni/ tekinthető eredetinek/eredetimásolatnak/.
Vaticán, Matilde-kápolna ereklyetartóval
A genovai Mandylion
eredeti másolat, szinte teljesen hasonló
A tudósok véleménye is eltér abban, hogy melyek a "a valódi" másolatok. Pietro Strozzi 1614-1617 között 4 /-6/ másolatot készített. Ezt követeőn a pápa, V. Pál betiltotta a másolatok festését.
Szent Arc, Bécs
Kunsthistorisches Muzeum
Kunsthistorisches Muzeum
Erdő Vadim Béla: Az igaz képmás A „nem kézzel alkotott" irodalom alapján igyekeztem elemezni az
összegyűjtött anyagot.
A szent Mandylion mindenkori témája a szemből ábrázolt, gyakran
keresztes nimbuszban elhelyezkedő, nyak és váll nélküli Krisztus-arc; az arcot
üres mező veszi körül, amely a kendőt szimbolizálja. A tekintet oldalra vagy
előre irányul. „A kendő az arcvonásokat mechanikusan rögzítette, minek folytán
a hajtincsek szabadon, síkszerűen szétterülnek, noha bármilyen más képen alá
kellene hullaniuk." E típusnak
többféle változata lehetséges, ezért altípusokra bontható.
- 1. Szpász
„Nyerukotvornij" [Cnac „HepyKomeopHbiü"] /„Nem kézzel alkotott"
ikon/ - Krisztus-arc keresztes nimbuszban üres háttérrel, kendőnek még nincs nyoma. Ez az altípus képviseli az „eredeti",
archaikus ábrázolási módot, ezért ikonográfiái archetípusnak is nevezhető. Mindkét fotó az ajtó feletti tympanonon található, a 12. századból Vardziából, ill. Kappadókiából.
Laoni Székesegyház /Spanyolország/ szent Arcavalószínüleg szerb eredetű, 13. század.
A legismertebb a novgorodi ikoniskola műhelyéből származik /1100 körül/. Ma a moszkvai Tretyakov Képtárban. Az ikonográfia ezen jellemzője a hosszú hajtincsek, amelyek lelógnak oldalra. Nem világos, hogy a haj új elrendezése mitől függ.
Tulajdonképpen ez egy kétoldalas ikon:
http://www.cirota.ru/forum/view.php?subj=45064&order=desc&fullview=1&pg=
- Krisztus-arc négyszögletű kendőn. A kendő két felső sarka lehet íves, behajlított, szegélye általában kibontott és rojtos. Maga a vászon sima, ránctalan. Ez a változat szintén korai, ugyanúgy archetípusnak tekinthető, mint a kendő nélküli Krisztus-arc. A 12-13. századból több példány maradt fenn belőle Keleten és Nyugaton egyaránt.
- Krisztus-arc négyszögletű kendőn. A kendő két felső sarka lehet íves, behajlított, szegélye általában kibontott és rojtos. Maga a vászon sima, ránctalan. Ez a változat szintén korai, ugyanúgy archetípusnak tekinthető, mint a kendő nélküli Krisztus-arc. A 12-13. századból több példány maradt fenn belőle Keleten és Nyugaton egyaránt.
- Santa Faz kolostor: Alicante /Spanyolország/, 1489.
Manta, Szűz Mária monostor oltára, 1490-ből.
- Krisztus-arc kendőn. A kendő ráncos, két felső sarka csomózott. Alsó széle meghajlik. A
szemlélőben az az érzés támad, hogy az arc a kendő előtt van. Ellenkezik azzal
az ősi hagyománnyal, hogy a Krisztus-arcot hordozó kendőt egy fatáblára
feszítve őrizték. Ez az altípus a 13. század második felétől kezd terjedni, az
orosz ikonokon csak a 14. századtól jelenik meg.
- Oroszország, 19. század. Jelenleg Anglia, magángyűjtemény
- Athoszi ikon a 16. századból szent Dionysios kolostor:
http://www.ikonszolgalat.hu/krisztus-ikon-amit-nem-emberkez-festett/
Lublin /Lengyelország/ templomi freskó: 1418, Andree
- A legrégebbi román fatemplom /Putna/ szent Arca /14. század/:
- Orosz ikon csomózással: 19. század, magángyűjtemény
- Szerb freskó a 14. századból, Decani Monostor /Koszovó mellett/
-Krisztus-arc kendőn. A felső végeket két angyal tartja, akiket általában kisebb
méretűnek és gyakran nem teljes alakban ábrázolnak. Nevük Gábriel és Mihály. Ez
a változat a 15. századtól kezd elterjedni.
A 16-17. századi orosz ikonfestészetben már nagyon gyakorivá vált. Ábrázolhatják 4 angyallal, vagy szeráfokkal /6 szárnyú előkelő angyalokkal/ is.
- Orosz /Simon Ushakov/ 17. század /1677/ és szerb ikon a 18. századból:
Ukrán ikonfestő, 15. század és orosz ikonfestő 17. század vége
forrás: Ruzsa György Képes ikonlexikon. Budapest. 2012.
- Pannonhalma restaurált orosz ikon 18-19. század /ismeretlen festő/
- Orosz ikon fatáblán két angyallal, 2010-es karácsonyi akción:
- Egy
angyal tartja maga előtt a képmáskendőt. A variáns újdonsága abban áll,
hogy az angyal és a kendő viszonylag arányos egymáshoz képest; az angyal teljes
alakban látható, a kendő csak teste középső részét takarja. Az ábrázolás a 16.
századtól vált népszerűvé.
- szent Arc ikon angyalokkal és szeráfokkal /nincs adat/:
- Nem kézzel alkotott képmás történeti jelenetekkel. A képmást felülről és alulról három-három kisméretű szegélykép övezi. Sorrendjük - balról jobbra, felülről lefelé haladva - a következő: 1. Krisztus beteget gyógyít; 2. Abgár király elküldi Ananiást Krisztushoz; 3. Ananiás megkísérli lefesteni Krisztus arcát; 4. Krisztus maga nyújtja a térdeplő Ananiásnak nem kézzel festett, csodálatos képmását; 5. Ananiás a király elé viszi a képmást; 6. Bálványok ledöntése Edesszában. Ez a változat a bizánci kultúrkörben legkésőbb a 10. században jöhetett létre. Erre az időre datálják a Sínai-hegyi Katalin-kolostor híres triptichonját is. Az orosz ikonfestészetben a 16. századtól ismeretes. Számos orosz ikonnál a szegélyképek elérheti a tizenhatot vagy
akár a huszonnyolcat is.
- Orosz ikon: 1824 Ivan Khrenov, Palekh ikonográfiai iskola
- Orosz ikon, 1820-1860 között, magántulajdon
2.
Szpász „Mokrájá brádá" /„Nedves
szakállú" ikon, „Nedves hajú" ikon/. Ez a típus szorosabb
értelemben a „nem kézzel alkotott" ikon variációjaként fogható fel. Az elnevezést az orosz ikonfestők vezették be
Krisztus szakállformája miatt: a szakáll vége hegyes, néha két ágban végződik,
egyenes vagy kissé oldalra hajlított. Az orosz iskolák kedvelt ábrázolása /volt/. Ez a nedvesnek tűnő szakáll más, régi
Krisztus-ikonokra is jellemző volt: freskókon és mozaikokon is gyakran feltűnik.
A keresztúton szenvedő Krisztus állapotát mutatja. Már a 14. századi ábrázolásokon is öszetapadt szakállal ábrázolták - tehát ősi módszernek is felfogható.
- Orosz ikon: Rubljov, 14. század
- Orosz ikon a 14-15. sz. fordulójáról az Andrej Rubljov Múzeumban, korai orosz művészet, Moszkva.
- mozaik: Gverzdon falu /Észtország határán/ román stílusú templom, a bejárat felett, 20. század eleje
Saját fotó
- Szpász
„Csrepije"/„Szvjátájá Kerámidá"/„Kerámidion".
E változat érdekessége, hogy teljes egészében a „nem kézzel alkotott"
típust követi, csak színvilágában tér el az eredetitől: az egész ikon barnás,
téglaszín árnyalatokban jelenik meg, a legenda szerinti keletkezéstörténetnek
megfelelően. A típus az edesszai legendára vezethető vissza.
Keramidion a Decani Monostorból, Szerb ortodox templom
Koszovó mellett
A Mandylion és a Keramidion a 12. századból, eredetileg Konstantinápoly, ma Vatikáni Könyvtár
- A Megváltó templomának freskója a Negorszán,
Novgorod
1199-ből
-
Piát Veroniki (Veronika-kendő): Töviskoszorús Krisztus-arc kendőn. Ritkán
töviskoszorú nélküli változat is előfordul. Jellemző az elgyötört arc
életszerű, naturalisztikus megjelenítése. A típus a szenvedő Krisztust
ábrázolja. A bizánci és az orosz ikonfestészet eredetileg nem ismerte a
Krisztus-arc töviskoszorús képmását, az csak a 16.
század második felében jelent meg Oroszországban nyugati hatásként. 
- Felirat az ikonon: az akheiropoiéton ikonok legjellemzőbb felirata: „A mi Urunk Jézus Krisztus nem kézzel alkotott képmása." Előfordul azonban a „Szent Kendő" felirat is. Néha a két szöveget kombinálják. Másutt hiányzik a felirat, és megelégszenek az ábrázolt egyszerű megjelölésével (például az arc két oldalán: IC XC: Krisztus kezdő és végső betűjele görög nyelven). A dicsfénybe írt betűk értelmezése: Én vagyok, aki vagyok.
A 16. század közepétől másfajta feliratok is feltűnnek,
például az edesszai legendából Abgár szavai: „Krisztus Isten! Aki benned bízik,
nem szégyenül meg soha." Előfordulhat még Abgár Krisztushoz írt levelének
vagy Krisztus válaszának is.
- Orosz ikon, Novgorod, 13. század
- A
torinói lepel: ha az akheiropoiéton ikontípust az ideális Krisztus-képmásnak
tekintjük, azt is figyelembe kell vennünk, hogy az ikonfestészeti hagyományon
kívül létezik Krisztusnak egy régtől ismert, nem kézzel alkotott képmása is,
amelyet a torinói dómban őriznek.
Ezeken
az ikonokon is megtaláljuk Jézus monogramját, IC XC az akronymot, melynek görög
feloldása: Ἰησοῦς Χριστός (Jésous
Christos=Jézus a Felkent); mert a fénykoronában (glória) található betűk
jelentése: „ÉN VAGYOK, aki vagyok."
A lepel ábrázolása egy 1608-ból származó rézmetszeten /a British Múzeum is öriz egy példányt belőle/:
Mandylion töviskoszorús ábrázolással igen ritka .Az első a 15. századból való, a lombardiai Paviában őrzik. A második fotó már tulajdonképpen Veronika kendője ikon.
1. https://www.gettyimages.co.uk/detail/news-photo/italy-lombardy-pavia-musei-civici-all-christ-suffering-with-news-photo/187392097
2.http://andronikosz.blogspot.com/2015/02/a-szent-mandylion-es-keramidion-nem.html
- Ábrázolások okladban
1. Szentpétervár 1693, okladban /arany, vagy sárgaréz dicsfényben/
F. Ukhtomsky alkotása /?/
2. orosz, fémikonba helyezve, Moszkva, Rubljov Múzeum, 1875.
https://rublev-museum.livejournal.com/109150.html
3. Kostroma, Ipatiev monostor a Volga mentén: 16. század vége
- Az orosz ikonokon előszeretettel ábrázolják Krisztus arcát szentekkel.
Az elsőn szent Tryphon /Palekh 19. század/, a másodikon kiválasztott szentekkel látható /Wagner gyűjtemény, 19. század/.
- Továbbiak: kiválasztott szentekkel és a szent Arc történetével /19. század/, valamint Kinesma /Ivanovo tartomány/ katedrálisában: Istenszülő ábrázolásokkal / 18. század vége/
http://www.cirota.ru/forum/view.php?subj=45064&order=desc&fullview=1&pg=
- Budapest, Liszt Ferenc Emlékmúzeum, a zeneszerző szobája falán.
A pozsonyi klarissza nővérek ajándéka, a 17. sz. első negyedéből származik.
Stílusa, a virágdíszes dicsfény világos foltjai az 1400-as években készült képikonokat idézik. Az arc a római ikonokra emlékezetet. a szent Szilveszter templomban őrzött Abgár-kép nyomán készült.
- Körmeneti zászlók: orosz ortodox, nagyböjti lobogó, Budapest, Nagyboldogasszony templom /lehunyt szemmel!/
orosz ortodox, ünnepi lobogó, Jeruzsálem
szíriai ortodox lobogó, Húsvét
- Ábrázolások okladban
F. Ukhtomsky alkotása /?/
2. orosz, fémikonba helyezve, Moszkva, Rubljov Múzeum, 1875.
https://rublev-museum.livejournal.com/109150.html
3. Kostroma, Ipatiev monostor a Volga mentén: 16. század vége
- Az orosz ikonokon előszeretettel ábrázolják Krisztus arcát szentekkel.
Az elsőn szent Tryphon /Palekh 19. század/, a másodikon kiválasztott szentekkel látható /Wagner gyűjtemény, 19. század/.
- Továbbiak: kiválasztott szentekkel és a szent Arc történetével /19. század/, valamint Kinesma /Ivanovo tartomány/ katedrálisában: Istenszülő ábrázolásokkal / 18. század vége/
http://www.cirota.ru/forum/view.php?subj=45064&order=desc&fullview=1&pg=
- Budapest, Liszt Ferenc Emlékmúzeum, a zeneszerző szobája falán.
A pozsonyi klarissza nővérek ajándéka, a 17. sz. első negyedéből származik.
Stílusa, a virágdíszes dicsfény világos foltjai az 1400-as években készült képikonokat idézik. Az arc a római ikonokra emlékezetet. a szent Szilveszter templomban őrzött Abgár-kép nyomán készült.
- Körmeneti zászlók: orosz ortodox, nagyböjti lobogó, Budapest, Nagyboldogasszony templom /lehunyt szemmel!/
orosz ortodox, ünnepi lobogó, Jeruzsálem
szíriai ortodox lobogó, Húsvét
2 db saját fotó és
- Különleges ikonok: a. bizánci Ancha ikon 6.-7. századból gyöngyökkel, Tbiliszi Nemzeti Múzeum
b. orosz ikon fémkeretes dicsfényben, 16. század
és http://arhiv.orthodoxy.org.ua/files/6_edessa_4.jpg
- Előfordul a görög katolikusok szabadtéri keresztjének csúcsán: Kazincbarcika, Nyíregyháza Kertváros, Szatmárnémeti
/Kazincbarcika Makláry János alkotása, a másik kettő adomány/
- Különleges ábrázolások:
Szerb Egyházmegyei Múzeum, Szentendre.
Saját fotó
- a Kreml szent Mihály katedrálisának szent arca 1652-1666.
- Váci Egyházmegye /budapesti antikvitásban vásárolták/ medál elefántcsontból faragott bizánci típusú arc kendőn, rubin kövekkel ékesítve. Hátoldalán fémdomborítás INRI felirattal és lóherevégű kereszttel, 18. század eleje, vagy közepe.
Saját fotó
a szent Mandylion imádása 1389. Moszkvai Állami Történeti Múzeum.
- Szentendre, Szerb Egyházi Múzeum: Ismeretlen szerb ikonfestő: Urunk mennybemenetele a szent Mandüliont ábrázoló Istenszülővel. 1750. körül.
Forrás: Szilárdfy
Zoltán: Ikonográfia-Kultusztörténet.
Képes tanulmányok. Balassi
Kiadó. Budapest. 2003.
Orosz ikonfestő: szicíliai szent Euthália. 18. század
Forrás: Ruzsa
György: Az ikonfestészet
lexikona.
Corvina Kiadó. 2014.
- Krakkó: A szent
Arc Michael és Gabriel arkangyalokkal, ikon a királyi ajtóból Oroszországból.
15. század vége, panel, tempera, arany. Ma: a népek
Múzeuma, Krakkó.
- A Russian Railway Tours változatos útjai közül a Transz-Szibériai Express két héten keresztül robog kérésre már "templomkocsival". Felül homályosan a Mandylion látható.
http://www.magyarkurir.hu/hirek/ortodox-kapolna-transzsziberiai-expresszen#lightbox['g94357']/0/
- A volt Gulagon, Szoloveckoj - szigetén /északon, ahol a legtöbb szerzetest tartották/, 1992 óta újra tartanak körmeneteket.
A Mandylionnak kapcsolatos orosz legendákról olvashatsz:
- A volt Gulagon, Szoloveckoj - szigetén /északon, ahol a legtöbb szerzetest tartották/, 1992 óta újra tartanak körmeneteket.
Forrás:
