Keresés ebben a blogban

2019. április 8., hétfő

14. A Veronika kendő és a Mandylion előfordulásának vallások/ill. nemzetiségek szerinti elemzése


14. A Veronika kendő és a Mandylion előfordulásának vallások/ill. nemzetiségek szerinti elemzése


A terjedelmes  anyag talán lehetővé teszi, hogy a szent Arc ábrázolását megvizsgáljuk aszerint, hogy mely vallásokra  jellemzőek.  Nem akarok különbséget tenni a Trianon előtti Magyarország és a jelenlegi állapot között. Az emiatti esetleges hibákat kérem nézzék el. 
A kopt ortodox egyházban és örmény apostoli egyházban /nem  elterjedt/ egyik ábrázolás sem.  Oka:  ők nem fogadták el a kalkedoni zsinatot /451/, tehát monofiziták. Csak a krisztusi természetet ismerik el, úgy tartják,  az isteni természet mintegy felszívta az emberit. Függetlenek, önállóak /autokefál/, az ókeleti egyházak közé tartoznak. Adataink  azonban  ennek kissé  ellent-  mondanak.
Bardajszan kopt  aszkéta  / gnosztikus  életrajz  alapján/ vázolta fel a  Mandyliont.  Rajza  fentmarad, ő  maga  azonban  feledésbe  merült.
Itt egy  modern alkotás  látható. 


Nagy  szent  Antal és  Remete  szent  Pál a Megváltó képével.

    
Az arc  ábrázolása  ellen  voltak, de mégis  igényelték:  az  örményeknek  7.  század  végén  saját  kópiájuk  volt.
-  Budapest   Örmény  Katolikus  Lelkészség /Orlay  út/: a folyosón  lévő  rézkarc  sorozaton belül  a  Mandylion átadása Abgar  királynak, 19.  század.



Saját  fotó

Érdekességként említhető meg egy örmény Biblia, amelyet XIV. Lajosnak Oskan Erewantsi püspök küldött a 15.  században. Jelenlegi helye:   Párizs, Bibliotheque Nationale de France.


Egy másik  ritka  előfordulása az  Onahavan  monostorban: 

Az  Örmény  Bank  a Második sorozatban  (1998–2017) kiadott  egy 100  000 dram-os papírpénzt,  melyen  szent  Taddeusz  átnyújtja Abgár  királynak a  mandyliont, melyet  palládiumként   használtak. Dátuma  2009.

                                  

                             https://en.wikipedia.org/wiki/Ar

 HAzánkban  számos  keresztskő  emlékezik  az  örmény   genocídiumra.

Veszprém  örmény kereszteskő  felső  részén két  angyal között Jézus  arca, Rafajel-Szargszjan, 2015.


Saját  fotó

Érdemes megjegyezni, hogy az ortodox vallásúak a szent Arcot nem nevezik Mandylionnak, hanem Christosnak, Krisztus arcmásának. 




1. A németek mély vallásossága és a hagyományaikhoz való ragaszkodása közismert.      
A Magyarországon élő németek /Vértes, Budai hegyek, Bakony, Tolna-Baranya vármegyék területén, ill. Bácskában és Bánátban települtek le/ ma is tisztelik, őrzik, ápolják hagyományaikat. Nagy százalékuk római katolikus vallású. A XVIII. sz.-ban magukkal hozták vallási  szokásaikat is. Jelentős szerepük volt a szentek kultuszának kialakulásában, a barokk templomépítésben, az útmenti keresztek és képoszlopok (bildstock) állításában, a kálváriák építésében és a temetkezési szokásokban. Templomaikban és keresztjeiknél  előszeretettel ábrázolták  Krisztus kínszenvedéseinek eszközeit /Arma Christit/, gyakran vele együtt Veronika kendőjét.

http://csendhegyek.blogspot.com/2012/11/miert-baranyaban-van-legtobb-kalvaria.html

További irodalom:

Márkusné Vörös Hajnalka: Kálváriák a Veszprém megyei német falvakban címmel írt tanulmányt. /2006/.

Általában az Arma Christi-vel  együtt  fordul elő. Erre sok németországi  példa is akad.                                                                                                                                                                                                                   

Hazai előfordulások:  
 
- Vértesacsa: keresztút és a templom mennyezeti freskója

                                

Saját fotó

        -  Eger: ciszterci templom
       http://www.egrilokalpatriotak.hu/EgriSetak/ele_setak1_web.pdf

        -  Vác: ferences templomát németajkúak emeltették 

        -  Kiskőrös: Német Kisebbségi Önkormányzat is működik

       Szent József templom: Hétfájdalmú Szűz Anya mellékoltár:

       Mária és felül Veronika kendőjét tarja két angyal,  18. sz. vége.

    


https://archivum.asztrik.hu/sites/default/files/letoltesek/Maria-enciklopedia_kivonat.pdf

- Berkenye, szent Kereszt felmagasztalása templom:  Egy 18. századi osztrák festő munkája. A kép kerete copf stílusú. /A fotó fényereje növelve van/.


Saját fotó
  
- Pilisszentiván, Babarc,  Szob, Kiskunfélegyháza: az 1950-es évek, ill. az 1960-as évek elején levették, vagy lefestették a Veronika kendője ábrázolásokat. 
   
Pilisszsentiván, Marlok Tamás   fotója
/bal oldalon a Jézus szíve szobor alatt/

Példák a Trianon előtti Magyarországról:
        -   Szentkereszt (szlovákul Krizovany, németül Kreuzdorf) szász soltészek által telepített község.   Sáros vármegye:  a katolikus templom predellán véres Veronika kendője: 1510-es évek.
http://magyarhirlap.hu/cikk/39721/Templomok_Saros_varmegye_videkeirol
        -  Segesvár /Schassburger/ Szászsebeshez hasonlóan a külső térben mosolygó Veronika kendője szobor
http://regmult.blogspot.com/2017/08/a-segesvari-hegyi-templom-schaburger.html
       -   Fürstenfeld /magyarul Folostom/ Ausztria dél-keleti  részén
       -   Burgenland:  Boldogasszony, Kálváriahegy, 1759.  Utolsó vacsora a kezdő kép, majd két angyal következik.  Veronika kendője ábrázolás is található benne:  így 7 stáció a  „Siebenfälle”, hét esés stációival rokonítható, amely helyesebben térdreborulást jelent. További kálváriák   Fraknó, Eisenstadt /Kismarton/.
http://ethnodanubia.eu/2017/06/29/a-boldogasszonyi-kalvariahegy/vf

- Hazai kálváriák: - magyar és német felirat: Diósberény, Barnag, Gara
                          - csak német felirat: Lovászhetény, Majs.


 Horváth Anikó fotója, Városlőd 
 http://csendhegyek.blogspot.com/2013/04/varoslod-kalvaria-h.html

2. A  szlovákok 
A hazánkban élő szlovákok a Dél-Alföldön  főleg evangélikus vallásúak,  Észak-Magyarországon pedig a római katolikus vallást gyakorolják.
A mai Magyarország legnagyobb szlovákok lakta települése Pilisszentkereszt (Mlynky), ahol a lakosság 42%-a tartja magát a szlovák kisebbséghez tartozónak, de a falu lakosainak 54,6%-a beszéli a szlovák  nyelvet. Hivatalosan  Békéscsabát (Békéšská Čaba) tartották a legnagyobb, szlovákok lakta helységnek, de mára a szlovákság száma mintegy 5,9%-ra esett vissza. Jelentős még a szlovákság a Békés megyei Kardoson, Örménykúton, Tótkomlóson,  a Pest megyei Piliscséven, a Nógrád megyei Erdőkürtön, Felső- és Alsópetényen,  a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Répáshután, Bükkszentkereszten, Bükkszentlászlón, Harsányban és az Alföldön Sárisápon.
Szlovákia déli részén  gyakoriak  a szakrális kisemlékek.

Illésháza szobor: http://szka.adatbank.sk/szakralis-kisemlekek/szobor-veronika-illeshaza-novy-zivot-eliasovce/
Búcsújáróhelyek: Sasvár,  Máriavölgy pálos kegyhelyek, Bácsfa Csallóköz,  Vodica /Mária könnye/ Baja, Herencsény /Palócok Vigyázó NAgy Keresztje/
Veronika kendője előfordulások: 
- Kassai dóm, nyugati homlokzat



- Kassa: szent Erzsébet dóm, a Mettercia oltár képe, magyar  festő  műve, 1516 /balra fent/. 



- Lőcse szent Jakab templom, szent Miklós mellékoltár: Veronika kendője



- Zseliz, Gerény, Palást, Garamszentbenedek, Lelesz ld. 4. és 10. fejezet 
- Pozsonyi klarissza nővérek ajándéka Liszt Ferencnek:  Szent Arc kép 

Három jelentősebb kálvária a sok közül:
     -  Udvardi kálvária
https://hu.wikipedia.org/wiki/Udvardi_k%C3%A1lv%C3%A1ria
A nagykereszt talapzata: 


https://hu.wikipedia.org/wiki/Udvardi_k%C3%A1lv%C3%A1ria#/media/File:Udvard114.JPG

 -      Selmecbánya: pl. egy szentkép a kálvária ábrázolásával /19-20. század fordulója/. A lap hátulján szlovák nyelvű imádság.

        

 -      Selmecbánya, Banska Stiavnica főplébánia  templom mennyezetén  angyalok  tartják  Jézus  arcát, P.J. Kern 1910.




-  Ipolyság: a támogatók neve magyarul van írva

Saját fotó

  
-      Késmárk: szent Kereszt Bazilika gótikus oltára:


 Egyéb szlovákiai példák:

        -  Mandylion: Szlovák Nemzeti Galéria, Pozsony /Bratislava/.
       Abgár király legendájával  négy jelenettel a Lukóból /Lukov: Eperjesi  
           kerület/,   a 16. századból. A  cseh-szlovák  ortodox  egyházhoz  tartozott.


 -    Bártfa /Bardejov/ : Mandylion medalionban, 1700-1730, Szlovákia. Sarisské Múzeum 

                                             





Ugyanebben a  múzeumban  található  az  alábbi  Veronika  kendője:

      - Pozsony  Európa Központ: színezett metszet 1460-1490.


https://veronicaroute.com/1475/02/11/1460-1490/


 -   -  Prikra keleti szertartású templom: belsejében a XVIII. század első felének ikonosztása,  a 17. századból származó ikonok, mint például a St.Michael, St. Mandylion, St. Nicolas.
    http://www.slovakiatravels.com/en/84-chiese-di-legno.html?layout=blog&limit=5

       -    Nova Polianka templom, Svidnikben   ikonosztáz  közepén.
http://www.slovakiatravels.com/en/84-chiese-di-legno.html?layout=blog&limit=5


3. A lengyelek:
A XX. század elején lengyel kivándorlók jöttek az országba, kb. negyven ezren Budapesten telepedtek le, Kőbányán a kőfejtőkben dolgoztak. 
Többen érkeztek a II. világháború idején is Magyarországra.
Hazánkban Derenk falu megmaradt a trianoni határon belül, de sajnos romos állapotban. Napjainkban a magyarországi lengyelek fontos emlékhelye, mivel a 18. században a Szepességben  betelepülő lengyel favágók és szénégetők /gorálok/ élesztették újjá az egyszer már kihalt települést.  Kápolnát és keresztet állítottak.
http://www.bucsujaras.hu/derenk/index.html
Számos lengyel emlékhely található  Magyarországon ld. https://hu.wikipedia.org/wiki/Kateg%C3%B3ria:Lengyel_eml%C3%A9kek,_eml%C3%A9khelyek

Budapesten, Kőbányán  Mindenkor Segítő Szűz Mária nevű lengyel templom áll: tervezte Árkay Aladár 1925.
https://commons.wikimedia.org/wiki/Category: Polish_church_in_K%C5%91b%C3%A1nya
Számos  fekete Madonna került hazánkba a barátság és a hála jeléül:
Karol Malczyk lengyel menekült festő falképe (1944) Kiskőrös, Kiskunhalas
Bp.  Sziklatemplom:  (Lengyelek ajándékozták a pálosok hazatelepülésének 60. évfordulóján, 1994. május 15-én), 20. sz.-i kegyképmásolat, Hunya, Paks.
Továbbiak ld.  https://imrikzsofia.hu/a-karpat-medence-czestochowai-fekete-maria-masolatai

Hasonlóképpen a magyarok kápolnájának  /Krakkó Isteni irgalmasság Bazilika/ teológiai-művészeti koncepcióját Puskás László görög katolikus pap - festőművész dolgozta ki és készítette el feleségével, Nadiával együtt 2003-2004 között. 
http://megtestesules.info/irgalmassag/1_5.html

- Kiskunhalas, Alsóvárosi szent Péter és Pál apostolok templom /1770/: a szentély feletti mennyezeti freskó. A gazdag ornamentális keretezésű freskókat Karol Malczyk és Pawlik Milanda menekült lengyel festőházaspár készítette 1944-ben. Felújítása  2017-ben történt. 
                            


 - Kiskunhalas ugyanazon  templom 
   Az eredeti kegykép a XIII. század má­sodik felében készült. A le­gen­da sze­rint Szent Lukács által festett kép egyik má­solata. 1785 óta az új­szandeci Antiochiai Szent Margit Lengyel testvérvárosunk, Újszandec (Nowy Sącz) Antióchiai Szent Ma­r­­git főtemploma híveinek ajándéka. A kép eredetije az ő bazi­li­ká­­juk főoltárképe. 2018-ban templomunk búcsúján, Szent Péter és Pál főünnepén adta át közösségünknek Jerzy Jurkiewicz prépost, plé­­­bános és a hívek küldöttsége. Hiteles másolata az eredetinek.
Hozdik Zsolt  érseki  tanácsos   segítségével.



https://www.magyarkurir.hu/hirek/lengyel-kegykepmasolattal-gazdagodott-kiskunhalasi-templom

 - Újszandec /Nowy  Sacz / Antiochiai  szent  Margit  Bazilika: oltárképe 14-15.  század



-  Újszandec /Nowy Sacz/ Angyalok által tartott Mandylion, 1601-1699,  Lengyelország. Fotó  Paul  Badde. 


                      https://veronicaroute.com/1650/09/22/xvii-137/


 - Krakkó Fájdalmas Szűz ferences templom: az oltár felett. Krakkó patrónusa a Fájdalmas Szűzanya.



 - Oravka:  Keresztelő  Szent Jánosnak  szentelt római katolikus  templomát 1651-ben építették, ez a környék legértékesebb fatemploma. Falfestményei  1711-ből  valók.  A  20. század  elején nevét Kisárvára magyarosították.
https://www.szeretgom.hu/content/74361-tortenelmi-eloadas-a-magyar-szentek-tisztelete

 - Tropie Dunajec  folyó  mellett: szent   Szórád  és  szent Benedek  templom:        az  egyik  oltáron  Veronika  kendőjét  láthatjuk  Krisztus  arcával a  17.            századból.


http://epa.oszk.hu/03000/03018/00233/pdf/EPA03018_honismeret_2012_05_031-033.pdf


Forrás: Honismeret 2012. 40.  évf. 32. o. 
Udvarhelyi  Nándor   felvétele

- Sanoc, Sanok   /Kis-Lengyelország/  Magyarország  kapuja volt a  neve  II.  Géza  idején. Szabadtéri   Múzeum "Mandylion" Krempnából 15. század.


-  Krakkó Nemzeti  Múzeum: a predellán  2  angyal  tartja  Jézus szent arcát,           1480.





https://veronicaroute.com/1480/09/03/1480-ca-6/

Újabb lengyel alkotás:



- Robert Rumin alkotása XXI. század: Kamionka Wielka,
Lengyelország déli részén található. 

-Temetőben Veronika  zászlók ld. 
http://mtdaportal.extra.hu/books/kozma_miklos_egy_csapattiszt_naploja.pdf
Nagyhéten  a keresztre gyakran Jézus arcát mutató fehér kendőt helyeznek
/Fejes János kanonok szíves közlése/, a  hazai szajoli hívekhez hasonlóan. 
Híres keresztutak:  Cheshostowa /Jasna Gora: Fényes hegy/, Kalwaria Zebrzydowska /Karel Woytila anyukája halálakor 9 évesen itt kérte meg Máriát, hogy legyen az édesanyja/.
4. A horvátok 
A római katolikus  horvátok gyakran a magyarokkal együtt járnak a nevezetes búcsújáróhelyekre:
Vodica /Mária könnye/,  Hercegszántó, Baja, Csávoly, Katymár, Almási szűz Mária kegyhely  /Drávaszög, Horvátország/ és Máriakálnok /Szigetköz/.



Hazai kálváriák:
- csak horvát felirat: Szentpéterfa
- három nyelvű felirat: magyar, német és horvát: Szederkény
- fakereszteken kerámia stációképek: Horvátnádalja /Körmend/
- a horvátkimlei  /szent Mihály arkangyal/ templom környékén fából készült stációk    


 Egyéb horvátországi példák:
-      Bol  falu    Horvátországban, Split-Dalmácia megyében, Brac  szigetén
    Kármelhegyi Boldogasszony templom: 
Bejárat felett Veronika kendőjét tartó angyalszobor látható, mely valószínűleg a korábbi templomból származik.

 -  Marija  Bistrica /Máriabeszterce/ Havasboldogasszony  Bazilika. Horvátország  legnagyobb  kegyhelye, 1731. A  kórus  felett   rózsaüveg  közepén a  szent   Arc /amely  alig látható/.


Darnai  Ágoston  atya fotója

    -  Máriabeszterce /Podgorje Bistričko/ szent  László   kápolna:  az  oltár felett  egy  angyal tartja  Veronika kendőjét, 1766-1771.




      -      Vukovoj, Horvátország: St. Wolfgang kápolnában Veronika kendője    Editorial Stock fényképésze által, 1650,   Albrecht  Dürer  nyomán.


-Kastav, Rijeka/Fiume/  közelében: szűz Mária templom: a   főbejárat  feletti homlokzaton Veronika  kendője, Vincent  Kastav 1474.  

http://www.croatianhistory.net/index12.html


-          Orehovica /Fiume  egyik  város  része/:  szent  Lipót Mandic  templom: a  tabernálulumon  egy  kevésbé  vonzó  Jézus  arc. 19.  század.


https://www.dreamstime.com/veil-veronica-parish-church-saint-leopold-mandic-orehovica-croatia-veil-veronica-parish-church-st-leopold-mandic-image185612782


-          Krapina  Horvátország:  our  Lady  Jerusalem templom,  Trski Vrh,  szent  kereszt  mellékoltára  felett:  két  angyal  tartja Veronika kendőjét 17.  század.

https://www.dreamstime.com/angels-hold-veronica-s-veil-statues-altar-holy-cross-church-our-lady-jerusalem-trski-vrh-krapina-image185525379


-          Nevinac  Horvátország: Alexandria  szent  Katalin  templom Hétfájdalmú  Szűzanya oltár:  Veronika  szobra tartja  a  kendőt,  17. sz. 

https://www.dreamstime.com/saint-veronica-statue-altar-our-lady-seven-sorrows-church-st-catherine-alexandria-nevinac-croatia-image1855063106310 

- Stefanje /Horvátország/: szent  István protomártir  templom főoltár 1640-1650 között, foto:  Zvonimir   Atletic.


https://www.alamy.com/saint-veronica-statue-on-the-main-altar-in-the-church-of-st-stephen-the-protomartyr-in-stefanje-croatia-image359793878.html

- Varasd  /Varasdin: Horvátország/: Mária  mennybemenetele  templom  szobor,

a jezsuiták  építették  1642-1649  között.


https://www.alamy.com/saint-veronica-statue-on-altar-in-cathedral-of-assumption-in-varazdin-croatia-image208104210.html

- Zágráb:  szent   Arc  található egy  glagolita misekönyvben: ms MR 180, f. 27v, 1450.


https://veronicaroute.com/1450/01/11/1450-6/


5. A szlovének: római katolikus vallásúak 

A magyarországi szlovének (közismertebb nevükön vendek, vagy rábavidéki szlovének) jelenleg hat községben (Felsoszölnök, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu és Szentgotthárdon) élnek. A Rábavidéken elő szlovének száma háromezer fő körül van. A Rába mentén  kívül Szombathelyen,  Mosonmagyaróváron, Budapesten, Somogy megyében, Taranyban is élnek, így becsült számuk összesen 5000 fő lehet.

Muravidéki szlovének  már a Murán túl, Szlovéniában laknak. 
Az egyik legjellegzetesebb képe a szlovén tájaknak a zöld dombtetőn magányosan álló templom. Azt mondják, ilyen látványban sehol másutt nem lehet részünk.
A szakonyfalui új keresztút feliratai két nyelven készültek. 



http://csendhegyek.blogspot.com/2017/05/szakonyfalu-kalvaria.html


        -  A híres martjanci kolostor freskóján:
    http://www.moravske-toplice.com/pics/contents/Martjanci-templom-.pdf

        -  Lendván, a Múzeumban is őriznek egy szent Veronika ábrázolást: 
https://issuu.com/gmlendava/docs/lyndva13_sacral_web
     - Ptuj szent  Arc   freskó   angyallal: 1500-1525, Slovenia /?/ Pokrajinski            muzej   Ptuj-Ormoz.
https://veronicaroute.com/1510/12/02/inizio-xvi-19/

- Gorenjska /Felső-Krajna/:  Veronika szomorúan  mutatja fel  Jézus                   arcát: Gorenski Muzeum,  Leopold  Layer  /szlovén  festő  műve/  1752-1828.  



-    Dolenska: Veronika  festett  üvegkép, Dolenski  Múzeum Néprajzi  Osztály,

      1850.  körül 



 - Pleterje, karthausi gótikus kolostorban:


https://www.alamy.com/stock-photo-6th-stations-of-the-cross-veronica-wipes-the-face-of-jesus-carthusian-100148432.html
6. Ruszinok:   a ruszinok /rutének/ vallása  görög katolikus. A falvak lakossága Észak- Magyarországon él, a legtöbb  esetben a szlovák  lakossággal keveredik.
A mai Magyarországon ruszinok főleg Borsod-Abaúj-Zemplém megyében élnek, leginkább Komlóskán és Mucsonyban, de megtalálhatjuk őket Budapesten és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is.  A 2011-es népszámláláskor 3323 ruszin élt Magyarországon.
Legfontosabb búcsújáró helyük Sajópálfala.

-      Emőd görög katolikus templom:  Kárpáti László festőművész és Zombor Tibor asztalos mester munkáját dicséri. 

-      Abod: a jobb oldali diakónusi ajtó felett
        https://www.nyirgorkat.hu/?q=parokia&id=2

-      Mándok: ma a Szentendrei Szabadtéri Múzeumban
   http://byzantinohungarica.hu/sites/default/files/Gomororszag_2011_TSz.pdf 

-  Csegöld  Istenszülő  születése templom,   1494. Ma  Esztergom, Keresztény  Múzeum. 



   Forrás: Cséfalvay  Pál:  Keresztény  Múzeum Esztergom, 1993.

 -  Encs görög katolikus templom  ikonosztáza: készítője Kárpáti László. Középen felül található. 
  
 
A videón belül: 
https://www.youtube.com/watch?v=GdptBEd4GgQ

7. A románok
A 18. századtól növekedett meg a román lakosság létszáma,  több hullámban.
·         Önkéntes költözés: a jobb életfeltételek és a földesúri ígéretek hatására önkéntes vándormozgalom indult meg a sűrűbben lakott területekről az Alföld irányába.
·         Szervezett betelepítés: a magyar és német földesurak telepítettek be románokat, ahol vegyes lakosság volt, például a Nyírségben,  vagy a hajdani Bihar-megyei Darvas, Mezőpeterd, Zsáka,  Sarkadkeresztúr,
 a Békés megyei Békés, Csorvás, Lőkösháza. Ezekben a románok teljesen elmagyarosodtak, ugyanúgy mint Hódmezővásárhely, Makó és Szentes esetében. Kisebb számban azonban alakultak tisztán román lakosságú települések: Bedő, Vekerd, Méhkerék, Kétegyháza, Pusztaottlaka. A legnagyobb önfenntartó képességgel a magyarcsanádi románság rendelkezett.
A magyarországi románság túlnyomó többsége a 20 egyházközséggel rendelkező ortodox egyházhoz tartozik. Az ortodox egyházközségeknél mind a liturgia, mind a belső adminisztráció nyelve román. A magyarországi románok között ezen kívül jelentős a görögkatolikusok és a baptisták száma. A magyar nyelvhasználat a 19. század végén terjedt el a görögkatolikus és egyes baptista imaházakban, elsősorban a bihari részeken.
A Magyarországi Románok Egyházmegyéje kánonjogilag a román ortodox egyház patriarchátushoz tartozik.
A magyarországi ortodox templomoknak van egy sajátos, a határon túliakétól eltérő vonása: többnyire a 18. század barokk stílus szabályai szerint épültek, külső kivitelezésükben nem hasonlítanak a jellegzetes ortodox (félgömb formás, hagymakupolás, vagy csavart tornyos, vagy külső freskós) stílusra.

A régebben épült  hazai román ortodox templomokban nincs  Mandylion ábrázolás:  Martyn Emília  szíves közlése.

Újabb ortodox templomok:  

- Budapest, Holló utcai 8. sz. alatti kápolna /Budapesti Román Ortodox Egyházközség/: egymás felett két Mandylion néz le ránk: egy faragott /Szász Dániel, Magyarlápos 2007-2008. / és egy festett /román művész, 2011./

  

Saját fotó
- Kőrösszegapáti  szent  Miklós  templom:  ikonosztáz felett, középen a boltíven  /1997-2002 neobizánci  stílusban,   felújítás/

http://punticrisene.ro/hu/korosszegapati-ortodox-parokia/

- Méhkerék szent  Mihály  és  Gábriel arkangyalok templom /1848. / mennyezeti képe:  bizánci és középkori román hatás  1987-90.
/alkotója Christian Samoila és  Christina Samoila ?/

Nagy Márta: Ortodox falképek Magyarországon Budapest. 1994. 

- Avasfelsőfalu:  lekencei  Szent Paraszkéva (Piroska) ortodox  fatemplom  Románia,  Szatmár  megye: lebontották,  majd a   skanzenben  újjáépítették.  Kifestése 2006-ban történt /jobb felső  részen  látható/.

- Nagybánya  /Baie Mare/ szent  Miklós  ortodox /volt görög katolikus /  templom    20. század  eleje:  a  kupolában  középen.



https://www.alamy.com/stock-photo-interior-of-st-nicholas-orthodox-church-in-baia-mare-maramures-region-175210780.html

-         Prishop  Monastery  /Felsőszilvás/ Hátszegtől, Huteg-től  13 km-re  Vajdahunyad  megyében:  épült  a 14.  sz. -ban    görög  keleti: a szent  Arc mellett  Szűz  Mária  és az okos  szűzek.


https://www.youtube.com/watch?v=DYOL4jK-QhU&t=20s&ab_channel=MrPhilanti


- Bánffyhunyad legrégebbi ortodox temploma 1907-1910 között épült, később  görögkatolikus  lett. A belső bizanci stílusú festményeket 1998-1999 között a bánffyhunyadi festő, Paul Bătăiosu készítette, az ikonosztázt pedig egy kolozsvári tanár. Diadalíven kendő ábrázolás. 

-  Szováta  Mária  Mennybemenetele ortodox  templom  mennyezeti  oldalfreskó       a hajóban  1929. 


http://www.magyarvagyok.hu/videok/30-Komolyzene/387669-Erdelyorszagi-csoda-Szovata-ortodox-templom.html

- Beszterce /Bistrița/a ferences /minorita/ templom 1270 körüli, gótikus stílusú, 15. századi   falfestményei vannak. A templom később a görög  katolikusoké, majd az ortodoxoké lett.  Neobizánci stílusú belső festése 1978–1980 között készült. A  mennyezetén  2  db  szent  Arc  is látható,  köztük  az  Arma Christi  eszközei. 
       


                      http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=341

- Beszterce /Bistrița/a ferences /minorita/ templom 1270 körüli. 
  A Szent Lepel és a Krisztus megostorozása című táblaképek a bistriţai kolostor    ikonosztázának Krisztus szenvedéseit mutatja.

Bukovinában és Moldáviában számos templom és kolostor található, 
melyeknek külső fala is  festményekkel borított. A Mandylion legfőbb helyének a bejáratok feletti részt tekinthetjük, akár kivül, akár a templomon belül. A női rész, a naosz összekötő rész felett is ábrázolják.  Igy a legfontosabbra emlékezteti a híveket, s az ikonosztázhoz vezet. 
- Humor,  Humorului /Moldva/ monostor: Bubujog Toader a  fejedelmi  udvar     tisztviselője 1530. 


Forrás: Görögkatolikus  Szemle 2020. március 16.  o. Terdik  Szilveszter írása

   Már ezen a  területen is megjelennek újabban a faragott oltárok. Gyakran a         Mandylion helyett a kamuliai leplet  /Kappadókia/ festik meg /amely arca hasonló a Mandylionhoz/.
    Balta Alba:  Bazilika, Isten szent Anyjának temploma: 




- Arbore kolostor,  Bukovina: a  naos /női  rész/ feletti   freskó,  1541.


 - Guru Humorului Bukovina Szucsava  megye   "Sfinții Împărați Constantin și         Elena” - ortodox,  volt  örmény  templom , 1862, Szucsáva, templom,      ikonosztáz  /a  kendő  alatt/


    https://hu.wikipedia.org/wiki/Gura_Humorului#/media/F%C3%A1jl:Gura_Hum  orului_Biserica_sfintii_imparati_constantin_si_elena_inside.jpg

 - Máramaros,  Moldovica kolostor 1540. A  Mandylion  palládiumként  való            alkalmazása.
  A  konstantinápolyi  csata  ábrázolása, moldovitai  monostor.

https://www.academia.edu/32348842/_Visions_of_Byzantium_The_Siege_of_Constantinople_in_Sixteenth-Century_Moldavia_The_Art_Bulletin_99_no._4_December_2017_31-68._WINNER_of_the_2019_Van_Courtlandt_Elliott_Prize_Medieval_Academy_of_America

- Kőrösmező, Jaszinya   /Máramaros/:  famennyezet hucul  templom:    Sztrukovszka fatemplom, 1824. 


http://www.magyarorszag-szep.hu/Korosmezo/target16.html

- Dragomirna  kolostor Szucsáva megye /Moldávia/ szent  Lélek  eljövetele   templom  18.   század:  az  ikonosztázion  felett  van a Mandylion, Jézus arca egy darab szövetre nyomtatva. Ezt a jelenetet gyakran a naos bejárati ajtójára festették, hogy emlékeztesse a templomból távozó embereket a legfontosabb arcra. Az elhelyezés a kolostor kijáratánál ugyanazt a célt szolgálja. /A  felvétel  nagyon gyenge/.



  https://sites.google.com/site/incercrepentruwhs/Churches_of_Moldavia/Picture25.jpg

  - Szopor község, Felsőszopor (románul: Comuna Supur ) község Szatmár megyében,  Istenszülő  bevezetése a   templomba, ortodox templom. 

 - Nagyvárad román  ortodox  templom  antimenzion /ereklyekendő/ 1890-ből. Krisztus  arca bal  oldalon  alul  látható. 

https://wikivisually.com/wiki/Wikipedia:WikiProject_Christianity/Prospectushttps://wikivisually.com/wiki/Wikipedia:WikiProject_Christianity/Prospectus

- Nagyvárad  Mária  elszenderedése  ortodox   templom   román, szerb,  görög tulajdonú,  felszentelése 1832-ben történt. Másik neve  Holdas  templom. 


https://lexikon.adatbank.transindex.ro/mobil/muemlek.php?id=252

- Budfalva /Budesti, Arad  megye/ Jézus találkozik Veronikával, a festmény, 1760, San  Nicoara,
 szent  Miklós  fatemplom. 



 https://veronicaroute.com/1760/11/28/1760/

-   Rozavlea  /Máramaros/: szent  Mihály és  szent  Gábor  fatemplom  /épült 1720-ban/. Két angyal  tartja  a kendőt: festette Ioan Plohod 1823-1825 között. 



-  Brassó  szent  Nyikolaj ortodox  monostor és templom bejárat  felett: 1495.




- Temesvári Nyugati Tudományegyetem Bölcsészettudományi, Teológiai és Történeti Kara Ortodox Teológiai Tanszékének kápolnája: nagyméretű,  szép  Jézus   arc. 


 https://www.magyarkurir.hu/hirek/keresztenyseg-es-egyhazi-elet-bansagban-konyvbemutato-temesvaron

-      Bréb /Breb/  fatemplom: 16.  századi átalakítás. 




https://www.gmap.ro/hu/DJ109f_Breb_Biserica_lemn


-  Szamoscikó  /Ticau/  ortodox  templom: felül az  utolsó vacsora  felett  Veronika kendője. Általában  ez a kettő nem   szokott  együtt  előfordulni. 


- Alsószőcs /Siciu  de  Jos/görög katolikus  templom: 2015-ben kapták  vissza a  hívek.



https://www.gmap.ro/hu/DJ109f_Suciu_de_Jos_Biserica_greco_catolica

-      Poroskő/Poroskóvo /volt  görögkatolikus  templom: a  királyi  ajtó  felett  szép kendőn egy  Jézus  fej, 18. század. 

https://real.mtak.hu/123142/1/terdik_nagybanya.pdf

Számos templomot nem mutatok be. Csak azokat, melyeknek magyar  vonatkozása van. Továbbiakat ld. https://www.gmap.ro/hu/Marghita

8. A szerbek: A magyarországi szerbek nyelvének és kultúrájának, azonosságtudatuk megőrzésében fontos szerepe van a szerb ortodox egyháznak.  Az egyháznak Magyarországon 43 temploma van az egyházi szervezet élén a szentendrei püspökség áll. A hitéletet 14 lelkész szolgálja, és a szerb iskolákban rendszeres hitoktatás folyik. A magyarországi szerbek egyik legragosabb intézménye a Budai Szerb Ortodox Püspökség páratlan egyházművészeti gyűjteménye és könyvtára  Szentendrén, amely egyben a szerb ortodox egyház tudományos központja is. Számos, kiemelkedő jelentőségű műemlék templomépület is található hazánkban /Ráckeve, Szentendre, Grábóc, Eger, Székesfehérvár, Budapest  stb/.

      

A  szegedi  templom ábrázolása  ehhez  hasonló,  felirata  azonban  eltérő. 

Eger  szent  Miklós  templom, 1785-1799, saját  fotó 

Az alakító-formáló szándék a templomok létrehozásában eredeztethető a mély gyökerekből táplálkozó, balkáni, késő bizánci építési kultúrából. 
    Sajnos, ezek a templomok igen nehezen látogathatóak. Legtöbbször tilos a fotózás. 
-      Dunaújváros:  szent Miklós ereklyéinek átvitele templom: antimenzion 1883-ből: fekete-fehér színű lenvásznon közepén a halott Krisztussal, ószláv írással.  Körülötte Jézus keresztútjának  egyes állomásai, 12 képben ábrázolva. A központi kép körül a négy evangélista, és jobb oldalon Veronika kendője  „állomás”  látható. Az őspéldányt 1773-ban Zahajrija Orfelin metszette, tehát ez annak a késői másolata. Valószínűleg az ő invenciója volt, hogy a keretre rátette a szenvedéstörténetet is: Terdik Szilveszter szíves közlése. Ugyanilyen látható  a Szerb Egyházmegyei Múzeumban Szentendrén.

 Saját fotó /részlet/

   - Pomáz: szent György templom, az ikonosztáz tetején, 1770.

                                         

Saját fotó
- Grábóc, szent Mihály templom: az oldalsó falon, padok feletti barokk alkotás. Egy angyal tartja Veronika kendőjét /1786, felújítva 1983-87./

https://www.geocaching.hu/images.geo?id=813963&group=681816&table=log_images&wi=450&he=600


    - Lórév  szent Miklós ereklyéinek átvitele templom:  Puskás László            2012,    oldalsó bejárat felett Mandylion mozaik kék  alapon  




   Dejana Savic fotója

-        Ráckeve szerb  templom: fatábla mélyített  tükrében szelíd, határozott Krisztus  arc  kendőn. Usakov orosz művész  hatása, 17.  sz. vége /lappangó/


- Fruska Góra /Újvidék, Tarcal-hegység/ szerb templom és kolostor:
  1.  szentélyben kendőn  Mandylion
  2.  a kis kereszt felső szárán Mandylion
  

https://www.szerb-nemzetiseg-szfvar.hu/fenykepek/2011.-fruska-gora-ujvidek/

 - Nagyremete /szerbül Велика Ремета, Velika Remeta/, Vajdaság,       Szerémség/:  ortodox  templom  a szent Arc két  angyallal az  ikonosztáz  feletti   diadalíven kendőn  látható.



-  Ljubljana  szerb  Cirill és  Metód  templom központi  kupolában  a  pantokrátor  mellett   4 db /!/ Veronika  kendője.  
  
Thaler  Tamás  fotója

       - Révkomárom Istenszülő  bevezetése  a  templomba /Ráctemplom/ szerb  ortodox   templom :
         ikonosztáz   feletti   képen  Mandylion 1700. 


Forrás:  Napút 2014. 16.  évf. 9.  szám. 60. o.

-  Budapest  Szent György Nagyvértanú szerb ortodox templom, vozduk /kehelyre  való  kendő az  oltár közepén/:1850  körül.

Szabó  Béla fotográfus,  festőművész  fotója 


9. Bolgárok:
    Többszöri betelepítési hullám  közül a legnagyobb  a XIX. század második            felétől a II. világháborúig tartott,  
    elsősorban  Budapest, Szeged és Miskolc térségébe.
    A  pécsi  bolgár  kápolna  nem  működik.
    Kultúrájuk  szép színfoltot  képez  hazánkban.

   Budapest Szent Cirill és Szent Metód Bolgár Pravoszláv Templom kápolnája


                   

           Saját  fotó

A  bolgár  hadsereg is  használta palládiumként   az  I. világháborúban:


Forrás: Hans  Belting : Kép és  kultusz.  Balassi  kiadó, Budapest. 1990. 

 Budapest  Bolgár  Kulturális Intézet kiállítás  2021. szept. Kettős vázszerkezetű   filigrán  aranyozott  kereszt. Ötvös  Nagy  Ferenc  2021.

     
Saját  fotó 

10. Albánok: 
Autokefál /önálló/ egyház lett 1922-ben. Azóta 150  templomot építettek, 160-et felújítottak, és 50 kolostort  renováltak. 
Szent György albán ortodox székesegyház, Dél-Boston, Amerikai Egyesült Államok:


 Már a 14. századtól a templom legszentebb zónájába, az ikonosztáz felett látható:
http://hierotopy.ru/contents/PostedPapers_8_Lidov_HolyFaceHolyScript_SacroVolto_2007.pdf

10. A görögök:  két nagyobb hullámban érkeztek Magyarországra. 
A görögök a karlócai béke /1699/ után nagyobb számban kerültek hazánkba, eredetileg,  mint török alattvalók. Nálunk kedvező adófizetési feltételek mellett kereskedhettek. 
A második világháború után véres polgárháború tört ki Görögországban. 1946-ban visszaállították a királyságot, és a hatalomra jutott katonai diktatúra terrorja miatt sok antifasiszta kényszerült otthonát elhagyni. Kb. 7000 embert fogadtunk be. Ekkor jött létre Görögfalva, későbbi nevén Beloiannisz nevű falu.
Kezdetben az egyház főhatósága a moszkvai patriarchatus volt. A XX. században  történt kísérlet a konstantinápolyi patriarchátus hivatalos bejegyzésére Magyarországon, de erre tényleges lehetőség csak az 1989-es rendszerváltás után adódott. Egyházközségek: Beloiannisz, Budapest, Kecskemét, Szentes, Karcag. Kecskeméten a görög múzeumban található egy Veronika kendője ld.  9. fejezet 2. rész.
Templomaik bemutatását ld: https://www.patriarchatus.hu/?oldal=templomok

 - Szentes: szent Miklós  görög ortodox templom felújítását 2018-ban fejezték be.  Krisztus képmása az ikonosztáz közepén, a fő helyen látható.  Készítette: Stefan Tenecki 1786-ban. Jól ötvözi  a  bizánci és  a  barokk stílust. Barokk faragott keretben kendő, s abban Mandylion. 




https://www.patriarchatus.hu/?oldal=templom&id=6
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,57,0,0,1,0

Nagy Márta:  Ortodox ikonok Magyarországon. Magánkiadás.  1944. 

 - Budapest: szent Hierotheosz és szent István kápolna: a freskó Korényi János festő-restaurátor felajánlása 2000 körül. A szentély tetején a Pantokrátor felett 2 angyal tarja a kendőt, s abban a Mandyliont. 




https://www.patriarchatus.hu/?oldal=templom&id=3
és   saját  fotó 

-  Beloiannisz szent  Demeter, szent  Konstantin és  szent  Heléna  templom   1996.
      A  templomkertben a  templom előtti  fülkében. 


https://www.google.com/maps/uv?pb=!1s0x4741f8c4724b3241%3A0x3049002d04b09aa3!3m1!7e115!4shttps%3A%2F%2Flh5.googleusercontent.com%2F!15sCgIgAQ


-  Budapest Balog Zoltán  református  püspök  tulajdona, a görög  metropolita
   ajándéka, 20. század /Balog  Zoltán  engedélyével/.
 
                   
Saját  fotó  a  youtube-ról

11. Az orosz ortodox vallásúak számos értéket képviselnek a képzőművészet terén ebben a témában.

- Miskolc Orosz  Ortodox  Múzeum: Krisztus  nem kézzel   festett  képmása, orosz  ikonfestő  18.  század.
    


Saját  fotó

- Miskolc: fekete-fehér színű antimenzion Miskolci Orosz Ortodox Múzeumból: Szlavónia 1762. Legfelül középen látható a Mandylion.


Saját fotó a Miskolci Ortodox Múzeumból /részlet/

-  Szeged: szent György Nagyvértanú orosz ortodox templom
                  Nagycsütörtöki teljes díszben /2019/ 2 db Mandylionnal: csókoló                         kép  és fémkereszt  teteje. 


Saját fotó
  Orosz  kereszt a  19.  századból:


Forrás: Ruzsa  György:  Az  ikonfestészet  lexikona. Corvina  Kiadó.  2014. 

Az  oroszok  még  az  I.  világháborúban  is  vitték a  palládiumot, azaz  az Abgár képet. 
Az ikon tisztelete széles körben elterjedt Szibériában,
ahol a kozákok nagy szerepet játszottak az új területek kialakításában. Nem csoda, hogy az irkutszki első templom a Szent Megváltó tiszteletére épült.


- Üröm Alexandra  Pavlovna  sírkápolnája  /1803/ az  oltárajtó  előtti  szentképek  között szent  József,  Utolsó  vacsora,  Veronika  kendője, Mandylion szép faszekrényben, amely  nyitható.  

Forrás: Pesti  Napló 1912. május 19. 119.sz. 6.o.


Saját  fotó 



Posted by at 4 megjegyzés:
Labels:
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)