14. A Veronika kendő és a Mandylion
előfordulásának vallások/ill. nemzetiségek szerinti elemzése
A terjedelmes anyag talán lehetővé teszi, hogy a szent Arc ábrázolását megvizsgáljuk aszerint, hogy mely vallásokra jellemzőek. Nem akarok különbséget tenni a Trianon előtti Magyarország és a jelenlegi állapot között. Az emiatti esetleges hibákat kérem nézzék el.
A kopt ortodox egyházban és örmény apostoli egyházban /nem elterjedt/ egyik ábrázolás sem. Oka: ők
nem fogadták el a kalkedoni zsinatot /451/, tehát monofiziták. Csak a krisztusi
természetet ismerik el, úgy tartják, az
isteni természet mintegy felszívta az emberit. Függetlenek, önállóak
/autokefál/, az ókeleti egyházak közé tartoznak. Adataink azonban ennek kissé ellent- mondanak.
Bardajszan kopt
aszkéta / gnosztikus életrajz alapján/ vázolta fel a
Mandyliont. Rajza fentmarad, ő
maga azonban feledésbe
merült.
Itt egy modern alkotás látható.
Nagy szent
Antal és Remete szent Pál a Megváltó képével.
Az arc
ábrázolása ellen voltak, de mégis igényelték: az örményeknek 7. század
végén saját kópiájuk
volt.
- Budapest Örmény Katolikus
Lelkészség /Orlay út/: a
folyosón lévő rézkarc
sorozaton belül a Mandylion átadása Abgar királynak, 19. század.
Saját fotó
Érdekességként említhető meg egy örmény Biblia, amelyet XIV. Lajosnak Oskan Erewantsi püspök küldött a 15. században. Jelenlegi helye: Párizs, Bibliotheque Nationale de France.
Egy másik ritka előfordulása az Onahavan monostorban:
Az Örmény Bank a Második sorozatban (1998–2017) kiadott egy 100 000 dram-os papírpénzt, melyen szent Taddeusz átnyújtja Abgár királynak a mandyliont, melyet palládiumként használtak. Dátuma 2009.
HAzánkban számos keresztskő emlékezik az örmény genocídiumra.
Veszprém örmény
kereszteskő felső részén két
angyal között Jézus arca,
Rafajel-Szargszjan, 2015.
Saját fotó
Érdemes megjegyezni, hogy az ortodox vallásúak a szent Arcot nem nevezik Mandylionnak, hanem Christosnak, Krisztus arcmásának.
1. A németek mély vallásossága és a hagyományaikhoz
való ragaszkodása közismert.
A Magyarországon élő németek /Vértes,
Budai hegyek, Bakony, Tolna-Baranya vármegyék területén, ill. Bácskában és
Bánátban települtek le/ ma is tisztelik, őrzik, ápolják hagyományaikat. Nagy
százalékuk római katolikus vallású. A XVIII. sz.-ban magukkal hozták vallási szokásaikat is. Jelentős szerepük volt a
szentek kultuszának kialakulásában, a barokk templomépítésben, az útmenti
keresztek és képoszlopok (bildstock) állításában, a kálváriák építésében és a
temetkezési szokásokban. Templomaikban és keresztjeiknél előszeretettel ábrázolták Krisztus kínszenvedéseinek eszközeit /Arma
Christit/, gyakran vele együtt Veronika kendőjét.
További irodalom:
Márkusné Vörös Hajnalka: Kálváriák a Veszprém megyei
német falvakban címmel írt tanulmányt. /2006/.
Általában az Arma Christi-vel együtt fordul elő. Erre sok németországi példa is akad.
Hazai előfordulások:
- Vértesacsa: keresztút és a templom
mennyezeti freskója
Saját fotó
- Vác: ferences templomát németajkúak
emeltették
- Kiskőrös: Német Kisebbségi Önkormányzat is
működik
Szent
József templom: Hétfájdalmú Szűz Anya mellékoltár:
Mária és
felül Veronika kendőjét tarja két angyal, 18. sz. vége.
- Berkenye, szent Kereszt felmagasztalása templom: Egy 18. századi osztrák festő munkája. A kép kerete copf stílusú. /A fotó fényereje növelve van/.
Saját fotó
- Pilisszentiván, Babarc, Szob, Kiskunfélegyháza: az 1950-es évek, ill. az 1960-as évek elején levették, vagy lefestették a Veronika kendője ábrázolásokat.
Pilisszsentiván, Marlok Tamás fotója
/bal oldalon a Jézus szíve szobor alatt/
Példák a Trianon előtti Magyarországról:
- Szentkereszt
(szlovákul Krizovany, németül Kreuzdorf) szász soltészek által telepített
község. Sáros
vármegye: a katolikus templom predellán
véres Veronika kendője: 1510-es évek.
- Segesvár /Schassburger/ Szászsebeshez
hasonlóan a külső térben mosolygó Veronika kendője szobor
- Fürstenfeld /magyarul Folostom/ Ausztria
dél-keleti részén
- Burgenland: Boldogasszony, Kálváriahegy, 1759. Utolsó vacsora a kezdő kép, majd két angyal
következik. Veronika kendője ábrázolás
is található benne: így 7 stáció a „Siebenfälle”, hét esés stációival
rokonítható, amely helyesebben térdreborulást jelent. További kálváriák Fraknó,
Eisenstadt /Kismarton/.
- Hazai kálváriák: - magyar és német
felirat: Diósberény, Barnag, Gara
- csak német felirat:
Lovászhetény, Majs.
Horváth Anikó fotója, Városlőd
2. A szlovákok
A hazánkban élő szlovákok a Dél-Alföldön főleg evangélikus vallásúak, Észak-Magyarországon pedig a római katolikus
vallást gyakorolják.
A mai Magyarország legnagyobb szlovákok lakta települése Pilisszentkereszt (Mlynky), ahol a lakosság 42%-a
tartja magát a szlovák kisebbséghez tartozónak, de a falu lakosainak 54,6%-a
beszéli a szlovák nyelvet.
Hivatalosan Békéscsabát (Békéšská Čaba) tartották
a legnagyobb, szlovákok lakta helységnek, de mára a szlovákság száma
mintegy 5,9%-ra esett vissza. Jelentős még a szlovákság a Békés megyei Kardoson, Örménykúton, Tótkomlóson, a Pest
megyei Piliscséven, a Nógrád megyei Erdőkürtön, Felső- és Alsópetényen, a
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Répáshután, Bükkszentkereszten, Bükkszentlászlón, Harsányban és az Alföldön Sárisápon.
Szlovákia déli részén gyakoriak a szakrális kisemlékek.
Búcsújáróhelyek: Sasvár, Máriavölgy pálos kegyhelyek, Bácsfa
Csallóköz, Vodica /Mária könnye/ Baja, Herencsény /Palócok Vigyázó NAgy Keresztje/
Veronika kendője előfordulások:
- Kassai dóm, nyugati homlokzat
- Kassa: szent Erzsébet dóm, a Mettercia oltár képe, magyar festő műve, 1516 /balra fent/.
- Lőcse szent Jakab templom, szent Miklós mellékoltár: Veronika kendője
- Zseliz, Gerény, Palást, Garamszentbenedek, Lelesz ld. 4. és 10. fejezet
- Pozsonyi klarissza nővérek ajándéka Liszt Ferencnek: Szent Arc kép
Három jelentősebb kálvária a sok közül:
- Udvardi
kálvária
-
Selmecbánya:
pl. egy szentkép a kálvária ábrázolásával /19-20. század fordulója/. A lap
hátulján szlovák nyelvű imádság.
- Selmecbánya, Banska Stiavnica főplébánia
templom mennyezetén angyalok tartják
Jézus arcát, P.J. Kern 1910.
- Ipolyság: a támogatók neve magyarul van írva
Saját fotó
-
Késmárk: szent Kereszt Bazilika gótikus oltára:
Egyéb szlovákiai
példák:
- Mandylion: Szlovák Nemzeti Galéria, Pozsony /Bratislava/.
Abgár király legendájával négy jelenettel a Lukóból /Lukov: Eperjesi
kerület/, a 16. századból. A cseh-szlovák ortodox egyházhoz tartozott.
- Bártfa
/Bardejov/ : Mandylion medalionban, 1700-1730, Szlovákia. Sarisské
Múzeum
Ugyanebben a múzeumban található az alábbi Veronika kendője:
- Bártfa /Bardejov/ Lentulus-féle ábrázolás /Mandylion/ a bártfai ferences
templomból, 18. század. Ma a bártfai
múzeumban található.
- Pozsony Európa Központ: színezett metszet 1460-1490.
- Nova Polianka templom, Svidnikben ikonosztáz közepén.
http://www.slovakiatravels.com/en/84-chiese-di-legno.html?layout=blog&limit=5
3. A lengyelek:
A XX. század elején lengyel kivándorlók jöttek az országba, kb. negyven
ezren Budapesten telepedtek le, Kőbányán a kőfejtőkben dolgoztak.
Többen érkeztek a II. világháború idején is Magyarországra.
Hazánkban Derenk falu megmaradt a trianoni határon belül, de
sajnos romos állapotban. Napjainkban
a magyarországi lengyelek fontos
emlékhelye, mivel a 18. században a Szepességben betelepülő lengyel favágók és szénégetők /gorálok/
élesztették újjá az egyszer már kihalt települést. Kápolnát és keresztet állítottak.
Budapesten, Kőbányán
Mindenkor Segítő Szűz Mária nevű lengyel templom áll: tervezte Árkay Aladár 1925.
Számos fekete Madonna került hazánkba a barátság és a hála jeléül:
Karol Malczyk lengyel menekült festő falképe (1944) Kiskőrös, Kiskunhalas
Bp. Sziklatemplom: (Lengyelek ajándékozták a pálosok hazatelepülésének 60. évfordulóján, 1994. május 15-én), 20. sz.-i kegyképmásolat, Hunya, Paks.
Hasonlóképpen a magyarok kápolnájának /Krakkó Isteni irgalmasság Bazilika/
teológiai-művészeti koncepcióját Puskás László görög katolikus pap -
festőművész dolgozta ki és készítette el feleségével, Nadiával együtt 2003-2004
között.
- Kiskunhalas, Alsóvárosi szent Péter és
Pál apostolok templom /1770/: a szentély feletti mennyezeti freskó. A gazdag ornamentális keretezésű freskókat Karol Malczyk és
Pawlik Milanda menekült lengyel festőházaspár készítette 1944-ben. Felújítása 2017-ben történt.
- Kiskunhalas ugyanazon templom
Az eredeti
kegykép a XIII. század második felében készült. A legenda szerint Szent
Lukács által festett kép egyik másolata. 1785 óta az újszandeci Antiochiai
Szent Margit Lengyel testvérvárosunk, Újszandec (Nowy
Sącz) Antióchiai Szent Margit főtemploma híveinek ajándéka. A kép eredetije
az ő bazilikájuk főoltárképe. 2018-ban templomunk búcsúján, Szent Péter és
Pál főünnepén adta át közösségünknek Jerzy Jurkiewicz prépost, plébános és a
hívek küldöttsége. Hiteles másolata az eredetinek.
Hozdik
Zsolt érseki tanácsos segítségével.
- Újszandec /Nowy Sacz / Antiochiai szent Margit Bazilika: oltárképe 14-15. század
- Krakkó Fájdalmas Szűz ferences templom: az oltár
felett. Krakkó patrónusa a Fájdalmas Szűzanya.
- Oravka: Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus templomát 1651-ben építették, ez a környék legértékesebb fatemploma. Falfestményei 1711-ből valók. A 20. század elején nevét Kisárvára magyarosították.
- Tropie Dunajec folyó mellett: szent Szórád és szent Benedek templom: az egyik oltáron Veronika kendőjét láthatjuk Krisztus arcával a 17. századból.
Forrás: Honismeret 2012. 40. évf. 32. o. Udvarhelyi Nándor felvétele
- Sanoc, Sanok /Kis-Lengyelország/ Magyarország
kapuja volt a neve II.
Géza idején. Szabadtéri Múzeum "Mandylion"
Krempnából 15. század.
- Krakkó Nemzeti Múzeum: a predellán 2 angyal tartja Jézus szent arcát, 1480.
Nagyhéten a keresztre gyakran Jézus arcát mutató fehér kendőt helyeznek
/Fejes János kanonok szíves közlése/, a hazai szajoli hívekhez hasonlóan.
Híres keresztutak: Cheshostowa /Jasna Gora: Fényes hegy/, Kalwaria Zebrzydowska /Karel Woytila anyukája halálakor 9 évesen itt kérte meg Máriát, hogy legyen az édesanyja/.
4. A horvátok
A római katolikus
horvátok gyakran a magyarokkal együtt járnak a nevezetes
búcsújáróhelyekre:
Vodica /Mária könnye/,
Hercegszántó, Baja, Csávoly, Katymár, Almási szűz Mária kegyhely /Drávaszög, Horvátország/ és Máriakálnok /Szigetköz/.
Hazai kálváriák:
- csak horvát felirat: Szentpéterfa
- három nyelvű felirat: magyar, német és
horvát: Szederkény
- fakereszteken kerámia stációképek:
Horvátnádalja /Körmend/
- a horvátkimlei /szent Mihály arkangyal/ templom környékén
fából készült stációk
Egyéb horvátországi példák:
-
Bol falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében, Brac szigetén
Kármelhegyi Boldogasszony templom:
Bejárat felett Veronika kendőjét tartó angyalszobor látható, mely
valószínűleg a korábbi templomból származik.
- Marija Bistrica
/Máriabeszterce/ Havasboldogasszony
Bazilika. Horvátország legnagyobb
kegyhelye, 1731. A kórus felett
rózsaüveg közepén a szent Arc /amely alig látható/.
Darnai
Ágoston atya fotója
- Máriabeszterce /Podgorje Bistričko/ szent László kápolna: az oltár felett egy angyal tartja Veronika kendőjét, 1766-1771.
-
Vukovoj,
Horvátország: St. Wolfgang kápolnában Veronika kendője Editorial
Stock fényképésze által, 1650, Albrecht Dürer nyomán.
-Kastav,
Rijeka/Fiume/ közelében: szűz Mária templom: a főbejárat feletti homlokzaton Veronika kendője, Vincent Kastav 1474.
http://www.croatianhistory.net/index12.html
-
Orehovica
/Fiume egyik város
része/: szent Lipót Mandic
templom: a tabernálulumon egy
kevésbé vonzó Jézus
arc. 19. század.
https://www.dreamstime.com/veil-veronica-parish-church-saint-leopold-mandic-orehovica-croatia-veil-veronica-parish-church-st-leopold-mandic-image185612782
-
Krapina Horvátország: our
Lady Jerusalem templom, Trski Vrh, szent kereszt
mellékoltára felett: két
angyal tartja Veronika kendőjét 17. század.
https://www.dreamstime.com/angels-hold-veronica-s-veil-statues-altar-holy-cross-church-our-lady-jerusalem-trski-vrh-krapina-image185525379
-
Nevinac Horvátország: Alexandria szent
Katalin templom Hétfájdalmú Szűzanya oltár: Veronika szobra
tartja a
kendőt, 17. sz.
https://www.dreamstime.com/saint-veronica-statue-altar-our-lady-seven-sorrows-church-st-catherine-alexandria-nevinac-croatia-image1855063106310
- Stefanje
/Horvátország/: szent István
protomártir templom főoltár 1640-1650
között, foto: Zvonimir Atletic.
https://www.alamy.com/saint-veronica-statue-on-the-main-altar-in-the-church-of-st-stephen-the-protomartyr-in-stefanje-croatia-image359793878.html
- Varasd /Varasdin: Horvátország/: Mária mennybemenetele templom
szobor,
a jezsuiták építették 1642-1649
között.
https://www.alamy.com/saint-veronica-statue-on-altar-in-cathedral-of-assumption-in-varazdin-croatia-image208104210.html
- Zágráb: szent Arc található egy glagolita misekönyvben: ms MR 180, f. 27v, 1450.
https://veronicaroute.com/1450/01/11/1450-6/
5. A szlovének: római katolikus vallásúak
A magyarországi szlovének (közismertebb
nevükön vendek, vagy rábavidéki szlovének) jelenleg hat községben (Felsoszölnök, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu és Szentgotthárdon) élnek. A Rábavidéken elő szlovének száma háromezer fő körül van. A Rába mentén kívül Szombathelyen, Mosonmagyaróváron, Budapesten, Somogy megyében, Taranyban is élnek, így becsült számuk összesen 5000 fő lehet.
Muravidéki szlovének már a Murán túl, Szlovéniában laknak.
Az egyik legjellegzetesebb képe a szlovén tájaknak a zöld dombtetőn magányosan álló templom. Azt mondják, ilyen látványban sehol másutt nem lehet részünk.
A szakonyfalui új keresztút feliratai két nyelven készültek.
- A híres martjanci kolostor freskóján:
- Lendván, a Múzeumban is őriznek egy szent Veronika ábrázolást:
https://issuu.com/gmlendava/docs/lyndva13_sacral_web
- Ptuj szent Arc freskó angyallal: 1500-1525, Slovenia /?/ Pokrajinski muzej Ptuj-Ormoz.
- Gorenjska
/Felső-Krajna/: Veronika szomorúan
mutatja fel Jézus arcát: Gorenski Muzeum, Leopold Layer /szlovén festő
műve/ 1752-1828.
- Dolenska:
Veronika festett üvegkép, Dolenski Múzeum Néprajzi Osztály,
1850. körül
- Pleterje, karthausi gótikus kolostorban:
6. Ruszinok:
a ruszinok /rutének/ vallása görög katolikus. A falvak lakossága Észak- Magyarországon él, a legtöbb esetben a szlovák lakossággal keveredik.
A mai Magyarországon ruszinok főleg Borsod-Abaúj-Zemplém megyében élnek,
leginkább Komlóskán és Mucsonyban, de megtalálhatjuk őket Budapesten és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. A
2011-es népszámláláskor 3323 ruszin élt Magyarországon.
Legfontosabb búcsújáró helyük Sajópálfala.
-
Emőd görög katolikus templom: Kárpáti László festőművész és Zombor Tibor asztalos mester munkáját dicséri.
-
Mándok: ma a Szentendrei Szabadtéri Múzeumban
- Csegöld Istenszülő születése templom, 1494. Ma Esztergom, Keresztény Múzeum.
Forrás: Cséfalvay Pál: Keresztény Múzeum Esztergom, 1993.
- Encs görög katolikus templom ikonosztáza: készítője Kárpáti László. Középen felül található.
A videón belül:
7. A románok
A 18. századtól növekedett meg a román
lakosság létszáma, több
hullámban.
·
Önkéntes költözés: a jobb életfeltételek és a
földesúri ígéretek hatására önkéntes vándormozgalom indult meg a sűrűbben
lakott területekről az Alföld irányába.
·
Szervezett betelepítés: a magyar és német
földesurak telepítettek be románokat, ahol vegyes lakosság volt, például
a Nyírségben, vagy a hajdani Bihar-megyei Darvas, Mezőpeterd, Zsáka, Sarkadkeresztúr,
a Békés megyei Békés, Csorvás, Lőkösháza. Ezekben a
románok teljesen elmagyarosodtak, ugyanúgy mint Hódmezővásárhely, Makó és Szentes esetében. Kisebb számban azonban alakultak tisztán román lakosságú települések: Bedő, Vekerd, Méhkerék, Kétegyháza, Pusztaottlaka. A legnagyobb
önfenntartó képességgel a magyarcsanádi románság
rendelkezett.
A magyarországi románság túlnyomó többsége a 20
egyházközséggel rendelkező ortodox egyházhoz
tartozik. Az ortodox egyházközségeknél mind a liturgia, mind a belső adminisztráció
nyelve román. A magyarországi románok között ezen kívül jelentős a
görögkatolikusok és a baptisták száma. A magyar nyelvhasználat a 19. század
végén terjedt el a görögkatolikus és egyes baptista imaházakban, elsősorban a
bihari részeken.
A Magyarországi Románok Egyházmegyéje kánonjogilag
a román ortodox egyház patriarchátushoz tartozik.
A magyarországi ortodox templomoknak van egy
sajátos, a határon túliakétól eltérő vonása: többnyire a 18. század barokk stílus szabályai szerint épültek, külső kivitelezésükben nem hasonlítanak
a jellegzetes ortodox (félgömb formás, hagymakupolás, vagy csavart tornyos, vagy
külső freskós) stílusra.
A régebben épült hazai román
ortodox templomokban nincs Mandylion ábrázolás: Martyn
Emília szíves közlése.
Újabb ortodox templomok:
- Budapest, Holló utcai 8. sz. alatti kápolna /Budapesti
Román Ortodox Egyházközség/: egymás felett két Mandylion néz le ránk: egy faragott /Szász Dániel, Magyarlápos 2007-2008. / és egy festett /román
művész, 2011./
Saját fotó
- Kőrösszegapáti szent Miklós templom: ikonosztáz felett, középen a boltíven /1997-2002 neobizánci stílusban, felújítás/
- Méhkerék szent Mihály és
Gábriel arkangyalok templom /1848. / mennyezeti képe: bizánci és középkori román hatás 1987-90.
/alkotója Christian Samoila és Christina Samoila ?/
Nagy Márta: Ortodox falképek Magyarországon Budapest. 1994.
- Avasfelsőfalu: lekencei Szent Paraszkéva (Piroska) ortodox fatemplom Románia,
Szatmár megye: lebontották, majd a
skanzenben újjáépítették. Kifestése 2006-ban történt /jobb felső részen látható/.
- Nagybánya /Baie Mare/ szent
Miklós ortodox /volt görög katolikus
/ templom 20.
század eleje: a kupolában középen.
https://www.alamy.com/stock-photo-interior-of-st-nicholas-orthodox-church-in-baia-mare-maramures-region-175210780.html
- Bánffyhunyad legrégebbi ortodox temploma 1907-1910 között épült, később görögkatolikus lett. A belső
bizanci stílusú festményeket 1998-1999 között a bánffyhunyadi festő, Paul
Bătăiosu készítette, az ikonosztázt pedig egy kolozsvári tanár. Diadalíven
kendő ábrázolás.
- Szováta Mária
Mennybemenetele ortodox
templom mennyezeti oldalfreskó a hajóban 1929.
http://www.magyarvagyok.hu/videok/30-Komolyzene/387669-Erdelyorszagi-csoda-Szovata-ortodox-templom.html
- Beszterce /Bistrița/a ferences /minorita/ templom 1270 körüli,
gótikus stílusú, 15. századi falfestményei
vannak. A templom később a görög katolikusoké,
majd az ortodoxoké lett. Neobizánci stílusú belső festése 1978–1980
között készült. A mennyezetén 2 db szent Arc is látható, köztük az Arma Christi eszközei.
http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=341
- Beszterce /Bistrița/a ferences /minorita/ templom 1270 körüli.
A Szent Lepel és a Krisztus megostorozása című táblaképek a
bistriţai kolostor ikonosztázának Krisztus szenvedéseit mutatja.
Bukovinában és Moldáviában számos templom és kolostor található,
melyeknek külső fala is festményekkel borított. A Mandylion legfőbb helyének a bejáratok feletti részt tekinthetjük, akár kivül, akár a templomon belül. A női rész, a naosz összekötő rész felett is ábrázolják. Igy a legfontosabbra emlékezteti a híveket, s az ikonosztázhoz vezet. - Humor, Humorului /Moldva/ monostor: Bubujog Toader a fejedelmi udvar tisztviselője 1530.
Forrás: Görögkatolikus Szemle 2020. március 16. o. Terdik Szilveszter írása
Már ezen a területen is megjelennek újabban a faragott oltárok. Gyakran a Mandylion helyett a kamuliai leplet /Kappadókia/ festik meg /amely arca hasonló a Mandylionhoz/.
Balta Alba: Bazilika, Isten szent Anyjának temploma:
- Arbore kolostor, Bukovina: a naos /női rész/ feletti freskó, 1541.
- Guru Humorului Bukovina Szucsava megye "Sfinții Împărați
Constantin și Elena” - ortodox, volt
örmény templom , 1862, Szucsáva, templom, ikonosztáz /a kendő alatt/
- Máramaros, Moldovica kolostor 1540. A Mandylion palládiumként való alkalmazása. A konstantinápolyi csata ábrázolása, moldovitai monostor.
- Kőrösmező, Jaszinya /Máramaros/:
famennyezet hucul templom: Sztrukovszka fatemplom, 1824.
http://www.magyarorszag-szep.hu/Korosmezo/target16.html
- Dragomirna kolostor Szucsáva megye /Moldávia/ szent Lélek
eljövetele templom 18. század: az ikonosztázion felett van a Mandylion, Jézus arca
egy darab szövetre nyomtatva. Ezt a jelenetet gyakran a naos bejárati
ajtójára festették, hogy emlékeztesse a templomból távozó embereket a
legfontosabb arcra. Az elhelyezés a kolostor kijáratánál ugyanazt a
célt szolgálja. /A felvétel nagyon gyenge/.
- Szopor község, Felsőszopor (románul: Comuna Supur ) község Szatmár
megyében, Istenszülő bevezetése a templomba, ortodox templom.
- Nagyvárad román ortodox templom antimenzion /ereklyekendő/ 1890-ből. Krisztus arca bal oldalon alul látható.
- Nagyvárad Mária
elszenderedése ortodox templom
román, szerb, görög tulajdonú, felszentelése 1832-ben történt. Másik neve Holdas templom.
- Budfalva /Budesti, Arad megye/ Jézus találkozik
Veronikával, a festmény, 1760, San Nicoara,
szent Miklós
fatemplom.
- Rozavlea /Máramaros/: szent Mihály és
szent Gábor fatemplom
/épült 1720-ban/. Két angyal
tartja a kendőt: festette Ioan
Plohod 1823-1825 között.
- Brassó
szent Nyikolaj ortodox monostor és templom bejárat felett: 1495.
- Bréb /Breb/
fatemplom: 16. századi átalakítás.
-
Szamoscikó /Ticau/ ortodox templom: felül az utolsó vacsora felett
Veronika kendője. Általában ez a kettő nem szokott
együtt előfordulni.
- Alsószőcs /Siciu de Jos/görög katolikus
templom: 2015-ben kapták vissza a hívek.
8. A szerbek: A magyarországi szerbek nyelvének és kultúrájának, azonosságtudatuk megőrzésében fontos szerepe van a szerb ortodox egyháznak. Az egyháznak Magyarországon 43 temploma van az egyházi szervezet élén a szentendrei püspökség áll. A hitéletet 14 lelkész szolgálja, és a szerb iskolákban rendszeres hitoktatás folyik. A magyarországi szerbek egyik legragosabb intézménye a Budai Szerb Ortodox Püspökség páratlan egyházművészeti gyűjteménye és könyvtára Szentendrén, amely egyben a szerb ortodox egyház tudományos központja is. Számos, kiemelkedő jelentőségű műemlék templomépület is található hazánkban /Ráckeve, Szentendre, Grábóc, Eger, Székesfehérvár, Budapest stb/.
A szegedi templom ábrázolása ehhez hasonló, felirata azonban eltérő.
Eger szent Miklós templom, 1785-1799, saját fotó
Az alakító-formáló szándék a templomok létrehozásában eredeztethető a mély gyökerekből táplálkozó, balkáni, késő bizánci építési kultúrából.
Sajnos, ezek a templomok igen nehezen látogathatóak. Legtöbbször tilos a fotózás.
-
Dunaújváros: szent Miklós ereklyéinek átvitele templom: antimenzion 1883-ből: fekete-fehér
színű lenvásznon közepén a halott Krisztussal, ószláv írással. Körülötte Jézus keresztútjának egyes állomásai, 12 képben ábrázolva. A központi kép körül a négy evangélista, és jobb oldalon Veronika kendője „állomás” látható. Az őspéldányt 1773-ban Zahajrija Orfelin metszette, tehát ez annak a
késői másolata. Valószínűleg az ő invenciója volt, hogy a keretre rátette
a szenvedéstörténetet is: Terdik Szilveszter szíves közlése. Ugyanilyen látható a Szerb Egyházmegyei Múzeumban Szentendrén.
Saját fotó /részlet/
- Pomáz: szent György templom, az ikonosztáz tetején, 1770.
Saját fotó
- Grábóc, szent Mihály templom: az oldalsó falon, padok feletti barokk alkotás. Egy angyal tartja Veronika kendőjét /1786, felújítva 1983-87./
- Lórév szent Miklós ereklyéinek átvitele templom: Puskás László 2012, oldalsó bejárat felett Mandylion mozaik kék alapon
Dejana Savic fotója
- Ráckeve
szerb templom: fatábla mélyített tükrében szelíd, határozott Krisztus arc
kendőn. Usakov orosz művész
hatása, 17. sz. vége /lappangó/
- Fruska Góra /Újvidék, Tarcal-hegység/ szerb templom és kolostor:
1. szentélyben kendőn Mandylion
2. a kis kereszt felső szárán Mandylion
- Nagyremete /szerbül Велика Ремета, Velika Remeta/, Vajdaság, Szerémség/: ortodox templom a szent Arc
két angyallal az ikonosztáz feletti diadalíven
kendőn látható.
- Ljubljana
szerb
Cirill és Metód templom központi kupolában
a pantokrátor mellett
4 db /!/ Veronika kendője.
Thaler Tamás
fotója
- Révkomárom Istenszülő bevezetése a templomba /Ráctemplom/ szerb ortodox templom :
ikonosztáz feletti képen Mandylion 1700.
Forrás: Napút 2014. 16. évf. 9. szám. 60. o.
- Budapest
Szent György Nagyvértanú
szerb ortodox templom, vozduk /kehelyre
való kendő az oltár közepén/:1850 körül.
Szabó Béla fotográfus, festőművész fotója
9. Bolgárok:
Többszöri betelepítési hullám közül a legnagyobb a XIX.
század második felétől a II. világháborúig tartott,
elsősorban Budapest, Szeged és Miskolc térségébe.
A
pécsi bolgár kápolna
nem működik.
Kultúrájuk
szép színfoltot képez hazánkban.
Budapest Szent Cirill és
Szent Metód Bolgár Pravoszláv Templom kápolnája
Saját fotó
A bolgár hadsereg is használta palládiumként az I. világháborúban:
Forrás: Hans Belting : Kép
és kultusz. Balassi
kiadó, Budapest. 1990.
Budapest Bolgár
Kulturális Intézet kiállítás 2021. szept. Kettős vázszerkezetű filigrán aranyozott kereszt. Ötvös Nagy
Ferenc 2021.
Saját fotó
10. Albánok:
Autokefál /önálló/ egyház lett 1922-ben. Azóta 150 templomot építettek,
160-et felújítottak, és 50 kolostort renováltak.
Szent György albán
ortodox székesegyház, Dél-Boston, Amerikai Egyesült Államok:
Már a 14. századtól a templom legszentebb zónájába, az ikonosztáz felett látható:
10. A görögök: két nagyobb hullámban érkeztek Magyarországra.
A görögök a karlócai béke /1699/ után nagyobb számban kerültek hazánkba, eredetileg, mint török alattvalók. Nálunk kedvező adófizetési feltételek mellett kereskedhettek.
A második világháború után véres polgárháború tört ki Görögországban. 1946-ban visszaállították a királyságot, és a hatalomra jutott katonai diktatúra terrorja miatt sok antifasiszta kényszerült otthonát elhagyni. Kb. 7000 embert fogadtunk be. Ekkor jött létre Görögfalva, későbbi nevén Beloiannisz nevű falu.
Kezdetben az egyház főhatósága a moszkvai patriarchatus volt. A XX. században történt kísérlet a konstantinápolyi patriarchátus hivatalos bejegyzésére Magyarországon, de erre tényleges lehetőség csak az 1989-es rendszerváltás után adódott. Egyházközségek: Beloiannisz, Budapest, Kecskemét, Szentes, Karcag. Kecskeméten a görög múzeumban található egy Veronika kendője ld. 9. fejezet 2. rész.
Templomaik bemutatását ld: https://www.patriarchatus.hu/?oldal=templomok
- Szentes: szent Miklós görög ortodox templom felújítását 2018-ban fejezték be. Krisztus képmása az ikonosztáz közepén, a fő helyen látható. Készítette: Stefan Tenecki 1786-ban. Jól ötvözi a bizánci és a barokk stílust. Barokk faragott keretben kendő, s abban Mandylion.
Nagy Márta: Ortodox ikonok Magyarországon. Magánkiadás. 1944.
- Budapest: szent Hierotheosz és szent István kápolna: a freskó Korényi János festő-restaurátor felajánlása 2000 körül. A szentély tetején a Pantokrátor felett 2 angyal tarja a kendőt, s abban a Mandyliont.
és saját fotó
- Beloiannisz
szent Demeter, szent Konstantin és
szent Heléna templom
1996.
A templomkertben a templom előtti fülkében.
- Budapest Balog Zoltán református püspök tulajdona, a görög metropolita
ajándéka, 20. század /Balog Zoltán engedélyével/.
Saját fotó a youtube-ról
11. Az orosz ortodox vallásúak számos értéket képviselnek a képzőművészet terén ebben a témában.
- Miskolc Orosz Ortodox Múzeum: Krisztus nem kézzel festett képmása, orosz ikonfestő 18. század.
Saját fotó
- Miskolc: fekete-fehér színű antimenzion Miskolci Orosz Ortodox Múzeumból: Szlavónia 1762. Legfelül középen látható a Mandylion.
Saját fotó a Miskolci Ortodox Múzeumból /részlet/
- Szeged: szent György Nagyvértanú orosz ortodox templom
Nagycsütörtöki teljes díszben /2019/ 2 db Mandylionnal: csókoló kép és fémkereszt teteje.
Saját fotó
Orosz kereszt a 19. századból:
Forrás: Ruzsa
György: Az ikonfestészet
lexikona. Corvina Kiadó. 2014.
Az oroszok
még az I. világháborúban
is vitték a palládiumot, azaz az Abgár képet.
Az
ikon tisztelete széles körben elterjedt Szibériában,
ahol a kozákok nagy szerepet játszottak az új területek kialakításában. Nem
csoda, hogy az irkutszki első templom a Szent Megváltó tiszteletére épült.
- Üröm Alexandra Pavlovna
sírkápolnája /1803/ az oltárajtó
előtti szentképek között szent
József, Utolsó vacsora,
Veronika kendője, Mandylion szép faszekrényben, amely nyitható.
Forrás: Pesti Napló 1912. május
19. 119.sz. 6.o.
Saját fotó