veronikaigazikepmas.blogspot. com: 27. fejezet A lateráni Sancta Sanctorum nem kézzel festett ikonja

27. fejezet A lateráni Sancta Sanctorum nem kézzel festett ikonja

A római szent Arc I.

Elnevezései: akheiropoiétosz, vagyis nem kézzel festett ikon. Ressurexit /feltámadás/ ikon, Krisztus a Megváltó, Dicsőséges Isten /Maiestas Domini/,

a Megváltó Acheropita, Acheropita, Uronica, azaz lényeges. Nemcsak a hasonló név, hanem az ábrázolás miatt is elég gyakran összekeverték a két ikont.

Története: A legenda szerint Lukács evangélista kezdte meg a Krisztus-ikon festését, de angyalok fejezték be a művet. Más adatok szerint 1180. körül készült a triptichon.

A lateráni palotában a Szent Lépcső feletti kápolnában, a Sancta Sanctorumban /a pápa magánkápnája volt/ őrzött kép feltehetően az 5-6. század táján készült, s az Isten dicsősége /aiestas Domini/ képtípusba tartozik. Az eredeti arc szinte teljesen elveszett, amikor a 12. században egy selyemre festett új réteget tapasztottak rá, kicsit később pedig rizával /okladdal/, ezüstlemezzel fedték. Csak az arca maradt szabadon.

A szent Lépcsőn: https://www.dreamstime.com/royalty-free-stock-photos-faithful-to-his-knees-praying-holy-steps-image37940158

A szent Lőrinc kápolna, később Sancta Sanctorum belseje /elöl középen a lateráni szent Arc/

https://www.dreamstime.com/rome-italy-october-interior-chiesa-di-san-lorenzo-palatio-ad-sancta-sanctorum-interior-chiesa-di-san-lorenzo-palatio-image136299965

Már a 7. századból vannak rá adatok, hogy ünnepekkor a képet körmenetben vitték, II. István pápa /752-757/ a saját vállán, mezítláb hordozta. Az eredeti ikont feltehetően Bizáncból hozták Rómába: Szent Germánó konstantinápolyi pátriárka küldte II. Gergely /715-731/ pápának.

Már a Liber Pontificalis is említi a trónon ülő Megváltó teljes alakos, fatáblára készült ábrázolását /mérete: 152 × 70 cm/. Sokszor restaurálták, legutóbb 1995–96-ban; jelenleg csupán az Úr selyemre festett arca látható, a többi részét befedik az ezüstlemezek.

A 9. századra a körmenet Mária mennybevétele ünnepéhez kapcsolódott, amikor a lateráni arcot elvitték Máriához /a Santa Maria Maggiore templomhoz/, hogy üdvözöljék egymást.

A 14. sz. elejéig /az avignoni fogság kezdetéig/ ismert volt kép lábának háromszori megcsókolása, a körmenet. De a visszatérés /1377/ után nem gyakorolták a Resurrexit szertartást. Baldachinja elveszett Roma ostromakor, 1527-ben.

V. Pius (1566–1572) pontifikátusa szerint véglegesen tiltották az erőszakos emberek által egyes esetekben okozott közrendbeli problémák miatt.

Vetélkedés állt fent a lateráni Uronica és a vaticáni Veronica között.

2000-ben kezdődött újra a szertartás. amely alkalomra XVI. Benedek pápa egy grúz festőt bízott meg az újrafestéssel.

Jellemzése: a régi és az új ábrázolás fotója egymás mellé téve utalásokkal

https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-laterani-palota-nem-kezzel-festett-ikonja

A régi oltár alatti ábrázolás rekonstrukció előtt és után:

https://veronicaroute.com/0752/05/07/752/

Szilárdfy Zoltán gyűjteményében 33 sugárkoszorúval ábrázolják a lateráni Urat, utalva az eredeti ikonra, valamint Jézus életkorára. Ismeretlen osztrák miniatűr festő, 18. század közepe.

http://epa.niif.hu/01600/01615/00073/pdf/EPA01615_ars_hungarica_1999_02_273-292.pdf

M. Giovanni ritka könyvében /1747/ láthatjuk a szent Arcról készült rajzot is: /A neve itt Vera effigies. Szent Lőrinc kápolna volt a Sancta Sanctorum kápolna régi neve/.